Míg 2002-ben összesen 120 millió euró értékű kockázati tőkebefektetés volt Magyarországon, az idei évben május közepéig már 125 millió euró értékű tranzakció került nyilvánosságra. Ez azonban egyelőre nem a fejlesztési tőkepiac fellendülését jelenti, hanem a telekom és média szektor konszolidációja teremt lehetőséget a magánbefektetőknek. A súlyosan eladósodott külföldi stratégiai invesztorok átstrukturálják közép-európai befektetéseiket és gyakran visszavonulnak saját piacaikra. A terepet várhatóan az év hátralévő részében is a telekom, média és hagyományos iparágak (feldolgozóipar, kiskereskedelem) konszolidációja dominálja majd - mondta lapunknak Zombory Viktória, a Raiffeisen Private Equity Management igazgatója. A technológiai szektorban a 3TS Ventures szeptember előtt két befektetés zárására készül: egy korai fejlődési szakaszban lévő cégbe, illetve egy fejlesztési tőkét igénylő társaságba invesztálnak kétmillió, illetve hárommillió eurót.
A befektetők körében bizalmatlanság tapasztalható a régióval szemben, ennek ellenére új alapokba is sikerült pénzt gyűjteni. Hosszú szünet után rövidesen megjelenik a piacon egy új szereplő, a Bancroft második alapja a tavaly év végi első zárás után 2003-ban újabb 80-120 millió eurót akar bevonni. (Értesüléseinket a Bancroft nem kommentálta.) Rövidesen zárja harmadik alapját az Euroventures és év végén várhatóan új alap létrehozásába kezd az Advent és néhány más alap is.
A közép-európai kockázati tőkeipar gyenge pontja a hazai források hiánya. Ebből a szempontból a legnagyobb lépés az lenne, ha a nyugdíjpénztárak, biztosítótársaságok és bankok felfedeznék ezt az eszközosztályt és kevesebb korlátozás nehezítené számukra a kockázati tőkealapokba történő befektetést. A jelenlegi kockázatitőke-törvény nem nevezhető sikeresnek, Magyarországon mindössze egy - állami tulajdonú - kockázati tőkealap van bejegyezve. A helyzetet felismerve a kormányzat ősszel módosítani készül a törvényt. Az adókedvezmények rendszerének átalakítása után várhatóan nem lesz olyan előírás, hogy az első hat év átlagában be kell fektetni a tőke 50 százalékát, ebből három éven keresztül a tőke 70 százalékának kell a portfólió-vállalatokban lennie.
A másik korlátozás - amely az alapok hozamát tönkretenné - azt írja elő, hogy az alaptőkét közvetlenül az alapításkor teljesen be kell fizetni, illetve hogy az alap nem vásárolhat részvényeket. A jövőben várhatóan a zárt, kifejezetten intézményi befektetőknek szánt alapokra ez a szabály nem vonatkozik majd, csak az ettől különválasztott, kisbefektetőknek szánt, nyilvános alapokra. Kellemetlen következményei lehetnek viszont annak, ha a Basel II. egyezményt a jelenlegi formájában véglegesítik, aszerint ugyanis a jelenleginél sokkal több szavatolótőkét kell tartalékolniuk a bankoknak a kockázati tőkebefektetések után, akár saját mérlegükön keresztül, akár a tulajdonukban lévő cégben, illetve alapban vagy független kockázati tőkealapon keresztül finanszírozzák azt. Jelenleg az Európában bejegyzett - köztük a Magyarországon befektető alapok - tőkéjének 24 százaléka származik bankoktól.
Tóth Katalin