BUX 133586.12 -0,15 %
OTP 41630 0,07 %
05.
28.
23:59

Nőttek a magyarok külföldi cégfelvásárlásai

A cégfelvásárlások és fúziók (M&A) globális piacának 17 százalékos visszaesése ellenére a régióban 15 százalékkal nőtt az ügyletek száma, a tranzakciók együttes értéke viszont stagnált. A legnagyobb aktivitást mutató Oroszországban és Lengyelországban 2002-ben jelentős növekedés, míg a harmadik helyen álló Magyarországon a 2001. évi zuhanás után további 2 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Magyarország cégfelvásárlási piacának érettségét mutatja, hogy az szorosan követi a globális trendeket, a visszaesés viszont nálunk hamarabb állt meg, mint Nyugat-Európában - mondta Dezse Margit, a PwC pénzügyi tanácsadási üzletágának vezető partnere. A 100 millió dollár feletti ügyletek száma folyamatosan csökken Magyarországon és visszaesett a tranzakciók átlagos értéke is. Egyedülálló módon csökkent a magyar belföldi tranzakciók aránya, nőtt viszont a legnagyobb magyar cégek külföldi befektetéseinek száma. Jelentősen csökkent az ügyletek értékének nyilvánosságra hozatala, Magyarországon az ügyleteknek mindössze 20 százalékában vállalják a nyilvánosságot, ami a régió 46 százalékos átlagához viszonyítva alacsony. A hazai élelmiszeripar gyors növekedéssel - 24 tranzakcióval - feljött a második helyre, az első helyen továbbra is a termelő iparágak állnak 32 ügylettel, a harmadikon pedig 23 tranzakcióval a konszolidálódó pénzügyi szektor található. Részben a TVK négy cégeladásának köszönhetően a vegy- és gyógyszeripar M&A tevékenysége a régió átlagát messze meghaladva duplájára nőtt, és tavaly 18 tranzakciót zárt. A legaktívabb befektetők a németek, az osztrákok és az amerikaiak voltak 20, 11, illetve 6 tranzakcióval.

Szerző(k):
Tóth Katalin
05.
26.
23:59

Beindultak a vezetői felvásárlások

Az elmúlt évben 44,4 milliárd euró értékű vezetői cégkivásárlási ügyletet regisztráltak a kontinentális Európában, ami 41 százalékkal haladja meg a 2001. évi 31,3 millió eurós értéket és több mint másfélszerese a Nagy-Britanniában regisztrált 25 milliárd euró összegű vezetői kivásárlásoknak - írja a tegnap közzétett éves európai vezetői kivásárlási jelentés, amelyet a Centre for Management Buy-Out Research, a Deloitte & Touche és a Barclays Private Equity együttműködésben készített. Továbbra is a nagy tőkeértékű ügyletek a páneurópai kivásárlási piac motorjai, amelyek a tranzakcióknak darabszám szerint mindössze 7 százalékát teszik ki, a teljes piaci értéknek viszont 74 százaléka ezekből a 250 millió euró feletti ügyletekből származik. Nagy-Britanniában nagyobb számú - 525 - tranzakciót regisztráltak, de ezek átlagos nagysága kevesebb mint a fele a 84,1 millió eurós európai átlagnak. Magyarországon az utóbbi két-három évben indultak el a vezetői cégkivásárlások. Megjelentek a mezzanine és egyéb strukturált finanszírozási konstrukciók, s a kivásárlásokra szakosodott kockázati tőkealapok. Az otthoni problémákkal küzdő multinacionális cégek, valamint a megtérülési várakozásaikban csalódott stratégiai befektetők eladják helyi érdekeltségeiket, a költségcsökkentésre kényszerülő nagyvállalatok pedig leépítik az alaptevékenységeken kívüli funkciókat. Így vannak olyan kisebb eladó vállalkozások, amelyek cashflow-termelő képessége lehetővé teszi a hitelből történő vezetői cégkivásárlásokat - mondta lapunknak Seres Béla, a Deloitte & Touche pénzügyi tanácsadási üzletágát vezető partnere. Ez történt például tavaly a TVK veszélyes hulladékokat égető üzemével, amelyet a menedzsment banki hitelből megvásárolt, majd a cég egyfajta outsourcing-konstrukció keretében továbbra is szolgáltatásokat nyújtott a TVK-nak. Hasonlóképpen magántőke, a Wallis segítségével vásárolták vissza a korábbi tulajdonosok az Elendert. Az európai szerkezetátalakítási programok révén nagy üzletek kerülnek a piacra, amelyekre az amerikai és brit kockázati tőkealapok lecsaphatnak. Ezek az ügyletek jobb gazdasági körülmények között magasabb árat fizető szakmai befektetőket vonzottak volna. Jelenleg esik a stratégiai befektetők részvényeinek ára, sok esetben már teljesen kihasználták hitelfelvételi lehetőségeiket, nincs elegendő puskaporuk ahhoz, hogy nagy értékű tranzakciókra vállalkozzanak, így a kockázati tőkealapok léptek a helyükbe.

Szerző(k):
Tóth Katalin
05.
23.
07:10

Uniókonform lesz az önfoglalkoztatás

Nincs ok pánikra a munkaadók körében a július elsejével változó munka törvénykönyvével kapcsolatban, mert nem várható kampányszerű munkaügyi ellenőrzés, ugyanakkor a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium arra törekszik, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki a foglalkoztatás területén - jelentette be Burány Sándor, a tárca vezetője. Várhatóan már az őszi ülésszak alatt a parlament elé kerül az Európai Unióban bevett gyakorlatnak számító önfoglalkoztatást szabályozó törvény.

Szerző(k):
Tóth Katalin
Andacs Botond ,
05.
22.
23:59

Uniókonform lesz az önfoglalkoztatás

Nincs ok pánikra a munkaadók körében a július elsejével változó munka törvénykönyvével kapcsolatban, mert nem várható kampányszerű munkaügyi ellenőrzés, ugyanakkor a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium arra törekszik, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki a foglalkoztatás területén - jelentette be Burány Sándor, a tárca vezetője. Várhatóan már az őszi ülésszak alatt a parlament elé kerül az Európai Unióban bevett gyakorlatnak számító önfoglalkoztatást szabályozó törvény. Az elképzelés szerint a munkaadónak akkor is meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, ha a tényleges munkaviszonyban dolgozókat megbízási szerződéssel alkalmazza, de hosszú távon elképzelhető a járulékok csökkenése - tette hozzá Burány. A készülő törvény nem az önfoglalkoztatásban szereplő konkrét nemzetgazdasági ágazatokat sorolja majd fel, hanem várhatóan öt szempontot határoz meg, amelyek közül három teljesülése esetén önfoglalkoztatásnak minősíthető a gazdasági tevékenység. Ebben az esetben a munkaadó jogszerűen alkalmazhat önfoglalkoztatót anélkül, hogy tartania kellene az azt esetleg alkalmazottnak átminősítő munkaügyi ellenőröktől. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) csak a cégek egyéni vállalkozókkal kötött megbízási, illetve vállalkozási szerződéseit vizsgálhatja és minősítheti át esetleg munkaszerződéssé. A betéti társaságok beltagjai és a kkt.-k, valamint a kft.-k tagjai által végzett munka ugyanis - ha a társasági szerződésben ezt megfelelően szabályozták - személyes közreműködésnek tekinthető. Kenyeres László, a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda tagja ezzel ellentétben úgy véli, hogy a megkülönböztetést a jogszabályok nem támasztják alá. Ha egy vállalkozás ellenőrzésénél kiderül, hogy olyan vállalkozási vagy megbízási szerződést kötött, amelynek értelmében a betéti társaság beltagja vagy a kft. tagja munkaviszonyra utaló tevékenységet végez, a megrendelő és a bt. közötti jogviszonyt ugyanúgy át lehet minősíteni munkaszerződéssé, mint ahogyan az egyéni vállalkozó esetében is történhet. A munka törvénykönyvének, valamint a kapcsolódó törvényeknek július elsején hatályba lépő módosításai kiterjednek a munkáltatói jogutódlás, a határozott időre szóló munkaviszony, a részmunkaidős foglalkoztatás és a teljesítménybér alkalmazásának területére is - mondta Kenyeres László. Az új szabályozással bővült azon szerződéses körülmények köre, melyek a minősítés során figyelembe vehetők, és súlyosabbak lettek a szankciók is. Az ellenőrzés során a munkaügyi felügyelő által kiszabható munkaügyi bírság maximuma hatmillió forintra emelkedett. Amennyiben a munkaügyi felügyelő a jogviszonyt visszamenőleges hatállyal munkaviszonnyá minősíti, a munkavállaló és a munkáltató visszamenőlegesen köteles a munkaviszonyra eső adót és társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

Szerző(k):
Tóth Katalin
Andacs Botond ,
05.
22.
23:59

Az Advent megvette a Danubius Rádiót

Az Advent International kockázatitőke-társaság tegnap bejelentette, hogy 30 millió euróért megvásárolja a GWR Group Plc-től a Danubius Rádiót. A tranzakció idén eddig a legnagyobb kockázatitőke-befektetés, egyben Magyarországon az első nyugat-európai típusú strukturált kivásárlás. A tranzakcióhoz kapcsolódó hitelfinanszírozást a Mezzanine Management Central Europe biztosította. A Danubius Rádió népszerű popzenére épülő műsoraival a hirdetési szempontból legnagyobb értéket képviselő, 18-49 éves korosztályt célozza meg. A rádió átlagos heti hallgatottsága 33 százalékos. A Mediagnozis adatai szerint a magyar reklámtortából 5-7 százalékos részesedést kihasító rádiópiacon a Danubius Rádió részaránya 40 százalékos. A rádió tavalyi árbevétele 3,5 milliárd forint volt. A médialiberalizációt követően a magyar reklámpiac mérete megháromszorozódott, és a vevő az EU-csatlakozás után további gyors növekedésre számít. A Danubius a folyamatosan telítődő rádiópiacon is képes volt növelni piaci részesedését - indokolta a befektető döntését Tóth Zoltán, az Advent International Kft. ügyvezető igazgatója. A Danubius Rádió koncesszióját 2002. év végén további hét évre meghosszabbította az ORTT. Az Advent az európai médiaszektorban jelentős befektetőnek számít. Részesedést szerzett a lengyel RadioZetben, valamint a Primacom német kábeltévé-társaságban is - utóbbit később bevezették a Nasdaqra. A kockázatitőke-társaságok Magyarországon eddig az internetszolgáltató Elenderbe, az ATM-hálózatot üzemeltető Euronetbe, az it-szolgáltatásokat nyújtó Synergonba és a baromfifeldolgozó Hajdu-Bétbe fektettek be.

Szerző(k):
Tóth Katalin
05.
22.
23:59

A HVB folytatja a vásárlást

A HypoVereinsbank (HVB) Ausztriában és Kelet-Európában tevékenykedő leányvállalata, a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) a térség piacvezető bankja kíván lenni. Az ehhez szükséges két számjegyű növekedést további akvizíciókkal kívánja elérni. Legutóbb a 12 ezer főt foglalkoztató, 10,4 milliárd euró mérlegfőösszegű lengyel BPH PBK bankban növelte tulajdoni részesedését 52-ről 71 százalékra, 300 millió euró befektetéssel. Jelenleg KBC-bankcsoport után a BA-CA a második legnagyobb külföldi bank a régióban. A harmadik és a negyedik helyen az Erste Bank és az UniCredito áll. A német anyabank eközben rövidesen bevezeti a bécsi tőzsdére 2000-ben felvásárolt osztrák leánybankját. A BA-CA részvényeinek 25 százalékát fogják július 9-én a bécsi, valamint esetleg a frankfurti és a varsói tőzsdén értékesíteni. A kibocsátás várhatóan 1,1 milliárd euró bevételt jelent a HVB-nek.

Szerző(k):
Tóth Katalin