Szerencsi Ágnes

Triplázott a Teva

Megtriplázta tavalyi első negyedéves eredményeit a világ legnagyobb generikusgyógyszer-gyártója, az izraeli Teva. A 2008-as 139 millió után a vállalat január és március között már 451 millió dollár nyereséget könyvelhetett el, forgalma pedig 22 százalékkal, 2,57 milliárdról 3,15 milliárd dollárra nőtt. Legnagyobb mértékben az egyesült államokbeli eladások nőttek, az értékesítés volumene itt 34 százalékkal, 1,93 milliárd dollárra kúszott fel, az európai eladások eközben 2 százalékkal, 739 millió dollárra emelkedtek. Legkelendőbbnek a szklerózis multiplex kezelésében alkalmazott Copaxone bizonyult, ebből egy év alatt 15 százalékkal többet forgalmaztak, összesen 621 millió dollár értékben, míg a Parkinson-kórt gyógyítani hivatott Azilect értékesítése 50 százalékkal, 55 millió dollárra emelkedett. A cégnek április végén 197 szabadalmi kérelme várt elfogadásra. A rendkívül jó első negyedéves eredményekhez a tavaly felvásárolt rivális, a Barr Laboratories eredményei is hozzájárultak, ugyanakkor az akvizícióval kapcsolatos költségek és egyéb egyszeri tételek nélkül a Teva adózott eredménye 634 millió dollár lett volna. A társaság arra számít, hogy a gazdasági válság miatt tovább nő a kereslet az olcsóbb, generikus készítmények iránt, amelyek piaca jelenleg 75 milliárd dollárra tehető. A Teva tizenhat éve Magyarországon is jelen van, mintegy 3000 embert foglalkoztat hazánkban.

Alig profitált valamit az Adidas

Rekordmértékben, az előző év hasonló időszakához képest 97 százalékkal, 169 millióról 5 millió euróra esett vissza a német Adidas adózott profitja az idei első negyedévben. Az értékesítés január és március között 2,62 milliárdról 2,58 milliárd euróra csökkent. A világ egyik legnagyobb sportszergyártó vállalata a Reebok brand átszervezési költségei mellett a gazdasági válság következtében apadó kereslettel, a magas nyersanyagárakkal és az árfolyamváltozásból adódó veszteségekkel magyarázza a rossz eredményeket. Közrejátszott a visszaesésben az is, hogy a bázisidőszak értékei kiemelkedően jól alakultak a 2008-as futball Eb nyomán megugró értékesítés miatt. Az eredmények napvilágra kerülése után a vállalat most a költségcsökkentő intézkedésekre és a strukturális átalakítás felgyorsítására koncentrál. Ennek jegyében Európában és Ázsiában felülvizsgálják a csoport nem az elvárásoknak megfelelően teljesítő tagjait, és létre kívánnak hozni egy, a vállalat növekedéséért felelős globális szervezetet is. Az Adidas 100 millió eurónyi éves megtakarítást vár az intézkedésektől, amelyekre az élvonalban maradás céljából is szüksége lehet a cégnek. Az elemzők ugyanis az első félévben a jelenlegi trend folytatódását valószínűsítik, a forgalom a cég szerint a második félévben, a 2010-es labdarúgó világbajnokság közeledtével lendülhet fel.

A reform ellen tiltakoznak az amerikai cégek

Tíz év alatt 210 milliárd dollár pluszbevételt remél tegnap ismertetett adóreform-elképzeléseitől Barack Obama amerikai elnök. A megváltoztatni kívánt, jelenleg hatályos rendelkezések szerint a profitot külföldi leányvállalataiknak visszaforgató cégeknek lehetőségük van arra, hogy az ország határain kívül szerzett nyereség után elhalasszák az adófizetést, illetve azt alacsony adózású országban teljesítsék. Ezzel pedig nemcsak az állami bevétel csappan meg, de a belföldi munkahelyteremtés helyett külföldre koncentrálnak a vállalatok, ami az amerikai munkavállalók és munkáltatók versenyképességét rontja. A kormány adóreform-tervezetében kiemelt figyelmet kapnak az adóparadicsomokba menekített pénzek is. Az adótörvények módosítása ellen a cégek már beindították a lobbigépezetüket: a változtatásokat ellenző levelet eddig 200 vállalat és kereskedelmi szövetség írta alá, olyanok, mint a Microsoft, a Johnson&Johnson, a General Electric vagy az amerikai kereskedelmi kamara, amelyek szerint az új rendszer rontaná versenyhelyzetüket a külföldi vállalatokkal szemben.

Menekülnek a britek

A brit pénzügyminiszter, Alistair Darling a 2009-2010-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetében súlyos recesszióval és a GDP több mint 12 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol, a válságkezelés egyik eszköze a bejelentett adóemelés. A tervezet szerint 2010 áprilisától a 150 ezer fontnál (50 millió forint) nagyobb éves jövedelemmel rendelkezők személyi jövedelemadója 50 százalékra nőne a mai 40 százalékról. A jövőben a vállalati osztalék után fizetendő adó rátája is 42,5 százalékra nő, és eltörlik a legtehetősebbek nyugdíjjárulék-kedvezményét, valamint megemelik az alkoholos italok és az üzemanyag jövedéki adóját. A tárca az intézkedésektől mintegy 6 milliárd font pluszjövedelmet remél, s a befolyt összeg egy részét a kis jövedelműek és a nyugdíjasok terheinek enyhítésére fordítaná. A leggazdagabbak azonban nemtetszésüket fejezték ki a minisztérium terveivel kapcsolatban, s többen is az ország elhagyásával fenyegetőznek. Ugyanígy a vállalatok is a külföldre menekülést választhatják, számos társát követve így tesz például a több mint negyven országban jelen lévő Informa lapkiadó csoport, amely most Nagy-Britanniából Svájcba menekíti székhelyét.

Nem tipikus a magyar uniós tagság

A május elsején ötéves tagság több szempontból is különlegesnek tekinthető - mondta a Napinak Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) kutatási igazgatója. Egyrészt hátrányt okozott, hogy a 2000-2006-os költségvetési ciklus közepén léptünk be, így érdekeinket már csak a következő, 2007-2013-as ciklusban tudtuk határozottan érvényesíteni, másrészt a GDP 9,2 százalékára rúgó államháztartási hiány kezelésére fokuszáló Magyarország fokozatosan leszakadt a csatlakozás után intenzív növekedésnek indult kelet-közép-európai térségről. Így amíg a többi ország ki tudta használni az uniós konjunktúrát, Magyarország a deficit leépítését elősegítő megszorítások betartására és betartatására koncentrált, a kényszerű takarékosságnak pedig a gazdasági növekedés esett áldozatul - véli Rácz. Mire pedig sikerült teljesíteni a háromszázalékos maastrichti deficitcélt, addigra a kontinenst elérte a pénzügyi és gazdasági válság. Az utóbbi hónapok eseményei ugyanakkor a magyar pozíciók megszilárdulását mutatják. Magyarország nagyon gyorsan jutott rekordnagyságú IMF-hitelhez, amelyben az unió is nagy szerepet játszott, mind lobbierejével, mind pedig pénzügyi segítségével. A 2007-2013-as időszak közös költségvetésének is nyerteseivé válhatunk a GDP három százalékát is meghaladó források lehívásával. Lazulás mutatkozik a két eddig hektikusnak nevezhető területen is, így az agrárfinanszírozásban javulhat a közvetlen kifizetések aránya, ez pedig hozzájárulhat a mezőgazdaság feltőkésítéséhez, ami kulcsfontosságú terület lehet a jövőben. Az úgynevezett 2 plusz 3 plusz 2 év szabály alapján már csak két évig van lehetőségük az EU-tagországoknak korlátozni a szabad munkaerő áramlását a 2004-ben csatlakozottak számára. Az, hogy Németország és Ausztria él ezzel a két évvel, Magyarország számára problémát jelenthet, hiszen a két országgal kiugróan magas az áru- és tőkekapcsolat. Az előttünk álló öt évben arra kell koncentrálnunk, hogy a közösségi forrásokat az eddigieknél is jobban használjuk ki, hosszabb távon, a 2007-2013-as költségvetési időszakban pedig elsősorban végiggondolt gazdaságpolitikára van szükség. Valószínűleg 2014-ig megvalósulhat az eurózónába való belépés, de változást hoz a lisszaboni szerződés elfogadása is, hiszen ezzel a döntéssel egy feltétlenül nyugodtabb időszak következhet be az EU-ban - jósolja a kutatási igazgató. Egészében véve kielégítőnek tartja az ötéves mérleget Inotai András, az MTA VKI igazgatója is. Magyarország a csatlakozás óta több milliárd euró nettó támogatásban részesült - igaz, ennek az összegnek a hatása a gazdaságfejlesztésben csak megkésetten jelentkezik -, a következő években pedig a pozitív szaldó további növekedése várható. A leglátványosabban a kereskedelemre hatott az uniós tagság, a korlátozások megszűnése elsősorban a velünk együtt 2004-ben belépett országokkal való árucserére gyakorolt rendkívül dinamikus hatást. A magyar kivitelnek 2003-ban még csupán 7,5, 2008-ban pedig már 21 százaléka irányult az új tagállamokba (az importban ez idő alatt jelentős, de ettől elmaradó részarány-növekedés ment végbe), a 2003-ban az új tagállamok viszonylatában még 500 millió eurós magyar deficit 2008-ra 4,8 milliárd eurós többletbe fordult. További előnyöket szereztünk a közösség tagjaiként a hazai mezőgazdasági érdekek védelme vagy a regionális együttműködés fejlesztésében és az infrastrukturális támogatásoknál. Magyarország átlag felett szerepel az EU-s intézményekben betöltött vezető pozícióknál, s igen fontos, hogy elindult a "kompromisszumkultúra" meghonosodása is. Továbbra is rosszul teljesítünk azonban az euróövezethez való csatlakozásra való felkészülésben, lehetőségeinket messzi alulmúlja a mezőgazdasági exportunk, s az unióban a belpolitikai problémákat és feszültségeket sem szokás a brüsszeli színpadra vinni - mondta Inotai.

A magyar stáb négyötödét már kiválasztották

Ötpárti támogatottsággal és erős szakértői bázissal készül Magyarország az uniós elnökségre, gondot a több ezer program lebonyolításának menedzselése, valamint a váratlan események gyors és megfelelő kezelése jelenthet.

Mértéktartó elnökségre készül a külügyi tárca

Mintegy 30-40 milliárd forintot tehet ki Magyarország 2011-es uniós elnökségének költségvetése, melyet az árfolyamváltozás kevésbé, nem várt események viszont akár jelentős mértékben is növelhetnek.

Nem fáj a Sanofi-Aventis feje

Biztosan nem szorul hangulatjavítókra a francia Sanofi-Aventis gyógyszergyártó cég, hiszen az első negyedéves profitja 16 százalékkal, a tavalyi 1,88 milliárdról 2,18 milliárd euróra nőtt. A jó eredményt a 2,5 százalékkal, 7,1 milliárd euróra növekvő értékesítéssel, és ezen belül is a Lantus inzulininjekció iránt megnövekvő kereslettel magyarázza a vállalat. Utóbbiból 2008-hoz képest 27 százalékkal fogyott több idén. A Sanofi a jelenlegi 65 kutatási projektjéből 14-et leállított, és a jövőben csak a legígéretesebbekre fokuszál. A vállalat ezenkívül az összforgalom egyötödét kitevő generikus készítmények piacán is erősíteni kíván, hogy az élesedő versenyben ne maradjon le. Franciaország legnagyobb gyógyszergyártója a nemzetközi gyógyszerpiacon is aktív terjeszkedésbe kezdett, április elején jelentették be a generikus fájdalomcsillapítókat és allergiás gyógyszereket gyártó mexikói Kendrick laboratórium és a brazíliai Medley SA felvásárlását. Ezenkívül az amerikai BiPar Sciences biogyógyszereket gyártó cég, ezzel együtt pedig új rákellenes kutatási technológiák is a Sanofi tulajdonába kerülnek. A francia cég a tegnapi közleményében is megerősítette előzetes profitcélját, ennek értelmében idén nyereségének 7 százalékos növekedését várja.

A Shell is elcsúszott a zuhanó olajáron

Az első negyedévben 62 százalékkal, 3,49 milliárd dollárra esett a Royal Dutch Shell, Európa legnagyobb olajtársaságának nyeresége. A vállalat az olajárak drasztikus visszaesésével, a kitermelés csökkentésével és a kereslet lanyhulásával magyarázza az eredményt. A társaság vezetése emlékeztetett: január és március között átlagosan 42,16 dollár volt a hordónkénti eladási ár, szemben a 2008-as 90,72 dollárral. A kitermelési ágazat profitja 67 százalékkal, 1,7 milliárd dollárra esett, miközben a finomítói divízió nyeresége a tavalyi 2,37 milliárd után idén mindössze 1,4 milliárd dollár lett. A válságot kezelendő a Shell idén összesen 31 milliárd dollár értékű befektetést tervez, és a cég hét év szünet után új lelőhelyek feltárásába kezdett, amelyek kiaknázásának köszönhetően 2012-re jó esetben évente 3 százalékkal növelheti kitermelését. Ez középtávon stabilizálja ugyan a Shell helyzetét, azonban rövid távon a magas költségek miatt továbbra is nagyon sebezhető marad a nagyvállalat - figyelmeztetnek az elemzők.