Szerencsi Ágnes

A Henkel már csak a feltörekvőkben lát esélyt

A harmadik negyedévben nettó 101 millió euró eredményt jelentett a német Henkel AG, ez 58 százalékkal kevesebb a tavalyi 238 milliónál. A visszaesést a kereslet mérséklődése mellett a nyersanyagok árának jelentős növekedésével magyarázza a vezetés, ehhez járult a brit National Starch megvásárlása, valamint a cég takarékossági programjának előzetes költségei is. A düsseldorfi székhelyű vállalat 2011-ig összesen 150 millió eurót akar megspórolni, így - több más intézkedés mellett - december végéig háromezer munkahelyet szüntet meg. A negyedéves adatok nyilvánosságra kerülése után az idei évre vonatkozó profit-előrejelzést is módosították, 3-5 százalékos bevételnövekedés mellett a korábbi 15 után már csak 10 százalékos üzemieredmény-emelkedést várnak. A vállalat a jövőben a feltörekvő piacokra koncentrál, 2012 végéig 45 százalékos részesedést remél az ágazat innen származó globális bevételeiből. Ennek érdekében ezekben a térségekben nagyarányú befektetéseket tervez, nyugat-európai és észak-amerikai egységeit pedig felszámolja. A döntések érinthetik a vállalat magyarországi dolgozóit is, a Henkel Magyarország tavaly év végén 671 főt foglalkoztatott.

Óvatos a Raiffeisen

A Raiffeisen International, Kelet-Európa második legnagyobb hitelezője 295,8 millió euró nettó eredményt jelentett a harmadik negyedévről, 32 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez jócskán meghaladja az elemzők 254 millió eurós prognózisát, de 5 százalékkal elmarad a második negyedév eredményétől, elsősorban a pénzpiaci válság közvetett hatásai miatt. A jónak mondható eredmény ellenére az osztrák bank 5 százalékkal, 950 millió euróra mérsékelte az idei évre vonatkozó nettó profitelvárását, s bejelentette: márciusnál előbb nem is változtat ezen a célértéken. A harmadik negyedév eredményei az ukrán és orosz piac növekedésének köszönhetőek. Oroszországban, ahol a Raiffeisen a legnagyobb külföldi pénzintézet, 32 százalékkal, 296 millió euróra nőtt a bank nettó nyeresége. A közép- és kelet-európai gazdaságok gyengülése azonban a Raiffeisen Internationalre is hatással lesz, ennek mértéke egyelőre kiszámíthatatlan. A Raiffeisen részvényei idén 72 százalékot veszítettek értékükből, a bankcsoportot tulajdonló RZB szerdán bejelentette: 2 milliárd eurós kormányzati forrásra számít, hogy mérlegének stabilitását biztosítsa.

Gyógyírt talált a válságra a Teva

A várakozásokat is felülmúló harmadik negyedéves profitot termelt a Teva, a világ legnagyobb generikus gyógyszereket gyártó cége, amit a továbbra is erőteljes gyógyszereladásokkal és az alacsonyabb adókulcsokból származó pluszbevételekkel magyaráz a vállalat. Izrael legnagyobb cége július és szeptember között 2,84 milliárd dolláros árbevétel mellett nettó 599 millió dollár nyereséget könyvelt el, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az első félévben még 20 százalékos volt a profitvisszaesés. Az első hat hónapban Amerikában 2,873 milliárd, Európában pedig 1,428 milliárd dollár volt a Teva értékesítése, ami 19-21 százalékos dinamikát jelentett. A harmadik negyedévben év/éves összehasonlításban 12 százalékkal emelkedett az Egyesült Államokba irányuló export volumene, az európai eladások pedig 10 százalékkal nőttek. A Teva legnagyobb sikere a Copaxone nevű, szklerózis multiplexes betegeket kezelő gyógyszer, amelyből az elmúlt negyedévben 28 százalékkal értékesítettek többet, mint tavaly, összesen 562 millió dollár értékben. Európai és tengerentúli jelenlétének megerősítésére a vállalat 7,46 milliárd dollárért még az idén felvásárolja amerikai riválisát, a Barr Pharmaceuticals Inc.-t. Az akvizícióval a Teva 2012-re 30 százalék körülire kívánja emelni részesedését az USA piacán. A vállalat 15 éve Magyarországon is jelen van, itt található az európai gyártási és kutatásfejlesztési központja is.

Már a pályakezdőknél is hat a válság

A műszaki és közgazdasági végzettséget igénylő állások munkaerőpiacán egyelőre nem érezteti hatását a pénzpiaci válság - derült ki az idén ősszel immár huszonhetedik alkalommal megrendezett Műegyetemi Állásbörzén, ahol 168 kiállító csaknem 3000 állásajánlata várta az érdeklődőket. A széles skálát átfogó, bőséges kínálatot a keresleti oldal is kiegyensúlyozta: a várakozásoknak megfelelően két nap alatt 8-10 ezer látogató kereste fel a közép-európai régió legnagyobb állásvásárát, elsősorban 18-24 éves fiatalok. A börzén - az előző évek tendenciáinak megfelelően - továbbra is a villamosmérnök végzettségű szakemberek bizonyultak a legkeresettebbnek, nekik szólt a meghirdetett pozíciók csaknem egyötöde. Őket a gépészmérnökök, az informatikusok és a műszaki menedzserek követték. Jól képzett műszaki szakemberekből továbbra is hiány van, informatikusokból már kevésbé, közgazdászokból pedig egyáltalán nincs hiány - közölte kérdésünkre Kreutzer Richárd szervező, a Budapesti Műszaki Egyetem Karrier Irodájának vezetője. A börzén kiállító cégek a szakmai tudást, a piacképes nyelvismeretet, a jó kommunikációs, együttműködési és problémamegoldási készséget tartják a legfontosabbnak. A felsorolt kritériumok közül leginkább a nyelvtudás hiányzik, a műszaki végzettségű fiatalok ugyanis átlagosan egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek - tette hozzá Kreutzer. Szakmai gyakorlatot kínáló ajánlatokat és diplomamunka-programot a börzén is lehetett találni, többek közt az elmúlt három év szavazatai alapján a legnépszerűbb cégnek bizonyult Audi standján. A vállalat munkaerő-keresletében egyelőre nem tükröződik a világválság hatása, ugyanannyi állást ajánlanak, mint az előző években, hiszen szakképzett munkaerőre a válság után, évek múlva is szükség lesz - mondta lapunknak Siklósi Ágnes, a cég személyügyi referense. Az álláskeresők ranglistáján szintén dobogós helyre sorolt Boschnál már némiképp máshogy fest a helyzet: Sós Ildikó személyzeti referens arról panaszkodott, hogy a mostani börzén csaknem 50 százalékkal esett vissza a cég munkaerő-kereslete, s több olyan pozíció is akad, melyet ugyan meghirdettek, ám nem lehet tudni, mikor lehet betölteni azokat. A munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Randstadnál egyelőre csak amerikai partnereik, illetve a nagyobb gyártócégek munkaerő-keresletében érezhető a pénzpiaci válság hatása, a vállalatok nagy részét inkább az óvatosság, kivárás jellemzi - tudtuk meg Tóth Szabolcs munkatárstól. Nagyobb visszaesés nem mutatkozik a Randstad álláskínálatában, mely a börzén száz pozíciónál is többet hirdetett. A válság egyelőre a fizetésekben sem tükröződik: a pályakezdők bére vállalatonként és ágazatonként változik, a diplomás, legalább egy nyelvet magas szinten ismerő, kellő szakmai tudással rendelkezők - az előző évek tendenciáihoz hasonlóan - 200-230 ezer forint körüli nettó fizetésre számíthatnak. A börzén nagy számban vettek részt külföldi nagy cégek, köztük olyanok is, melyeknek nincs, vagy csak kereskedelmi képviselete van nálunk, mégis Magyarországon keresnek munkaerőt. Például a Toyota Motor Europe, a Deutsche Bahn, az amerikai Lutron Electronics vagy a világ egyik vezető vegyipari vállalata, a Dow Chemical Company is visszatérő vendég a börzén. A hallgatók azonban gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a vállalatok mit is várnak el tőlük az állásinterjú során vagy hogy milyen kiválasztási módszereket alkalmaznak. Ezért nekik, és a diplomás fiataloknak a BME Karrier Irodája a börzét megelőzően minden évben felkészítő napokat szervez, magyar és angol nyelvű próbainterjúkon, grafológiai elemzésen és személyiségteszteken vehetnek részt az érdeklődők, a rendezvény kínálatában helyet kap az önéletrajz-készítés, a karrier- és protokoll-tanácsadás, önismereti foglalkozás, de lehetőség adódik akár a bértárgyalás szituációjának gyakorlására is.

Razzia a vezető cementgyártóknál

Az Európai Bizottság (EB) tegnap megerősítette: a héten több vezető nyugat-európai cementgyártónál is razziát tartottak, miután gyanújuk szerint kartellmegállapodást kötöttek egymás között. Az EB úgy véli, hogy az érintett vállalatok egyeztették áraikat, amivel megszegték az uniós szabályokat. A vizsgálat még folyamatban van, az ügyben a Magyarországon jelen lévő svájci Holcim és a német HeidelbergCement, valamint az ugyancsak német Dyckerhoff, a mexikói Cemex és a francia Lafarge is érintett. Utóbbi három céget öt évvel ezelőtt a német versenyhatóság - a hivatal történetének eddigi legnagyobb - 660 millió eurós bírsággal sújtotta kartellezés miatt, akkor a Readymix, a Schwenk és a Holcim vállalatokkal együtt vétettek a hatályos jogszabályok ellen. Az EU akár több milliárd eurós büntetést is kiszabhat, első alkalommal azonban általában amnesztiát ad a bűnösöknek, ennek eredményeképpen az elmúlt években több cég is vallott kartellezéséről.

A franciák szigorúak az illegális letöltőkkel szemben

A francia törvényhozás nagy többséggel elfogadta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében a szerzői jog által védett zenét, filmet vagy videojátékot ellenszolgáltatás nélkül letöltőket a jövőben internetkapcsolatuk megszüntetésével sújtanák. A törvényszegő felhasználókat először e-mailben figyelmeztetik, majd postai úton is kapnak felszólítást, s ha ezután is folytatják tevékenységüket, egy évre felfüggesztik a világháló elérését számukra. A képviselők többsége üdvözli a javaslatot, erről tanúskodik a 297:15 arányú szavazás is. Bruno Retailleau, a szélsőjobb MPF párt szenátora ugyanakkor túl szigorúnak tartja a szabályozást, s a világháló megvonása helyett pénzbírságot javasol. Retailleau úgy érvel, az internet alapvető közjószág lett, ami szociális szolgáltatásokhoz segíti az embereket, s ezeknek hiánya "traumát okozhat a családok életében". A kulturális miniszter ezzel szemben a pénzbüntetést tartaná túlzásnak. Christine Albanel szerint ez a büntetési mód a kezdeményezés egész filozófiáját változtatná meg, melynek célja a nevelés, nem pedig az elnyomás. A törvény egyébként egy parlamenten kívüli kezdeményezésnek, a Nicholas Sarkozy elnök által tavaly novemberben kezdeményezett, úgynevezett Olivennes-egyezségnek a törvényre emelése, s komoly csatározásokhoz vezethet a jövőben Párizs és Brüsszel között. Az Európai Parlament ugyanis szeptemberben - a franciákkal ellentétben - az internetmegvonás törvényen kívül helyezése, s így a javaslat elvetése mellett szavazott. A francia elnök az ügyet érintően levelet írt José Manuel Barrosónak, melyben felkéri az Európai Bizottság elnökét, segítsen a parlament határozatának megváltoztatásában.

Szlovákiát is elérte a válság

Aggodalmainak adott hangot Robert Fico egy múlt heti nyilatkozatában: a szlovák miniszterelnök szerint a pénzpiaci válság veszélyezteti az ország autópálya-építési programját. Fico, aki a 2006-os választási győzelmét jórészt szociális ígéreteinek köszönheti, ppp-beruházások keretében nagy útépítési projektekbe fogott, hogy az elmaradott kelet-szlovákiai területeket a befektetők számára vonzóbbá tegye. A fejlesztésektől a kabinet a gazdasági növekedés fellendítését és a világgazdasági válság hatásainak mérséklését várta, ám likvid tőke hiányában - a többi beruházáshoz hasonlóan - a 151 kilométer autópálya építésének finanszírozása is nehézségekbe ütközik. A szlovák miniszterelnök elmondta, a nemzeti költségvetésből nem tudják fedezni az összesen 130 milliárd korona (5,44 milliárd dollár) értékű projektet, de az uniós források segítséget jelentenének. Az országot ugyan közvetlenül nem érintette a pénzpiaci válság, ám az exportorientált gazdaságban már érezhető az autók és elektronikai cikkek iránt mutatkozó kereslet visszaesése. Az ipari termelés növekedése már augusztusban 39 havi mélypontra, év/éves összehasonlításban 0,9 százalékra esett, ezen belül az autógyártás üteme 16,7 százalékkal növekedett, ami jócskán elmarad a 2007-es 27,6 százalékhoz képest. Az elektronikai és optikai műszerek gyártása 1,8 százalékos éves bővülést mutatott a júliusi 9,2 százalékkal szemben. A negatív trend ellenére a kabinet keddig változatlanul 7,7 százalékos növekedést várt idén, a 2009-es költségvetés tervezete pedig 6,5 százalékos GDP-növekedésen alapult - ezt a pénzügyminisztérium most módosította. Idén 7, jövőre 4,6 százalékra módosította a gazdasági növekedési prognózisát. Szlovákia folyó fizetési mérlegének hiánya az év első kilenc hónapjában 82,6 milliárd korona (3,39 milliárd dollár) volt, szemben a tavalyi 55,98 milliárddal. Az EU számításai szerint az infláció szeptemberben 4,5 százalékra emelkedett, ami az unió által kívánatosnak tartott 2 százaléknak több mint kétszerese. Szlovákia január 1-jétől az euróövezet tagjává válik, ám az árak növekedését az euró bevezetése után is figyelni fogják, hiszen az infláció magas szintje továbbra is nagy problémát jelent.

Egymilliárd eurót spórolna az E.On

Egymilliárd euró összegű költségcsökkentési programot tervez az E.On német közműcsoport - értesült a Die Welt. A program a magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező vállalat minden üzletágára és egész Európára kiterjedne, ennek keretében egyebek között megszüntetnék az azonos funkciókat ellátó munkaköröket a csoport különböző részlegeiben. A koncentrációt a német regionális vállalatokkal kezdenék, de az újság információi szerint az új spanyol, olasz és orosz cégeket is szeretnék jobban integrálni a konszern működésébe. A takarékosság jegyében a cég nemrég felmondta szerződését a Lufthansával, s ezentúl az olcsóbb utakat biztosító Air Berlin járatait választja, emellett csökkentik a külföldi utak költségeit és ezek számát is. Egyelőre nem ismertek a konkrét részletek, és azt sem lehet tudni, hogy az átszervezések hány munkahely megszűnését jelentik majd. A vállalat annyit közölt, hogy az intézkedéseket nem a pénzpiaci válság kényszerítette ki, hiszen a programot már júliusban meghirdették. Mindennek levezénylésére Thomas Königet, az E.On Avacon regionális vállalat egykori vezetőjét nevezték ki.

A nap bukása

Leállások az ArcelorMittalnál