Szabadesésben romlanak a magyar cégek üzleti várakozásai - mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) által készített, kedden bemutatott konjunktúra-vizsgálat tavaszi eredményeinek ismertetésekor.
Az 1450 vállalati vezető válaszait tömörítő mutató értéke 1998-as indulása óta legmélyebbre, mínusz 18 százalékra esett, szemben a tavaly áprilisi plusz 12 százalékkal.
Legrosszabb helyzetben a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek vannak, bár az üzleti kilátásokat jelző mutató értéke tulajdonosi összetételtől függetlenül is mínusz 15 - mínusz 18 százalékos. Legpesszimistábbak a mikro- és kiscégek, de a nagyok várakozásai is negatív tartományban, mínusz 11 százalék körül vannak.
Ágazatonkénti bontásban is általános a mutató csökkenése, legnagyobb arányú a romlás az építőiparban és a kereskedelemben.
Az exportértékesítés csökkenő üteme jelentősen erősödött tavaly október óta, és mínusz 45 százalékos szintet ért el (az iparvállalatok körében 65 százalékos a visszaesés), a cégek 64 százaléka számolt be csökkenésről, s mindössze 19 százalék tudta növelni export árbevételét. A jelentés szerint a jövőben a munkaerő-kereslet további visszaesésére kell számítani, a vállalkozások minden eddiginél nagyobb aránya, 36 százalék lesz kénytelen csökkenteni foglalkoztatottainak számát (az iparban ez az érték 43 százalék), és mindössze 6,4 százalék tervez létszámbővítést a következő fél évben.
Megjelentek ugyanakkor a válság mélypontjának közeledését mutató jelek is: bár tovább mérséklődött, még mindig magas, 0,42 pont a vállalati bizonytalansági mutató értéke, de a rendelésállomány csökkenésének az üteme is visszaesett, valamint a jelek szerint a külpiacok is lassan a lejtő aljára érnek. A várakozások alapján talán valamikor év végén megállhat a gazdaság zuhanása, és a jövő év első negyedévében egy picit megindul felfelé, de ez csak nagyon halvány jel – mondja a kamarai elnök.
