Azerbajdzsán azt tervezi, hogy csökkenti az EU-ba irányuló olajexportját, oroszországi és iráni szállításait pedig megnöveli. Baku a grúz-orosz konfliktus után döntött úgy, hogy ideiglenesen korlátozza a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezetéken keresztül Európába szállított olaj mennyiségét, s ezentúl többet exportál Oroszországba. A kaukázusi ország látványosan keresi Moszkva kegyeit: Ukrajna kritikájával szemben nem nyilvánított véleményt az oroszok grúziai hadműveleteiről, habár azokban maga is jelentős károkat szenvedett, mivel az "olaj-Nabuccóként" is emlegetett BTC-t kurd szeparatisták felrobbantották. A Baku és Ceyhan közötti csőkígyó a világ egyik legfontosabb kőolajvezetéke, melyen a közép-ázsiai nyersanyag Oroszországot megkerülve, Grúzián és Törökországon keresztül jut el nyugatra.
Ilham Alijev azeri miniszterelnök az október 15-i választások közeledtével igyekszik okosan egyensúlyozni Moszkva és az EU között, főképp hogy országa is egy befagyott konfliktussal kénytelen megbirkózni. A többségében örmények által lakott Nagorno-Karabah régió az 1991-es polgárháború során szakadt el Azerbajdzsántól, ám békeszerződés hiányában jogilag máig sem Örményország része, azonban közigazgatási, pénzügyi, politikai, hadügyi értelemben az. A két szomszédos ország de facto a mai napig hadiállapotban áll egymással, azeri állítás szerint csak az elmúlt három hónapban több mint húsz azeri és örmény katona halt meg. Örményország kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal, s ezen belül is kiemelkedő szerep jut a katonai együttműködésnek, Moszkva például ide telepítette tavaly új generációs légvédelmi rakétaelhárító rendszerének első ütegét. A grúz válság kapcsán vádként felmerült, hogy Oroszország innen is lőtt ki rakétákat Grúzia irányába, Javier Solana uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azonban nem tudta megerősíteni ezt az állítást.
Szerencsi Ágnes