Szerencsi Ágnes

Vizsgálat indul a WestLB bank ellen

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy részletes vizsgálatot indít az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány, illetve a helyi takarékszövetkezetek kezében lévő WestLB AG bank ügyében. A düsseldorfi székhelyű, hazánkban is jelen lévő bank a 2006-ban elért 799 millió euró nyereség után 2007-ben 1,6 milliárd eurós veszteséget könyvelt el, és azon kevés európai bankok közé tartozik, melyek az amerikai jelzálogpiaci válság következtében komoly leírásokra kényszerülnek. A pénzintézet áprilisban hat hónapra szóló bankgaranciát kapott az államtól 5 milliárd euró értékben, s részletes átszervezési tervet dolgoztak ki a további működésre vonatkozóan. Brüsszel most megvizsgálja a tervet, ami megszokott ilyen nagyságú állami segélyeknél, ahogyan ez történt a Northern Rock, a Sachsen LB és az IKB esetében is néhány hónappal ezelőtt. Az uniós előírások szerint a tagállamok csak meghatározott feltételekkel támogathatnak vállalatokat, ezzel ugyanis nagymértékű előnyt biztosítanának azoknak piaci versenytársaikkal szemben. Brüsszel most azt vizsgálja, hogy a terv képes-e garantálni a WestLB hosszú távú fennmaradását, hogy nem kapott-e többet a minimálisan szükséges összegnél a pénzintézet, valamint hogy az állami hitelgarancia következtében nem tesz-e szert versenyelőnyre a bank.

Befagyaszthatják az állami béreket Lettországban

A lett kormány a bérnövekedés megfékezésére kényszerülhet, ugyanis az egyre növekvő költségvetési hiány a nemzeti fizetőeszköz stabilitását veszélyezteti - idézi a Bloomberg Ivars Godmanis miniszterelnököt. Az elmúlt év során több mint 30 százalékkal nőttek a fizetések, a hasonló ütemű bővülés azonban már tarthatatlan nyomást jelentene a büdzsé számára. A második negyedévben Dánia és Észtország után Lettországot is utolérte a recesszió, az év első három hónapjának 0,3 százalékos zsugorodása után az április és június közti időszakban - a tavalyi 10,3 százalékos növekedés után - 0,2 százalékkal esett vissza a gazdasági növekedés, ekkora, 13 éve nem látott méretű lassulásra a kormányzat sem számított. A költségvetés hiányát idén a GDP 1,85 százalékára becsülik, és 2009-ben is legalább ekkora deficit várható, így a kormány elsődleges célja most a kiadások lefaragása, az előirányzott kétszázalékos gazdasági növekedés elérése és az infláció 10 százalék alá szorítása. A kabinet a kormányzati szektorban a bérek befagyasztását rendelte el, az állami intézményeknek ezenfelül 10,67 százalékkal kell csökkenteniük kiadásaikat, amit törvénymódosításokkal tennének kötelezővé. A büdzsé rendbetételének érdekében a miniszterelnök öt százaléknál is nagyobb mértékű elbocsátásokat jelentett be az első negyedéves adatok szerint 326 797 főt foglalkoztató állami szférában, ezen túl három - az integrációért felelős, az EU-alapokat koordináló és az elektronikus kormányzást menedzselő - minisztérium is a "nadrágszíjmeghúzás" áldozatául eshet. Ilmars Rimsevics jegybankelnök szeptember elején elmondta, hogy az idei gazdasági növekedés 0,5-1 százalék körüli lehet, szemben a július közepi 2,5-3 százalékos várakozással. A jegybank mindent megtesz a gazdaság élénkítése érdekében: idén háromszor csökkentették a kötelező tartalékráta mértékét, legutóbb szeptember 11-én, ettől 190 millió lat (375,9 millió dollár) bankrendszerbe való visszakerülését remélik.

Mérséklődött az infláció az eurózónában

Sorozatban második hónapja csökken az eurózóna inflációja: az Eurostat tegnap közzétett előzetes adatai szerint az augusztusi 3,8-ről szeptemberben 3,6 százalékra mérséklődött az év/éves ütem, ami április óta a legalacsonyabb érték, bár még mindig jócskán elmarad az Európai Központi Bank (ECB) középtávra szóló 2 százalékos célkitűzésétől. Az enyhüléshez nagyban hozzájárult, hogy az olaj hordónkénti ára 38 százalékot esett a júliusi 147,27 dolláros rekordárhoz képest, ami a benzin és a fűtőolaj árában is visszatükröződik. Eközben a vállalatok a gazdaság stagnálása közepette nem tudják emelni áraikat, ezzel is fékezve az inflációt. Az elemzők további mérséklődésre számítanak, az év vége felé 3 százalék körüli értéket prognosztizálnak. A javuló inflációs adatok nyomán erősödnek a kamatcsökkentési várakozások, egyes közgazdászok szerint az ECB jövőre 3,5 százalékra mérsékli a jelenleg 4,25 százalékon álló kamatot. Olaszországban az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint több mint egy év után ugyancsak enyhült az infláció, mégpedig jelentős mértékben: az augusztusi, abszolút rekordnak számító 4,2 után szeptemberben csak 3,7 százalékot regisztráltak.

A szlovák autóipar is megérzi a válságot

A szlovák gazdaság legfőbb pillérét jelentő autóipar is kezdi már érezni a pénzügyi válság hatásait. Egyelőre csak a beszállítói kör egy része jelezte, hogy csökkennek a megrendelések, a három autógyár, a pozsonyi Volkswagen Slovensko, a nagyszombati PSA Peugeot-Citroën és a zsolnai Kia Motors eddig nem közölte, hogy lefelé módosítaná éves tervét - írta a Hospodárske Noviny. Peter Svec, a PSA szóvivője azonban nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy ha az év utolsó hónapjaiban csökken a kereslet, akkor az éves tervüket ehhez igazítják. Az ország vezető exportőrei közül csupán az áttételesen Szlovákiában is tevékenykedő cseh Skoda Auto tette közzé, hogy idén a tervezettnél néhány ezerrel kevesebb gépkocsit gyárt. A Hospodárske Novinynak nyilatkozó cégek képviselői nem voltak hajlandók elárulni, hány százalékos visszaeséssel számolnak, de közölték, hogy ha a helyzet tartóssá válik, elbocsátásokra is sor kerülhet. Az SAS Automotive Systems csak annyit közölt, hogy már mutatkoznak a termelés csökkenésének jelei. Tomás Kucinsky, az AVC Cadca alkatrészgyártó cég elnökségi tagja szerint egyelőre csak kismértékben kellett visszafogniuk a termelést. Az egyik meghatározó beszállító, a Johnson Controls szóvivője szerint a megrendeléseken érződik a stagnáló piac hatása. Szlovákia gazdasága egyelőre őrzi lendületét, a pénzügyminisztérium továbbra is fenntartja idei GDP-prognózisát: 7,7 százalékos növekedésre számít.

Nagyot esett a német munkanélküliség

Németországban a vártnál nagyobb mértékben esett a munkanélküliség szeptemberben, így az augusztusi 7,7 után 7,6 százalékon áll, ami 16 éve a legalacsonyabb érték. A munkaügyi hivatal szezonálisan kiigazított adatai szerint a munkanélküliek száma a Bloomberg elemzői konszenzusa által várt 15 ezer helyett 29 ezer fővel esett vissza, így jelenleg 3,18 millióan vannak állás nélkül. A 3,5 millió német vállalatot tömörítő német ipari és kereskedelmi kamara a GDP második negyedévi 0,3 százalékos zsugorodása után a harmadik negyedévre szerény, 0,2 százalékos növekedést vár Európa legnagyobb gazdaságában. Az üzleti szféra bizalmi indexe ugyanakkor szeptemberben hároméves mélypontra csökkent, ami arra utal, hogy a beruházási tevékenység visszaesésére lehet számítani a jövőben, s a müncheni Ifo intézet bizalmi indexe is hároméves mélységbe, 92,9 pontra süllyedt. Az amerikai hitelválság miatt az export bővülése is lassul, a kivitel összességében 1,7 százalékkal gyengült júliusban. Az elemzők 2009-ben így a munkanélküliek táborának növekedésére számítanak, elsősorban a továbbra is alacsony gazdasági növekedéssel összefüggésben.

Magyarország világelső

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kidolgozta azt a Zöld Beruházási Rendszert, amelyen keresztül többek között a lakossági és közszféra üvegházhatású gáz-kibocsátását kívánja csökkenteni.

Alaposan megdrágul a gáz Németországban

Rossz hírekkel indul a fűtési szezon Németországban, a több mint 300 gázszolgáltató átlagosan 15 százalékkal emeli ugyanis a lakossági gáz árát október elsejétől, azaz holnaptól. Ez azt jelenti, hogy egy évi 20 ezer kilowattórányi földgázt fogyasztó háztartás átlagosan 213-223 euróval fizet ebben a szezonban többet a korábbinál. Legrosszabbul az északi schleswig-holsteini háztartások járnak, amelyek 30 százalékkal, csaknem 392 euróval fizetnek az idén többet, a Baden-Württemberg tartományban található Hockenheimben viszont a lakosoknak csak 1,3 százalékkal, azaz mintegy 14 euróval nő a gázszámlája. Az energia- és vízgazdálkodási szövetség a világpiacon tapasztalható megnövekedett kereslettel, ezen belül is Kína és India energiaéhségével magyarázza az áremelkedést, aminek következtében a júliusi importárak év/éves összehasonlításban 46,4 százalékkal emelkedtek. A fogyasztóvédők elsősorban a versenyt és a nagyobb átláthatóságot hiányolják a gázpiacon és a lakosság kiszolgáltatottságát sérelmezik. Az áramtarifák némileg kedvezőbben alakulnak a híradások szerint: a szolgáltatók október 20-án 7,5 százalékkal emelik az árakat, november közepéig azonban további drágulásra lehet számítani.

Leépít a holland Akzo Nobel

Mintegy 3500 dolgozójától kénytelen megválni 2011-ig a világ legnagyobb festékgyártója, a holland Akzo Nobel. A lépés a vállalat szerint mintegy 100 millió euró költségcsökkentést tesz lehetővé, ami hozzájárul ahhoz, hogy a pénzpiacok bizonytalansága közepette teljesíteni tudják 1,8 milliárd euróra rúgó hiteltörlesztési kötelezettségüket. A vállalat emellett felfüggeszti részvény-visszavásárlási programjának fennmaradó, 1,6 milliárdos részét is. Az Akzo Nobel tavaly március elején 11 milliárd euróért eladta Organon BioSciences gyógyszerrészlegét az amerikai Schering-Plough gyógyszergyárnak, hogy finanszírozni tudja a brit Imperial Chemical Industries Plc (ICI) vegyipari csoport idén januárban végrehajtott 15,9 milliárd dolláros felvásárlását. A cég az akvizíció nyomán lett a világ legnagyobb festékgyártója olyan vezető márkákkal, mint a Dulux, Sikkens és a Flexa. Az energia- és nyersanyagárak drágulása és a piacok gyengülése azonban a céget is érzékenyen érintette: profitja a második negyedévben 27 százalékkal, 165 millió euróra csökkent, és a hitelválság miatt növekedést csak a feltörekvő piacokon - a kínai és a moszkvai vállalatuknál - remélnek. Az Akzo Nobel 1990 óta Magyarországon is jelen van: a mintegy 380 főt foglalkoztató Akzo Nobel Coating Zrt. holland-svéd tulajdonú részvénytársaság székhelye Tiszaújváros.

Európában a mobil a menő

Továbbra is növekszik a vezetékes telefont mobilra cserélők száma Európában - áll az Európai Bizottság jelentésében. A mobiltelefonok száma a kontinensen először 2006-ban haladta meg a lakosság számát, rá egy évre, 2007-ben pedig már minden száz emberre közel 112 marokkészülék jutott. A tulajdonosok a váltás fő indokaként a jelentős költségkülönbséget nevezik meg, a vezetékes telefonok havi díja ugyanis minden hónapban fix kiadást jelent, s általában drágább, mint a feltöltőkártyák. A változó trendet a nagy európai telekommunikációs vállalatok is megérzik, a vonalas szolgáltatás utáni bevételeik ugyanis folyamatosan csökkennek, így nagyobb profit reményében sokan a mobilozás, az internet- és a kábeltelevízió-szolgáltatás felé fordulnak. Ma az Európai Unió háztartásainak egynegyede kizárólag mobiltelefonnal rendelkezik, ez az arány még az Egyesült Államokénál is magasabb. A bizottság jelentésében ugyanakkor az is szerepel, hogy a kelet-európai régióban még mindig sokkal jellemzőbb a vezetékes telefon, hiszen a telekommunikációs infrastruktúra itt jóval kevésbé fejlett. Ez a magyarázat arra is, hogy a háztartások csupán 39 százaléka rendelkezik hordozható készülékkel. Ezzel szemben abszolút rekordernek a Nokia hazája, Finnország számít, ahol a lakosság 61 százaléka kizárólag mobilon telefonál. A jelentésből az is kiderül, hogy az európai mobilhasználók inkább a feltöltőkártyás beszélgetést választják, s csupán 40 százalék fizet havi számlát a beszélgetései után.