Szerencsi Ágnes

Rekordáron adja a gázt a Gazprom

Ezer köbméterenként 500 dollárra emelte az Európába szállított gáz árát októbertől a Gazprom, ilyen drága a gáz a vállalat történelme során még sosem volt. A kiugróan magas ártól azonban az elemzők szerint nem kell tartósan félni, az olajárak esése következtében hosszú távon 350 dollár körüli árat várnak a szakértők. A Gazprom a globális árszínvonal-növekedéssel indokolta az európai árak emelését, és arra számít, hogy az exportból származó devizabevétele a tavalyi 44,8 milliárd dollárt követően az idén 71,6 milliárd dollár lesz. Ennek számottevő része, 64 milliárd dollár a FÁK-országokon kívüli exportból származik, az átlagárat pedig 420 dollár körülire becsüli ebben az esztendőben a gázóriás. Jövőre viszont átlagosan már 470 dollárral számol a Gazprom, kérdés, hogy ez az összeg mennyire reális. Az árat ugyanis az olaj árához kapcsolódó formula alapján számítják a szerződésekben, a fekete arany árát mintegy kilenc hónapos késéssel követi a gáz árának alakulása. Az olajár a júliusi 147,27 dolláros rekordhoz képest szeptember közepére 42 százalékkal esett vissza, az elemzők 350 dolláros ezer köbméterenkénti árral számolnak 2009 második felében.

Dubaiban terjeszkedik a Political Capital

A politikai elemzéseiről ismert Political Capital (PC) Institute a közép-európai régió után októbertől a Közel-Keleten is megkezdte tevékenységét - mondta lapunknak Szabados Krisztián igazgató. A cég négy évvel ezelőtt állította fel politikai kockázatelemző divízióját (RFD), amely politikai és gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket készít angol nyelven multinacionális nagyvállalatok, kormányok, NGO-k és a média számára. Az RFD kezdetben Magyarországra összpontosított, majd 2006 végétől, a bolgár leányvállalat megalapításától kezdődően a régió országairól is megkezdte a rendszeres elemzések készítését. A tíz fővel dolgozó bolgár iroda az elmúlt két évben minden várakozást felülmúlt, eredménye ma már nullszaldós, a magyarországi iroda bevétele pedig tavaly meghaladta az egymilliárd forintot. A vezetőség 2008 elején döntött arról, hogy a cég kiterjeszti tevékenységét más régiókra és a világpiacon is versenybe száll a legnagyobb politikai elemzőcégekkel. Több régió tesztelése után döntöttek a Közel-Kelet mellett: október 1-jétől hivatalosan is útjára indult a dubai munkacsoport, Ghanem Nuseibeh irányításával. A PC hét térségbeli országról készít elemzéseket, a listán Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Jemen, Kuvait, Omán, Katar és Szaúd-Arábia is szerepel. Az intézet a kelet-közép-európai régióban további irodák nyitását tervezi - Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Macedóniában -, a többi régióról pedig üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott a cégvezető.

Varsó tovább küzd a hajógyárakért

A lengyel kormány minden követ megmozgat, hogy hajógyárai megmentésére tett javaslatát elfogadtassa Brüsszellel, a jelek szerint azonban sikertelenül. A kormány szeptember elején előzetes megállapodást kötött a nehézségekkel küszködő gdanski, gdyniai és szczecini hajógyárak eladásáról és jelentős állami támogatást ígért ezek kelendőbbé tétele érdekében. Állami támogatást azonban az uniós jogszabályok szerint csak megfelelő szerkezetátalakítási tervhez kapcsolva lehet adni, így a hajógyáraknak a privatizációs terv elutasítása esetén összesen 2,3 milliárd eurónyi állami támogatást kellene visszafizetniük, ez pedig egyet jelent a gyárak azonnali csődjével. Alexander Grad lengyel pénzügyminiszter kedden találkozott Neelie Kroes uniós versenyügyi biztossal, aki jelezte, hogy Brüsszel nem tartja elfogadhatónak a benyújtott privatizációs terveket. Az Európai Bizottság (EB) szóvivője kedden közölte, hogy eddig nem hoztak határozatot az ügyben, de a várható döntés csak a gdyniai és a szczecini hajógyárat fogja érinteni, a gdanskit nem. Az esetleges kedvezőtlen döntés az egész lengyel gazdaságra negatív hatással lehet, a tömeges elbocsátások következtében pedig mintegy 60 ezer ember maradhat állás nélkül. Grad még nem tekinti lezártnak az ügyet, az EB ugyanakkor úgy érvel, hogy elegendő időt adott a lengyeleknek, hiszen már négy éve dolgoznak a kormánnyal a megoldáson. A hangulatot jól jelzi, hogy Krzystof Zaremba kormánypárti szenátor szerint ha Brüsszel bezáratja a gyárakat, Lengyelországnak meg kell tagadnia a lisszaboni szerződés ratifikálását. A politikus hozzátette: német és francia lobbit sejt a brüsszeli elutasítás mögött.

Barroso elégedetlen a román reformokkal

Elégedetlen a román kormány korrupcióellenes intézkedéseivel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke. Barroso Brüsszelben tárgyalt Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel, aki a jelek szerint nem tudta meggyőzni vendéglátóját arról, hogy érdemleges előrehaladást sikerült elérni a legmagasabb szinteken is megfigyelhető korrupció leküzdése ügyében. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Barroso fontosnak nevezte, hogy Bukarest nemzeti ügyként kezelje a kérdést, amit Románia uniós tagsága szempontjából alapvető fontosságúnak nevezett. Románia és Bulgária 2007. január 1-jén lett az EU tagja, és Brüsszel a csatlakozási szerződés értelmében ezt követően is nyomon követi a két ország előrehaladását, mivel a két kelet-európai országban elmaradtak az igazságügyi reformok s a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc sem túl eredményes. Az EB félévente teszi közzé ezzel kapcsolatos jelentését, s a július 23-án megjelent legutóbbi dokumentumban ismét elmarasztalta az országot a korrupció elleni harc teljes kudarca, közelebbről pedig a román parlamentet a kérdést érintő passzivitása miatt. Barroso négy terület a csatlakozás feltételeként állított további reformját sürgette, s utalt a román parlament által szeptember 16-án elfogadott új törvényre is, amely ellentétben áll a kitűzött célokkal. Ennek értelmében a legfőbb ügyész kinevezését és a kinevezés visszavonását a jövőben nem a mostani szabályok szerint fogják levezényelni. Az ügyészség vezetőjét ezentúl ugyanis nem az államfő nevezi ki, hanem a legfelsőbb bíróság tagjaiból álló tanács az igazságügyi miniszter javaslatára. Ha Bukarest továbbra sem hajlandó teljesíteni a vállalt feltételeket, akkor az EB életbe léptetheti a csatlakozási szerződéshez csatolt védzáradékot, ami egyebek között azzal járhat, hogy a román bíróság ítéleteit az EU más tagállamaiban nem kötelesek elismerni.

Forrásoktól esnek el az egyetemek az USA-ban

A pénzügyi válság következményei még szerteágazóbbak, mint eddig gondolták, sok más intézmény mellett az amerikai felsőoktatást is elérte a baj. A Wachovia Corp. a héten kénytelen volt eladni banki üzletágát a Citigroupnak, egyúttal korlátozta közel ezer amerikai egyetem 9,3 milliárd dolláros korábbi támogatását. A források pótlása óriási terhet jelent az intézmények számára, a hallgatók anyagi kötelezettségét illetően pedig előre nem látható következményekkel járhat. A pénzt több mint harmincöt éve egy rövid lejáratú befektetési alapban tartották, amelyet egy connecticuti nonprofit szervezet, a Commonfund menedzsel, a Wachovia pedig mind ez idáig vagyonkezelőként segédkezett. A bank hétfőn jelentette be, hogy lemond erről a pozíciójáról, az egyetemek által elérhető pénzt pedig az eddigi összeg tíz százalékára korlátozza. A Commonfund kedden - a kedélyeket csillapítandó - állami kötvények és egyéb eszközök értékesítésével 26 százalékosra növelte likviditását. Ennek ellenére a Wachovia bejelentése pánikot keltett a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a pénzügyi helyzetet vezetők százai ellenőrizték, egy esetleges csődtől tartva. A helyzet nem tűnik kilátástalannak: az értékpapírok közel 60 százaléka december 31-én jár le, a befektetők ezután szabadon rendelkezhetnek azok jövőjéről. A Commofund is nyugalomra int, mondván: a kötvények a pénzügyi válság ellenére is folyamatosan kamatoztak.

Borús kilátások az UniCreditnél

Az eddigi pozitívról - a köztes stabil fokozat kihagyásával - negatívra rontotta csütörtökön a Kelet-Európában is aktív olasz UniCredit-bankcsoport és egyes érdekeltségei adóskockázati osztályzatainak kilátását a Fitch Ratings - írja az MTI-Eco. A hitelminősítő bejelentése szerint a meredek kilátásrontás az anyavállalaton kívül vonatkozik a német Bayerische Hypo- und Vereinsbank AG (HVB), valamint az osztrák Bank Austria Creditanstalt AG osztályzataira is, azok megerősítésével együtt. A kelet-európai hálózaton belül pozitívról ugyancsak negatívra romlott a lengyel Bank Pekao osztályzati kilátása, több más térségi érdekeltség, így a romániai UniCredit Tiriac Bank és az ukrajnai Ukrszotszbank kilátása pedig eddig is negatív volt. Az UniCredit hosszú futamú devizaadósi kockázati besorolása egyébként magasan elsőrendű A plusz, ezt a Fitch Ratings megerősítette, a bank úgynevezett önálló tevékenységi osztályzatát azonban az eddigi B-ről B/C-re rontotta. Az indoklás szerint a csoport jövedelmezősége hagyományosan jó, teljesítményére azonban nyomást gyakoroltak a globális nehézségek, a gyenge olasz és német makrogazdasági kilátások, valamint egyes közép- és kelet-európai piacok kevésbé kedvező prognózisai. Az UniCredit 22 európai országban van jelen, fiókjainak száma meghaladja a tízezret.

Térségi piacvezető a Vatera új tulajdonosa

Kalapács alá került az internetes aukciókat bonyolító Vatera.hu. A dél-afrikai központú Naspers médiavállalat online divíziója, a MIH Internet Europe vásárolta meg, a vételár azonban nem publikus. Az Index információja szerint az üzletet még szeptemberben kötötték, és a Vatera nem magyar nyelvű szolgáltatásait is érinti. A 1,5 milliárd forintra becsült vételárat az ügyvezető nem kommentálta, mivel a tulajdonosok nem kívánják nyilvánosságra hozni az összeget, azonban így is valószínűsíthető, hogy ez a magyar internet történetének egyik legnagyobb üzlete. A Vatera online aukciósház 2000-ben indult, és mára az egyik leglátogatottabb magyar weboldal lett. A Webaudit statisztikái szerint naponta mintegy 130 ezer egyedi látogató keresi fel az oldalt, ők 5-5,5 millió oldalt töltenek le, a regisztrált felhasználók száma 620 ezer, az oldalon futó aukcióké pedig másfél millió. A cég tavalyi forgalma közel hétmilliárd forint volt, az idén a becslések szerint a bevétel meghaladja a 11 milliárd forintot. A magyar online piactéren a Teszvesz.hu-ban 35 százalékkal már jelen lévő Naspers a Vatera megszerzésével - és Lengyelországban is bevásárolva - az egész kelet-európai online aukciós szolgáltatás területén piacvezetővé vált.

Emelkedett a német kiskereskedelmi forgalom

Augusztusban a várakozásokat meghaladó mértékben emelkedett a kiskereskedelmi forgalom Németországban - jelentette be tegnap a statisztikai hivatal. Az előző hónaphoz képest 3,1 százalékkal nőtt a forgalom a júliusi 1 százalékos csökkenés után. Ilyen mértékű emelkedésre 2006 decembere óta nem volt példa, a Bloomberg elemzői konszenzusa is csak 0,5 százalékos növekedést várt. Év/éves összehasonlításban ugyanakkor már 3 százalékkal estek vissza az eladások a júliusi 1,5 százalékos csökkenés után. A szakértők az energiaárak csökkenése miatt megélénkülő lakossági fogyasztásnak tulajdonítják a javulást, bár a júliusi 147,27 dolláros rekord után 100 dollár körül stagnáló olajár még mindig 20 százalékkal drágább, mint egy évvel ezelőtt. Az elemzők ugyanakkor borúlátóan ítélik meg a kilátásokat, és az év egészében a kiskereskedelmi forgalom 1 százalékos visszaesésével számolnak, elsősorban a gyenge fogyasztói bizalom és a világgazdasági növekedés lassulása következtében.

A boszniai szerbek letörik az árakat

A boszniai szerb terület kormánya utasította a cégeket, hogy fogják vissza az alapélelmiszerek és az üzemanyagok után elszámolt profitjukat, így segítve a lakosságot, hogy kevésbé szenvedje meg a globális gazdaság lassulásának hatásait. A felhívást a múlt heti kormányülésen jelentették be, nem sokkal az októberi választások előtt. Bár első reakcióikban a közgazdászok a piacgazdaság elveivel homlokegyenest ellenkezőnek bélyegezték az intézkedést, ők is belátják, hogy a döntés ésszerű és más országok is hasonló módszerekkel igyekszenek megvédeni gazdaságukat és a lakosságot - írta a balkaninsight.com. A hitelválság elmélyülésével minden céget profitjak 8 százalékra csökkentésére köteleztek, míg előzőleg azt a vállalatok szabadon határozhatták meg, így azok a legtöbb élelmiszer és mezőgazdasági termék esetén 15-20 százalék között mozogtak. Igaz, az importőrök és a viszonteladók egy része a vegyi áruk és külföldről importált rovarirtó szerek esetében gyakran 300 százalékos profitot is realizáltak. A rendelkezéstől most az alapvető élelmiszerek és nyersanyagok, így a kenyér, a tej és tejtermékek, a búza és az olaj árának csökkenését várja a kormány, a többi termék profitrése változatlan marad. A kabinet hozzátette, továbbra is keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel az átlagembereket, főként a legszegényebbeket, így a munkanélkülieket és nyugdíjasokat segíthetik. A kormány ezenkívül az ország bosnyák részén gazdasági és szociális reformokat sürget, hogy a régió lemaradását felszámolják. Ha ezt nem sikerül gyorsan keresztülvinni, az alacsony árak az ottani lakosokat is a szerb részekre csábíthatják, teljes mértékben felbolygatva a termelést és a kereskedelmet az országban. Ezenkívül az adózásból befolyó jövedelmek is tovább csökkennének, pedig a bosnyák-horvát föderáció a nagyarányú költségvetési kiadások következtében így is likviditási problémákkal küszködik.