A lett kormány a bérnövekedés megfékezésére kényszerülhet, ugyanis az egyre növekvő költségvetési hiány a nemzeti fizetőeszköz stabilitását veszélyezteti - idézi a Bloomberg Ivars Godmanis miniszterelnököt. Az elmúlt év során több mint 30 százalékkal nőttek a fizetések, a hasonló ütemű bővülés azonban már tarthatatlan nyomást jelentene a büdzsé számára. A második negyedévben Dánia és Észtország után Lettországot is utolérte a recesszió, az év első három hónapjának 0,3 százalékos zsugorodása után az április és június közti időszakban - a tavalyi 10,3 százalékos növekedés után - 0,2 százalékkal esett vissza a gazdasági növekedés, ekkora, 13 éve nem látott méretű lassulásra a kormányzat sem számított. A költségvetés hiányát idén a GDP 1,85 százalékára becsülik, és 2009-ben is legalább ekkora deficit várható, így a kormány elsődleges célja most a kiadások lefaragása, az előirányzott kétszázalékos gazdasági növekedés elérése és az infláció 10 százalék alá szorítása.
A kabinet a kormányzati szektorban a bérek befagyasztását rendelte el, az állami intézményeknek ezenfelül 10,67 százalékkal kell csökkenteniük kiadásaikat, amit törvénymódosításokkal tennének kötelezővé. A büdzsé rendbetételének érdekében a miniszterelnök öt százaléknál is nagyobb mértékű elbocsátásokat jelentett be az első negyedéves adatok szerint 326 797 főt foglalkoztató állami szférában, ezen túl három - az integrációért felelős, az EU-alapokat koordináló és az elektronikus kormányzást menedzselő - minisztérium is a "nadrágszíjmeghúzás" áldozatául eshet. Ilmars Rimsevics jegybankelnök szeptember elején elmondta, hogy az idei gazdasági növekedés 0,5-1 százalék körüli lehet, szemben a július közepi 2,5-3 százalékos várakozással. A jegybank mindent megtesz a gazdaság élénkítése érdekében: idén háromszor csökkentették a kötelező tartalékráta mértékét, legutóbb szeptember 11-én, ettől 190 millió lat (375,9 millió dollár) bankrendszerbe való visszakerülését remélik.
Szerencsi Ágnes