Szerencsi Ágnes

Nagyot esett a Marks & Spencer profitja

A legnagyobb brit kiskereskedelmi cég, a Marks & Spencer profitja 43 százalékkal esett az első félévben, ez 2004 óta a legrosszabb első hat havi eredmény - jelentette be a 124 éves brit áruházlánc tegnap. A szeptember 27-én végződő félévben a nettó nyereség a tavalyi 393,2 millió fontról 223,2 millió fontra csökkent. A visszaesést a gazdasági válság mélyülésével magyarázza a vállalat, az ország ugyanis 1991 óta először kénytelen recesszióval szembesülni, ennek következtében pedig a fogyasztói bizalom is sosem látott mélyponton van. A legalább egy éve üzemelő boltokban 6,1 százalékkal estek vissza az eladások, ezért a cég a múlt hónapban bejelentette, visszafogja költekezését. A vállalat vezetése a kilátásokat mérlegelve óvatosan fogalmaz, hisz várhatóan a tradicionálisan erős karácsonyi szezon sem hoz jelentős fellendülést. A harmadik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a brit gazdaság, 18 éve a legtöbbel. Az elemzők most azt várják, hogy a jegybank a héten legalább fél százalékponttal csökkenti irányadó kamatlábát, ezzel javítva a gazdasági klímát.

Mindenhol lassul az infláció

Augusztus után szeptemberben is lassult a fogyasztói árak inflációja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban - jelentette a párizsi központú szervezet tegnap. Év/éves összehasonlításban a harminc tagállamban az augusztusi 4,7-ről 4,5 százalékra csökkent a pénzromlás mértéke, ami júliusban 4,8 százalékkal 11 éves csúcsponton tetőzött. Az élelmiszer- és energiaárak beszámítása nélkül 2,4 százalékos az emelkedés, egy százalékponttal nagyobb, mint az előző hónapban. Szeptemberben az energia fogyasztói ára a júliusi 20,9 százalék után átlagosan 18,9 százalékkal nőtt, az élelmiszerek árnövekedése egy hónap alatt - 0,3 százalékot visszaesve - 6,8 százalékos emelkedést mutatott. Az áremelkedés Izlandon volt a legnagyobb, 14,1 százalék, legszerényebb mértékben, 2,1 százalékkal a japán árak nőttek. Tegnap jelentett az Európai Unió statisztikai hivatala is: az Eurostat adatai szerint az előzetesen vártnál nagyobb mértékben lassult a termelői árak emelkedése Európában. A tizenöt tagú eurózónában az augusztusi 8,5 után 7,9 százalékos volt az infláció mértéke, a Bloomberg elemzői 8 százalékot prognosztizáltak. Az energiaárak emelkedése az augusztusi 22,6-ról 20,3 százalékra mérséklődött, a maginfláció 4,9-ről 4,8 százalékra csökkent. Az inflációs nyomás enyhülése az Európai Központi Banknak is nagyobb mozgásteret hagy, így valószínű, hogy a héten újabb fél ponttal, 3,25 százalékra csökken az irányadó kamatláb Európában.

Továbbfejlesztik a kkv-kat támogató csomagot

A kormány továbbfejleszti a korábban bejelentett, a kis- és középvállalkozásokat támogató, hatásában 800 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot - mondta Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság tegnapi ülésén. Az eredeti csomag javarészt EU-források felhasználásából adódó mikrohitelezés, állami garancia, kezességvállalás, kockázatitőke-program, technológiafejlesztés és refinanszírozási hitel, összesen 265 milliárd forint értékben, ennek hatása adja ki a 800 milliárd forintot. A tervek szerint most tovább könnyítenék a vállalkozásokkal szembeni növekedési és árbevételi feltételeket, a támogatás mértékét pedig 50 százalékra vagy a fölé emelnék, utóbbi esetben a kkv-knak közbeszerzési eljárást kellene lefolytatniuk. A jövőben többek közt kamatplafont kívánnak megszabni az uniós forrásokhoz kapcsolódó hitelek esetében, amely a jegybanki alapkamathoz közelebb állna a piaci kamattal szemben. A csomag továbbfejlesztésének célja, hogy a hitelhez jutást megkönnyítsék, és a kamatterheket mérsékeljék.

Mától nyilvános az IMF-fel kötött szándéknyilatkozatunk

Hétfő éjjelig egyetlen hivatalos dokumentumot sem írt alá Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ezért nem hozták eddig nyilvánosságra annak részleteit - nyilatkozta az MTI-nek Gyurcsány Ferenc tegnap Madridban. A miniszterelnök azokra a kritikákra és ellenzéki felszólításokra reagált, melyek azt kifogásolják, hogy a kabinet nem közölte a szerződés tartalmát. Az első hivatalos dokumentumot, egy szándéklevelet hétfőn éjszaka írta alá a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter, a dokumentum azt rögzíti, hogy Magyarország az IMF-fel egy készenléti hitelmegállapodást kötne. Veres János ezt ma mutatja be a kormánynak, végleges formáját maga a miniszterelnök sem ismeri. Gyurcsány hangsúlyozta, a kormányülést követően 24 órán belül nyilvánosságra hozzák a dokumentumot. Veres János Brüsszelben azt mondta: az országnak nem áll szándékában az EU által most jóváhagyott 6,5 milliárd eurós hitelkeretből pénzt lehívni. (Részletek az 5. oldalon)

Leültetik a csomagszállító bankárt

A manhattani bíróság hat és fél év börtönre ítélte Mitchel Guttenberget, a UBS részvényelemző osztályának egykori munkatársát, az elmúlt harminc év legnagyobb bennfentes kereskedelmi botrányának főszereplőjét. A volt ügyfélmenedzser februárban ismerte el, hogy Európa legnagyobb bankjának belső információit illegálisan a pénzintézeten kívülre juttatta, a bíró szerint "pozíciójába kerülésének első percétől fogva", több százezer dollárért cserébe. A vádlott bevallotta, hogy 2001 és 2006 között számos alkalommal jelentett két kereskedőnek a UBS minősítéseinek várható változásáról, így azok többek között előre értesültek a Caterpillar 2006-os leminősítéséről vagy a Goldman Sachs két évvel ezelőtti felminősítéséről is. A UBS belső információit több száz tranzakció során felhasználták, s ezzel összesen több mint 17,5 millió dollárt kerestek. Guttenberg mellett másik 12 ember is részt vett a bennfentes kereskedelemben, többek közt a Bank of America, a Morgan Stanley és a Bear Stearns egykori alkalmazottai. Őket 2007 márciusában vették őrizetbe, s mindnyájukat bűnösnek találták, Guttenberget összejátszásért és értékpapírcsalásért állították most bíróság elé. A vádlott védője a büntetés enyhítéséért fellebbezett, azzal az indokkal, hogy a férfi megbánta bűnét, házassága is összeomlott, most pedig csomagok szállításából él, hogy el tudja magát tartani.

Rossz eredményei ellenére reménykedik a Ryanair

A pénzügyi év második negyedében nyeresége 31 százalékos csökkenéséről számolt be Európa legnagyobb diszkont-légitársasága, a Ryanair. A dublini székhelyű vállalat nettó nyeresége a tavalyi 268,9 millióról 185,8 millió euróra csökkent, az elemzők még ennél is kevesebbet, 182 millió eurót vártak. A különbséget a szakértők a repülőjegyek árának csökkenésével, valamint az üzemanyagárak jelentős emelkedésével magyarázzák. A repülőjegy-értékesítés év/éves összehasonlításban 20 százalékkal nőtt, ez elsősorban a légitársaság nagyszabású akcióinak köszönhető. Októberben összesen 5,35 millió utast szállítottak, 18 százalékkal többet, mint 2007 hasonló időszakában. A Ryanair az üzemanyagárak visszaesése után nullszaldósra prognosztizálja az idei költségvetést. A Ryanair a következő hat-hét hónapban 33 új repülőgépet tervez üzembe állítani, hogy jövőre 8-10 millióval több, 67-68 millió utast szállíthasson.

Adósságcsapdában az orosz acélipar

A legnagyobb orosz acélgyártók a fogyasztás visszaesése, az árak csökkenése és a hitelezési feltételek szigorodása miatt az év hátralévő részében és jövőre jelentősen csökkentik kitermelésüket és visszafogják kiadásaikat. A legnagyobb acéltermelő, az Evraz novembertől 25 százalékkal visszafogja termelését ukrajnai és oroszországi gyáraiban. A vállalat szeptemberben még 1,5 milliárd dollár értékű beruházást fontolgatott, de október elejére 10,17 milliárdra nőtt az adósságállománya. A másik óriás, az USA-ban is több érdekeltséggel rendelkező Szeversztal ugyancsak bejelentette, hogy csökkenti beruházásait és elhalasztja a tervezett akvizíciókat. A csoport nettó adóssága az év végére elérheti az 5,5 milliárd dollárt, s ebből jelentős összeg, 470 millió dollár a negyedik negyedévben válik esedékessé. Az ország legnagyobb szénkitermelője és hatodik legjelentősebb acélgyártója, a Mechel kénytelen befagyasztani öt évre szóló 5,5 milliárd dolláros beruházási programját. A vállalatnak nettó 4,8 milliárd dollár adóssága van, de a következő törlesztőrészlet fizetése csak jövő márciusban válik esedékessé. Egyes szakértők szerint az orosz acéltermelés novemberben és decemberben akár 20 százalékkal is visszaeshet, s később sem várható jelentősebb javulás. A legnagyobb magánkézben lévő orosz olajvállalat, a Lukoil sincs jó helyzetben, a cégnek ugyanis jövőre legalább 10 százalékkal kell visszafognia beruházásait. Ez azt jelenti, hogy a legkedvezőbb forgatókönyv, a 80 dolláros átlagos olajár esetében is csak 9 milliárd dolláros beruházásra van lehetőség, alacsonyabb olajár esetében azonban csak 5,1-7,5 milliárd jut invesztícióra. A cég jövőre 900 millió dolláros költségcsökkentést tervez, ennek ellenére a kitermelés 1,5 százalékos növekedésére számít. Az olajár esése miatt csökken az exportőrök bevétele, ennek ellensúlyozására a kormány a hét végén 23 százalékkal, tonnánként 287 dollárra csökkentette az olajkivitelre kivetett adót.

Mérséklődött az infláció az eurózónában

Az Eurostat előzetes becslése szerint az eurózóna inflációja a szeptemberi 3,6-ről októberben 3,2 százalékra mérséklődött, ami január óta a legalacsonyabb érték. Bár ez is jócskán meghaladja az Európai Központi Bank (ECB) valamivel két százalék alatti középtávú célkitűzését, az elemzők most már biztosra veszik, hogy az ECB tovább csökkenti a jelenleg 3,75 százalékponton álló irányadó kamatot a gazdasági válság következményeinek enyhítése érdekében. Egyes elemzők szerint 2009 közepére akár 2,5 százalék alá mehet a kamat. A munkanélküliség az ugyancsak pénteken közzétett adatok szerint a várakozásoknak megfelelően stagnált szeptemberben: 7,5 százalék maradt. Legnagyobb mértékben Spanyolországban (11,5-ről 11,9 százalékra) és Írországban (6,2-ről 6,6 százalékra) nőtt az állástalanok aránya. A szakértők többsége az állástalanok arányának további emelkedésére számít a térségben: a ráta a következő két évben akár a kilenc százalékot is elérheti.

Kijev vízummentességről tárgyal az EU-val

Vízummentességi tárgyalások kezdődtek Ukrajna és az Európai Bizottság között, ám egyelőre bizonytalan, mikor léphet életbe a megegyezés. Kijev legkésőbb 2012-re szeretné tető alá hozni a szerződést, hiszen a tervek szerint négy év múlva Lengyelországgal közösen labdarúgó Európa-bajnokságot rendeznek. Egy esetleges megegyezés a határon túli magyarokat is kedvezően érintené, Brüsszel azonban egyelőre nem kíván határidőt megjelölni. Az év elejétől elvileg már könnyített feltételekkel utazhatnak az EU-ba az ukránok: gyorsabban lehet megszerezni a rövid távú tartózkodásra és a többszöri belépésre jogosító engedélyeket. Az ukrán kormány ugyanakkor sérelmezi, hogy az egyes tagállamok a mai napig bizalmatlanok az országgal szemben: hosszú és drága az ügyintézés, a szükséges dokumentumok miatt gyakran a szerződésben rögzített 35 euró feletti összeget kénytelenek fizetni. A most kezdődött tárgyalások négy nagyobb témát érintenek: az iratbiztonság, az illegális bevándorlás, a közrend és közbiztonság, valamint a külkapcsolatok kérdését. Az EU ezenkívül a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a pénzmosás elleni intézkedések megszigorítását szorgalmazza.