Nincs ok pánikra a munkaadók körében a július elsejével változó munka törvénykönyvével kapcsolatban, mert nem várható kampányszerű munkaügyi ellenőrzés, ugyanakkor a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium arra törekszik, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki a foglalkoztatás területén - jelentette be Burány Sándor, a tárca vezetője. Várhatóan már az őszi ülésszak alatt a parlament elé kerül az Európai Unióban bevett gyakorlatnak számító önfoglalkoztatást szabályozó törvény. Az elképzelés szerint a munkaadónak akkor is meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, ha a tényleges munkaviszonyban dolgozókat megbízási szerződéssel alkalmazza, de hosszú távon elképzelhető a járulékok csökkenése - tette hozzá Burány. A készülő törvény nem az önfoglalkoztatásban szereplő konkrét nemzetgazdasági ágazatokat sorolja majd fel, hanem várhatóan öt szempontot határoz meg, amelyek közül három teljesülése esetén önfoglalkoztatásnak minősíthető a gazdasági tevékenység. Ebben az esetben a munkaadó jogszerűen alkalmazhat önfoglalkoztatót anélkül, hogy tartania kellene az azt esetleg alkalmazottnak átminősítő munkaügyi ellenőröktől.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) csak a cégek egyéni vállalkozókkal kötött megbízási, illetve vállalkozási szerződéseit vizsgálhatja és minősítheti át esetleg munkaszerződéssé. A betéti társaságok beltagjai és a kkt.-k, valamint a kft.-k tagjai által végzett munka ugyanis - ha a társasági szerződésben ezt megfelelően szabályozták - személyes közreműködésnek tekinthető. Kenyeres László, a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda tagja ezzel ellentétben úgy véli, hogy a megkülönböztetést a jogszabályok nem támasztják alá. Ha egy vállalkozás ellenőrzésénél kiderül, hogy olyan vállalkozási vagy megbízási szerződést kötött, amelynek értelmében a betéti társaság beltagja vagy a kft. tagja munkaviszonyra utaló tevékenységet végez, a megrendelő és a bt. közötti jogviszonyt ugyanúgy át lehet minősíteni munkaszerződéssé, mint ahogyan az egyéni vállalkozó esetében is történhet.
A munka törvénykönyvének, valamint a kapcsolódó törvényeknek július elsején hatályba lépő módosításai kiterjednek a munkáltatói jogutódlás, a határozott időre szóló munkaviszony, a részmunkaidős foglalkoztatás és a teljesítménybér alkalmazásának területére is - mondta Kenyeres László. Az új szabályozással bővült azon szerződéses körülmények köre, melyek a minősítés során figyelembe vehetők, és súlyosabbak lettek a szankciók is. Az ellenőrzés során a munkaügyi felügyelő által kiszabható munkaügyi bírság maximuma hatmillió forintra emelkedett. Amennyiben a munkaügyi felügyelő a jogviszonyt visszamenőleges hatállyal munkaviszonnyá minősíti, a munkavállaló és a munkáltató visszamenőlegesen köteles a munkaviszonyra eső adót és társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
Tóth Katalin
Andacs Botond