Szerencsi Ágnes

Apadt a brit milliárdosok tábora

A válság következtében egy év alatt harminckét szupergazdag volt kénytelen elhagyni a milliárdosok táborát Nagy-Britanniában - többek közt ez derül ki a Sunday Times listájából, amely az ezer leggazdagabb brit állampolgárt sorolja fel. A száz legtehetősebb összvagyona egy év alatt 135 milliárd dollárral, 228 milliárd dollárra esett, ilyen mértékű zuhanásra az összesítés 21 éves történetében sosem volt még példa. A listát 15,9 milliárd dollárral továbbra is Lakshmi Mittal acélmágnás vezeti, annak ellenére, hogy vagyona tavalyhoz képest 61 százalékkal csökkent. A második helyen a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovics áll, ám 2008-hoz képest hétmilliárd dollárral szegényebb. Így is maradt tízmilliárdja. A dobogó harmadik fokán a londoni ingatlanvagyonából élő Westminster hercege trónol 9,5 milliárd dollárral. Andrew Lloyd-Webber musicalszerző a leggazdagabb művész a listán, 1,1 milliárd dolláros vagyona az 52. helyre elegendő. A felsorolásból az is kiderül, hogy az uralkodócsaládot sem kerülte el a válság: II. Erzsébet személyes vagyona 397 millió dollárra esett, így a szerény 214. helyen áll. A Harry Potter írónője, a hirtelen meggazdagodott J. K. Rowling 733 millió dollárral 101. a felsorolásban, míg a főhősét megformáló Daniel Radcliffe a leggazdagabb fiatalok listáján a 12. Utóbbi felsorolásban a focista Wayne Rooney, Vilmos és Harry hercegek és a Karib-tenger kalózainak női főszerepét játszó Keira Knightley színésznő is szerepel.

Peking aranyat halmoz fel

Az elmúlt hat évben több mint 75 százalékkal, 1054 tonnára növelte aranykészleteit Kína - derül ki a távol-keleti ország Nemzetközi Valutaalaphoz benyújtott múlt heti jelentéséből. Ezzel Peking a világ ötödik legnagyobb aranytartalékával rendelkező országa lett (a listát az Egyesült Államok vezeti 8134 tonnával), a készlet jelenlegi árfolyamon számolva 30,9 milliárd dollárt ér. Az elmúlt évek felfokozott aranyvásárlását a devizatartalékok portfóliójának javítása tette szükségessé, Kína rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb devizatartalékával, amelynek értéke március végén már az 1950 milliárd dollárt is meghaladta. Ennek nagy részét amerikai állampapírban tartják, így érthető, hogy Pekingben egyre inkább aggódnak a dollár értékvesztése miatt. Emellett az ország nemzetközi életben betöltött új helye és a pénzügyi válság is az aranyvásárlást indokolja. Az elemzők a jelenlegi trend folytatódására számítanak, a kínai aranyszövetség szerint Peking akár 5 ezer tonnára is növelheti a készletet, és az sem kizárt, hogy - rájuk nem jellemző módon - a többi ázsiai ország is követni fogja Peking példáját. A bejelentésre a piacon emelkedett az arany ára, egy uncia pénteken már 911,8 dollárba került szemben a csütörtöki 902 dollárral.

Nagy bajban lehetnek az oroszok

Az orosz gazdaság 9,5 százalékkal zsugorodott az első negyedévben, egész évre vetítve pedig 6 százalékos visszaesést prognosztizálnak - közölte a gazdasági miniszterhelyettes. Andrej Klepacs hetekkel ezelőtt még élesen bírálta a Világbank aktuális jelentését, amelyben a szervezet Oroszország számára az idén 4,5 százalékos GDP-csökkenést jelez előre, szemben a kormányzat mínusz 2,2 százalékával, most viszont az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a Nemzetközi Valutaalap mínusz 6 százalékos előrejelzése "elég reális". A miniszterhelyettes a becsültnél is nagyobb gazdasági kockázatokat tette felelőssé a kiigazításért, a hitelezés és az építőipar ugyanis a vártnál lassabban áll talpra. Emiatt pedig a második negyedévben is visszaesés várható, ennek mértéke a 8,7-10 százalékot is elérheti. A jövőt illetően ugyanakkor optimistának bizonyult, mondván, az ország januárban elérte a gödör alját, az év második felében megindulhat a lassú konszolidáció. Ennek értelmében a szövetségi kiadások fokozására lehet számítani és a rubel leértékelésének hatását is várják a szakértők.

Újabb optimista jel Németországból

A vártnál is erőteljesebben javult a németek hangulata áprilisban: az Ifo gazdaságkutató intézet pénteken tette közzé üzleti bizalmi mutatóját, mely a márciusi 82,2 pontos történelmi mélypontról 83,7 pontra emelkedett, szemben a 82,3 pontos várakozásokkal. A hétezer feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat képviselői körében a jelenlegi helyzet megítélése a márciusi 82,7-ről 83,6 pontra nőtt, de javult a fél évre előre tekintő üzleti várakozások részmutatója is. A szakértők szerint a javulást elsősorban az Európai Központi Bank kamatvágásai és a kormány ösztönző csomagja generálta. Az ECB ugyanis egyértelmű jelzésekkel biztosította, hogy következő kamatdöntő ülésén újabb történelmi mélypontra viheti le irányadó rátáját, a Merkel-kormány pedig 82 milliárd eurós gazdaságélénkítő csoma ggal, valamint adócsökkentéssel és infrastrukturális beruházásokkal segíti a gazdaság talpra állását. Bár a legnagyobb gazdaságkutató intézetek múlt héten 2009-re a 6 százalékos éves visszaesést sem tartották kizártnak, az üzleti körök a válság enyhülésében bíznak, s 2010-re már kiutat vizionálnak. Bár a válság ennél tovább is eltarthat, a gazdaság szabadesésének valószínűleg vége - reménykednek az elemzők.

Románia is hitelt kap az IMF-től

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalosan is jóváhagyta Romániának a 19,95 milliárd eurós hitelkeretet - jelentette be a román pénzügyminisztérium tegnap. A két évre szóló kölcsönt több részletben kapja meg az ország. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közlése szerint az IMF nem módosított az eredetileg megtárgyalt feltételeken. Az IMF 12,95 milliárd eurót biztosít az országnak, a pénz többi részét az Európai Bizottság, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) adja. Az összegből mintegy 13 milliárd eurót a központi bank kap meg, a fennmaradó részt a költségvetési hiány fedezetére és infrastrukturális projektekre fordítja Bukarest. A megegyezés májusban zárulhat, az IMF levele ugyanis még a pénzügyminiszter és a román jegybankelnök aláírására vár és a dokumentumot az EU pénzügyminisztereinek is jóvá kell hagyniuk. Kelet-Közép-Európa idáig már több mint 60 milliárd dollárt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, Románia előtt Magyarország, Ukrajna, Belarusz és Szerbia is a szervezet segítségére szorult.

Kamatot vágott az orosz jegybank

Két év óta először vágott kamatot az orosz jegybank: az irányadó ráta fél százalékpontos csökkentés után most 12,5 százalékon áll. A lépést a várakozásokat is meghaladó gazdasági visszaesés indokolta, a Nemzetközi Valutaalap ugyanis 6 százalékos zsugorodást jósol erre az esztendőre, szemben az orosz kormány 2,2 százalékos prognózisával. Az intézkedéshez mozgásteret biztosít a fogyasztói árszínvonal csökkenése. Az infláció Vlagyimir Putyin miniszterelnök bejelentése szerint az év eleje óta folyamatosan mérséklődik, ebben a hónapban is a trend folytatódására lehet számítani14 százalékos a márciusi pénzromlás után. Az alapkamat mellett mától az orosz jegybanki reporáta és a lombardráta is 12-ről 11,5 százalékra mérséklődött. Oroszországban november óta kétszer emelték az irányadó, négyszer pedig a reporátát, így kívánták elejét venni a rubel elleni spekulációknak, az elmúlt fél év nagyarányú tőkekivonása következtében ugyanis az orosz fizetőeszköz 35 százalékot veszített értékéből. Az alapkamat csökkentését a legtöbb pénzügyi szakember, vállalati vezető és a moszkvai polgármester is szorgalmazta az elmúlt időszakban, a gazdaság fellendülését remélve az intézkedéstől.

Pesszimisták a német gazdasági kutatóintézetek

Akár 6 százalékkal is zsugorodhat Európa legnagyobb gazdasága 2010-ben - jósolják a legnagyobb német kutatóintézetek legfrissebb féléves jelentésükben. A költségvetés hiánya az idén 3,7, jövőre pedig 5,5 százalék is lehet, az emelkedés oka a munkanélküliség következtében kieső adójövedelmek és a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek költségei - állítja a többek közt a kieli IfW-t, a müncheni Ifót, a zürichi műegyetemet és a bécsi Wifót tömörítő szakértői csoport. A gazdaságelemzők osztják Angela Merkel kancellár véleményét, amely szerint Németországban nincs szükség egy harmadik válságkezelő csomagra, a bankrendszer problémáinak megoldásához viszont a kormánynak kell nyomást gyakorolnia a pénzintézetekre, végső esetben pedig államosítania kell azokat. A szakértők becslése szerint az idén egymillió ember veszítheti el állását, a munkanélküliek száma tehát eléri a 4 milliót, és ez a szám 2010-ben még tovább, 4,7 millióra nőhet, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A kormány szintén borúlátó, erre az évre 5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál, a hivatalos előrejelzést jövő héten teszik közzé. A pesszimizmust táplálja a pénzügyminisztérium tegnapi becslése, amely szerint az első negyedévben 3,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, ez az 1990-es egyesítés óta a legnagyobb visszaesés. A minisztérium megállapítja, hogy a konjunktúra gyenge szakaszában van, erre utal az is, hogy az adóbevételek mindössze 0,6 százalékkal növekedtek márciusban. Az adóbevételek megcsappanása és az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében a kormány a héten fogadott el egy új törvényt, amelynek értelmében a jövőben szigorúbb adóellenőrzésekre kerülhet sor, az adócsalás ugyanis többmilliárdos veszteséget okoz a költségvetésnek - jelentette ki Peer Steinbrück pénzügyminiszter.

Olcsó EP-kampányt ígérnek a pártok

A nagy pártok minden bizonnyal a korábban bevallott 100 és 300 millió forint közötti összegeknél kevesebbet költenek a különböző kampányelemekre, bár felső korlát ebben az esetben nincs. A csendesebb kampány azt is jelenti, hogy a plakátokkal, televíziós megjelenésekkel szemben felértékelődik az olcsó, célzott és gyors, úgynevezett médiahekkek, internetes közösségi megoldások szerepe.

"Fel kell építeni egy programot"

- Hogyan ítélik meg a külföldi befektetők a jelenlegi magyar viszonyokat? Elriasztja-e a befektetőket a belpolitikai helyzet? - kérdezte a Napi tavaly novemberben Varga Istvánt, aki akkor még a Shell Hungary vezetője volt. - Itthon leginkább a kiszámíthatóság hiányzik, a távlatos, négyéves periódusokon túlmutató tervezés és az országképben való gondolkodás - hangzott a válasz. - Fel kell építeni egy programot, amely előretekint, amelyben rögzítjük, hogy hová szeretnénk eljutni és milyen utat választunk ehhez, valamint hogy milyen alternatívák és milyen elágazások vannak. Ebből a befektetők le tudnak vonni bizonyos következtetéseket és kapcsolódásokat, ennek hiányában viszont lehetetlen tervezni. Az országnak alapvetően megtisztulási folyamatra van szüksége. Bár ma mindenki a pénzügyi és gazdasági válságról beszél, nem lehet elfelejteni, hogy itthon erkölcsi és morális válság is van. A baj az, hogy nincs az a kényszerítő erő, amely kizökkentene minket abból a megszokott rendetlenségből, amelyben ma leledzünk, s amelyben mi - valljuk be őszintén - megtanultunk jól élni. A befektetők a munkaerőpiacot értékelve úgy fogalmaznak, hogy a magyarok kreatívak, tudnak variációkban gondolkodni. Ez igaz, hiszen mi mindig ügyeskedünk, "vircsaftolunk", ám amikor be kell ágyazódni egy más értékekkel, elvekkel, normákkal rendelkező nemzetközi közösségbe, amely az egyéni boldogulást összeköti a rendezett, szervezett együttműködésre építő együttéléssel, ez bizony konfliktusokat eredményez, és nemritkán kudarcot is vallunk. Ezen kellene változtatni. (Napi, 2008. november 14.)