A Magyar Orvosi Kamara szerint a kórházak három év alatt félmilliárd forintot fizettek ki kártérítésekre. A műhibaperekre vonatkozó felmérés kérdéseire azonban csak a kórházak fele válaszolt, így a kifizetett összeg elérheti az egymilliárd forintot. A felmérésben részt vevő kórházak ellen jelenleg 171 ügy van folyamatban. A lezárt ügyek közül 172 pert megnyertek, 190-et pedig elveszítettek az utóbbi három évben az intézmények. (Ügyvédek adatai szerint évente mintegy 300 eljárás indul egészségügyi intézmények ellen és a műhibaperek 70 százalékát nyerik meg a betegek.) A műhibaperek száma és a betegeknek megítélt nem vagyoni kártérítés összege gyorsan növekszik, ezért egyre kevesebb beteg hajlandó peren kívüli egyezséget kötni, az orvosi felelősségbiztosításon veszteséget elszenvedő biztosítók pedig - kettő kivételével - kiszálltak ebből az üzletágból.
A biztosítókkal megkötött kötelező felelősségbiztosítások mindössze 5 millió forintig fedezik a kárt. A megítélt kártérítések között a csúcsot információink szerint egy 60 millió forintot meghaladó ítélet tartja. A haláleseteknél a nem vagyoni kártérítés általában 2-4 millió forint. A kevésbé komoly egészségkárosodással járó esetek után 3-4, a súlyos, maradandó egészségromlást okozó műhibák után pedig általában 5-8 millió forintot ítél meg a bíróság. Egyes esetekben a megítélt különböző vagyoni és nem vagyoni kártérítések kamatokkal együtt elérhetik a 20-40 millió forintot, ami egy kisebb kórház éves költségvetésének 25-50 százaléka.
A kormány a műhibaperekben megítélt kártérítések finanszírozásának megoldására rövidesen rendeletet hoz, ez bevezet egy új biztosítási formát vagy közös alapot, amely megmenti a pervesztes egészségügyi intézményeket a csődtől. A tervek szerint a biztosítási rendszer háromszintű lesz. A 100 ezer forintos nagyságrendű kártérítéseket egyfajta önrészként maga az intézmény fizetné ki. A kötelezően megkötendő alapbiztosítás a meghatározott számú, 10 millió forintot meg nem haladó káresemény után megítélt kártérítéseket fedezné. A nagyon nagy összegű - 50-100 millió forintos - kártérítések finanszírozására kockázatközösséget hoznának létre az egészségügyi intézmények. A „kárszolidaritási és intézményvédelmi egyesületbe” önkéntesen lépnének be az intézmények és azt a befizetésekből tartanák fenn. Amennyiben az év közbeni kifizetések meghaladják a bevételt, az egyesület további befizetésre szólíthatná fel a tagokat - mondta lapunknak Simon Tamás ügyvéd, biztosítási szakjogász. Probléma azonban, hogy ez az egyesületi forma a biztosítási törvény szerint nem biztosító, így nem köthet viszontbiztosítást. Simon Tamás szerint ezért jó lenne az ügyvédek biztosítóegyesületéhez hasonló, kötelező tagságot előíró szervezetet létrehozni a kórházaknak is.
A szakminisztérium olyan megoldást keres, amelyben az egyesület viszontbiztosítást köthet, az viszont még nem dőlt el, hogy az egyesületet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hozza-e létre és a költségvetés oda fizeti az induláshoz szükséges 200-300 millió forint alaptőkét, vagy az intézmények maguk hozzák létre, amely tőlük kapja meg az indulótőkét.
