Tovább folytatódnak a találgatások a tengerentúlon, hogy eléri-e célját a 700 milliárd dolláros mentőcsomag, s ha igen, milyen hatásokat generál majd az amerikai gazdaságban.
A napokban számos kritika érte Henry Paulson pénzügyminisztert, mondván, a terv összeállítása döcög, ráadásul a minisztérium nem elég kemény a segítséget igénybe vevő bankokkal szemben, így a terv eredeti célját sem biztos, hogy teljesíti, azaz nem védi meg a lakástulajdonosokat ingatlanuk elveszítésétől.
Az új intézkedések meggyorsíthatják a Fannie Mae és a Freddie Mac több százezer ügyfelének tárgyalását, valamint kedvezőbb feltételekkel szolgálhat a hitel visszafizetéséhez. A kamatokat például nagymértékben lecsökkentenék, így az azt igénybevevők fizetésük csak maximum 38 százalékával egyenlő értékben lennének kötelesek havonta törleszteni. Egy másik lehetőség szerint 30-40 évre is kiterjesztik a kölcsön futamidejét, az eredeti összeg pedig néhány esetben kamatmentességet kaphat.
A december 15-én hatályba lépő új tervezet a jövőben mintául szolgálhat azon hitelt nyújtó vállalatok számára, melyek a jelzáloghiteleket összegyűjtik, majd továbbadják azokat befektetőknek.
A problémás eszközök megvásárlására a Bush-kormány eddig 250 milliárd dollárt különített el, az AIG számára további 40 milliárd szövetségi kölcsönt folyósítanak.
A pénzből a kormánynak a lakástulajdonosokon túl több iparágat is meg kellene mentenie, élükön az autóiparral. Érdekükben Barack Obama, az USA leendő elnöke is intézkedéseket sürget, s mintegy 25 milliárd dolláros alap létrehozását szorgalmazza.
