Szerencsi Ágnes

Romániában fékeződik a drágulás

Némiképp mérséklődött a román infláció áprilisban, a márciusi 6,7 százalék után 6,5 százalék lett - jelentette a bukaresti statisztikai hivatal tegnap. Havi bázison 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, szemben a márciusi 0,5 százalékkal, az élelmiszer-dohány-alkohol csoport részadata 4,6 százalékos, a többi árué 7,1 százalékos emelkedést mutat, a szolgáltatások pedig 8,8 százalékkal drágultak. A csökkenést a lej leértékelődésén túl a gazdasági aktivitás lassulásával magyarázzák: kezdi éreztetni hatását a bérek stagnálása, a hitelezési lehetőségek szűkülése és a növekvő munkanélküliség. Az elemzők év végére 5,4 százalékos inflációt valószínűsítenek; a jegybank viszont a múlt héten 4,5 százalékról 4,4 százalékra vitte lejjebb prognózisát, de Mugur Isarescu jegybankelnök nem tartja kizártnak, hogy egyes hónapokban még emelkedhet a mutató. A gazdaság konszolidációját nagyban elősegíti a Nemzetközi Valutaalap és más pénzintézetek által megítélt 19,95 milliárd eurós hitel, valamint a folyósítás teljesítésének feltételei, így például az államháztartási hiány 4,6 százalékra csökkentése is. A hitelcsomag hatására az év végére akár 3,95 lej/eurós árfolyam is kialakulhat - prognosztizálja a Citigroup; a tegnap 4,15-ös euróárfolyamot elérő román fizetőeszköz a csomag márciusi bejelentése óta már három százalékot izmosodott.

Csak most kezdődnek az elbocsátások

Minden eddiginél alacsonyabb, mínusz 18 százalékos az MKIK konjunktúramutatója - ősszel elérhetünk a lejtő aljára.

Mikor lesz a mélypont?

Tovább mélyülő válságban vannak a magyar cégek, ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézetének áprilisi konjunktúra felmérésőbl.

Warren Buffett sem mindig nyerő

Nem lehetünk elég óvatosak a befektetési piacon - ezt az örök igazságot tanúsítja immáron a sokszor csalhatatlannak bélyegezett, befektetési guruként emlegetett Warren Buffett portfóliójának alakulása is. Az amerikai milliárdos holdingtársasága, a Berkshire Hathaway ugyanis - értéküket vesztett befektetései miatt - nyolc éve először jelentett veszteséget, így szemben a 2008-as egymilliárd dolláros nyereséggel, az első negyedévben 1,5 milliárd dolláros mínuszt produkált, miközben a forgalom 9,5 százalékkal, 22,8 milliárd dollárra esett. A vállalat idén január és március közt 2,01 milliárd dolláros leírásra kényszerült, ennek számottevő része, 1,9 milliárd a ConocoPhillips részvényeihez kapcsolódott. Az olajipari cégbe Buffett tavaly nyáron - a nyersanyag árának tetőzésekor - 7 milliárd dollárt invesztált, a fekete arany ára azonban az elmúlt időszakban egyharmadára zuhant, s ezzel együtt Buffett tulajdonhányada is. További 986 millió dollár veszteség a milliárdos derivatív ügyleteiből származott: a vállalat mintegy 80 üzletágának nagy részét - csakúgy, mint az építőipari, bútoripari ágazatot vagy az ékszerüzletágat - ugyanis közvetlenül érinti a válság. A Berkshire papírjai 2008 folyamán 31,8 százalékot veszítettek értékükből, 1,7 százalékot pedig idén, de a problémákat jól jelzi az is, hogy a Moody's hitelminősítő múlt hónapban a cég eddigi AAA besorolását AA2-re rontotta.

A válság szüli a tolvajokat

Gazdasági válság idején nő a bűncselekmények száma, s még inkább a vállalaton belüli visszaéléseké - derül ki a The Network amerikai cég által készített, a világ legnagyobb vállalatai - mint például az Aviva, a Cisco, a Yahoo vagy a Delta légitársaság - bevonásával készült felmérésből. Az idei első negyedévben a Network által regisztrált összes bejelentés 21 százalékát csalásról, korrupcióról és bennfentes kereskedelemről szóló panaszok tették ki, szemben a tavalyi 16,5, illetve a három évvel ezelőtti mindössze 11 százalékkal. A jelentés azt is kimutatja, hogy a kiskereskedelem és a pénzügyi ágazat a leginkább érintett, ám a válság által sújtott országokban a lopások és a rablások száma is számottevően nőtt. A bejelentések számának növekedéséhez ugyanakkor az is hozzájárulhat, hogy a gazdasági nehézségek idején megnő a társaikat bemártók aránya is, s a vállalatok gyakran különpénzzel "jutalmazzák" az információt szolgáltatókat. A pénzen kívül ösztönző erőt jelent az is, hogy a munkások nagy része továbbra is aggódik munkahelyének elvesztése miatt. A vállalaton belül leggyakrabban előforduló visszaélés a sikkasztás, hiszen az alkalmazottak így is próbálják megrövidíteni munkaadóikat, olyannyira, hogy az amerikai szervezetek forgalmuk átlag 7 százalékát, összesen mintegy 994 milliárd dollárt veszítették el ily módon. Mivel a válság tovább gyűrűzik, újabb és újabb esetek várhatók.

Nagy a visszaesés a médiapiacon

Megszenvedik a válságot az európai médiapiac szereplői, ráadásul rövid távú kilátásaik sem túl biztatóak. Az RTL-csoport EBITA-eredménye 53,7 százalékkal, 87 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 188 millióról, bevétele pedig 11,1 százalékkal 1,18 milliárd euróra mérséklődött. Európa legnagyobb - Magyarországon is aktív - televíziótársasága az év egészére vonatkozóan nem adott előrejelzést, mondván, a jelenlegi helyzetben nem lehet megbízható számításokat végezni, így tegnapi közleményükben csupán annyit írtak: a nyereség jóval kisebb lesz a tavalyinál. A 89,8 százalékban a német Bertelsmann médiacsoport tulajdonában álló társaság 10 országban 45 televíziós csatornát és 32 rádióállomást üzemeltet és világszerte évi 10 ezer órányi műsort gyárt. A finnországi Sanoma, az észak-európai régió legnagyobb médiavállalata szintén gyengén teljesített idén: a cég adózás előtti (EBIT) nyeresége az első negyedévben a 2008-as 72,7 millióról 20,9 millió euróra esett, míg eladásai 6,9 százalékkal, 636 millió euróra csökkentek. A vállalat szintén nem közölt hivatalos prognózist az idei évre vonatkozóan, de várakozásaik szerint némiképp csökkenni fog az eladott példányszám. A visszaesés miatt a cég takarékossági programjának szigorítására készül, ennek keretein belül a korábban bejelentetett ezer főn felül is elbocsátások várhatóak. A Sanoma világszerte 18 ezer embert foglalkoztat, mintegy 220 címmel több mint 20 országban van jelen. Kiadványai közé tartozik az FHM, a Moscow Times, Magyarországon a Figyelő vagy a Nők Lapja.

Drágának bizonyult az Unilever

Az első negyedévben 45 százalékkal, 1,3 milliárdról 731 millió euróra esett az Unilever első negyedéves profitja, miközben az értékesítés 0,7 százalékkal, 9,5 milliárd euróra mérséklődött - jelentette be a brit-holland óriásvállalat tegnap. A gyenge eredményeket a válság nyomán visszaeső kereslettel és a szerkezetátalakítási költségekkel magyarázza a világ második legnagyobb fogyasztásicikk-gyártójának vezetése, ráadásul a cég 2008 első negyedévében adta el a világhírű boursin sajtokat gyártó leányát, ami 517 millió euróval növelte a bázisnak számító tavalyi eredményt. A szezonális hatásokat és az árfolyam változását leszámítva ugyanakkor 4,8 százalékos forgalombővülést jeleznek a mutatók. Legrosszabbul a nyugat-európai piacok teljesítettek, itt 2,8 százalékkal estek az eladások, s az Unilever e piacok konszolidációját látja a közeljövő legnagyobb kihívásának. Tegnapi jelentésében a vállalat sem éves forgalmára, sem profitjára nem adott meg célértékeket a piac kiszámíthatatlanságára hivatkozva. Az Unilever a jövőben a növekedésre koncentrál, s ennek érdekében új termékeinek tesztelésére és kutatásainak folytatására innovációs centrumok felállítását tervezi.

Nagyot fékez a világ

A gazdasági visszaesés következményeként az exportpiacok globális gyengesége és az exporthitelek szűkössége a világ minden országát kedvezőtlenül érinti majd. A Világbank jelentése szerint a globális kereskedelem idén 6,1 százalékkal eshet vissza, amire az elmúlt nyolcvan évben nem volt példa, s elsősorban a feldolgozóipari ágazat további gyengülésére lehet számítani. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint a globális kereskedelem idén 9 százalékos visszaesést szenved el, amit a világ exportpiacainak zsugorodása magyaráz. A továbbra is jól teljesítő fejlődő országok exportja ennél kisebb mértékben, 2-3 százalékkal eshet vissza. Az IMF ennél is pesszimistább: World Economic Outlook éves jelentésében 12 százalékos világkereskedelmi mínuszt valószínűsít, ami a szervezet szerint elsősorban a működőtőke megcsappanásában érezteti hatását. Lendületet adhat a világkereskedelemnek ugyanakkor a G20 vezetőinek az az április eleji döntése, melynek nyomán a következő két évben 250 milliárd dollárral segítik a nemzetközi kereskedelmet - vélik a szakértők. A folyamatok hatására a második világháború óta nem látott gazdasági zsugorodás következhet be. A Világbank április eleji prognózisában 1,7 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 3-3,5 százalékos globális GDP-visszaesést jelzett előre. Ennél is pesszimistább a harminc legfejlettebb országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), mely a tagországok összességében idén 4,3, jövőre pedig 0,1 százalékos mínuszt prognosztizál.

Rosszul teljesített a Wienerberger és a Holcim

Az év első három hónapjában 8,7 százalékkal csökkentek 2008 hasonló időszakához képest a hazai piacvezető cementgyártó Holcim Hungária Zrt. cementeladásai, miközben a belföldi árszint 13,5 százalékkal emelkedett - derül ki a svájci anyavállalat honlapján közzétett gyorsjelentésből. A volumen apadása a második legnagyobb Európában, csak a spanyol piac előzi meg, 16,3 százalékos eséssel. A spanyolországi mellett a brit építőipar zuhanása játszotta a főszerepet abban, hogy a teljes cégcsoport európai eladásai 33 százalékkal estek vissza. Rendkívül rosszul teljesített az észak-amerikai piac is, ahol 20 százalékos volt a visszaesés, miközben az ázsiai piac gyakorlatilag stagnált. A csoportszintű forgalom 18 százalékkal, 4,52 milliárd svájci frankra csökkent, a nettó profit pedig 80 százalékkal, 74 millió frankra zuhant. A társaság eredményeit szépítette ugyanakkor, hogy átlag fölötti teljesítményt nyújtott Romániában, Szlovákiában és Szerbiában. Nem alakult rózsásan az évkezdet a téglaiparban sem. Bár a Wienerberger Zrt. - a Holcim Hungáriához hasonlóan - szűkszavúan kommentálta a csoportszintű eredményeket, az anyacég honlapjáról kiderül, hogy régiónkban a legnagyobb bevételcsökkenés a magyar, a román és az orosz piacon következett be, de a lengyel, a cseh és a szlovák piacon is alacsony volt az eladott mennyiség. Az osztrák Wienerberger AG közlése szerint a legrosszabbul - a tavalyi rekord után - a kelet-közép-európai térség teljesített, itt 54 százalékos volt a visszaesés, jórészt a nehezedő piaci feltételek, a hóhelyzet és a régiós devizák gyengülése következményeként. A csoport összbevétele 37 százalékkal, 360,3 millió euróra esett, az üzemi EBITDA 82 százalékkal, 16,2 millió euróra zuhant. A cég a meghatározó piacait illetően az idén határozottan csökkenésre számít, ám azt egyelőre nehéz megbecsülni, hogy mekkora lesz a visszaesés mértéke. A csoport, amely tavaly 27 üzemét zárta be, mindenesetre folytatja a költségcsökkentést, aminek keretében az idén további 20 gyárra tesz lakatot és visszafogja beruházásait is.