Szerencsi Ágnes

Végleg bezár a Hertie

Százhuszonhét év után bezár Németország egyik legrégebbi kiskereskedelmi lánca, a Hertie. A 2600 dolgozó elbocsátásával járó döntést a tegnapi közgyűlésen a részvényesek 84,6 százaléka támogatta, mert úgy ítélték meg, hogy a vállalat működési vesztesége a továbbiakban fenntarthatatlan. A döntés értelmében az üzlethálózat mind az 54 tagját és a Hertie központi egységét is fel kell számolni, amire két hónapon belül sor is kerülhet. A nagynevű hálózatot 1993-ban vette át az Arcandor AG konszern tulajdonába tartozó, a 2007/2008-as pénzügyi évben 4,1 milliárd eurós forgalmat bonyolító Karstadt, amely 2005-ben továbbadta azt a Dawnay Day angol pénzügyi konglomerátumnak. Az új tulajdonos azonban ingatlanspekulációi miatt a gazdasági válság Európába gyűrűzésével csődbe ment, tavaly júliusban a Hertie is csődvédelmet kért maga ellen. A cég a pénzügyi átalakításra vonatkozó tervek meghiúsulása miatt kénytelen volt 19 üzletet bezárni. Német sajtóértesülések szerint a társaság iránt komolyan érdeklődött egy meg nem nevezett befektetői csoport, ők azonban a bérleti költségeket illetően nem tudtak megegyezésre jutni a Dawnay Dayjel. Az angol vállalat ugyanis irreálisan magas, részben a forgalomhoz kötődő bérleti díjat követel az üzletek után, és pozícióiból nem hajlandó engedni, miközben az sem biztos, hogy a végkielégítéseket ki tudja fizetni.

Megmenekültek a lengyel hajógyárak

Rendeződni látszik a legendás észak-lengyel hajógyárak tavaly november óta húzódó ügye, a gdanski üzem privatizálása után a Gdyniában és Szczecinben lévő üzemek is gazdára leltek, a jövőben ezekben is folytatódhat a termelés. A gyárakért a holland United International Trust 288 és 161 millió zlotyt kínált (18,5 és 10,3 milliárd forint), a vállalat az üzemekhez tartozó 31 egységből 25-öt megvásárolt, a fennmaradók értékesítésére pedig május végén kerül majd sor. A befektetőről egyelőre nem sokat lehet tudni, a Rzeczpospolita mindenesetre azt írta: a cég csupán egy, a Holland Antillák adóparadicsomában bejegyzett közvetítő, a vevő valójában egy közel-keleti befektető lehet. A lengyel sajtó értesülései szerint a termelés mindkét egységben folytatódik, a munkások egy részét pedig az új tulajdonos is megtartja, aki részletes terveiről két héten belül ad tájékoztatást. A nyolcvanas években a Szolidaritás antikommunista szervezet bölcsőjeként szolgáló gyárak helyzete 2008 novembere óta bizonytalanul alakult. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis a közösségi joggal ellentétesnek ítélte a lengyel kormány - az üzemek túlélést megcélzó - 2,3 milliárd eurós támogatását és Brüsszel annak visszafizetéséről határozott, a pénzügyi segítség megvonása azonban a 2004 óta veszteséges üzemek csődjét jelentette volna. Az EB határozott arról is, hogy az értékesítésre nyílt árverésen kerüljön sor.

Még több pénzzel segíthet a Valutaalap

Az EU helyett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lehet a kelet-közép-európai országok első számú pénzügyi kisegítője, az elhúzódó válság kezelésével küszködő térség ugyanis a kilábaláshoz további tőkebevonásra szorulhat, az Európai Központi Bank (ECB) azonban elsősorban az euróövezet tagállamait igyekszik stabilizálni - véli a Reuters. Az IMF idáig már több mint 45 milliárd dollárral segített ki nyolc térségbeli országot, méghozzá az unió által nyújtott összegeket jócskán meghaladó mértékben, a közösség pedig a direkt hitelezés helyett inkább az IMF tőkéjét növelte meg 100 milliárd dollárral. A keleti országok tőkebevonási igénye a jövőben csak tovább nőhet: valószínűleg az EU-n kívüli Ukrajna és a találgatások szerint Magyarország is újabb összegekért folyamodhat a Valutaalaphoz. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a pénzintézet hétvégén tartott éves közgyűlésén ugyanakkor úgy fogalmazott: a Valutaalapra is uniós intézményként kell tekinteni, hiszen tőkéje egy része a kontinenstől származik. Thomas Mirrow azt is bejelentette: az EBRD támogatási terveiben alapvető fordulat következett be, a korábban tervezett kivonulás lekerült a napirendről, s a válság súlyosságára tekintettel a feltörekvő országokba idén rekordösszeget, hétmilliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a 2008-as 5,1 milliárd euró után.

Négy százalékkal zsugorodhat a román gazdaság 2009-ben

Bő egy évtizedes növekedés után a bukaresti központi bank és a Nemzetközi Valutaalap is négyszázalékos GDP-csökkenést prognosztizál az idén Romániában. Az első negyedév a várakozásoknál sokkal rosszabb eredményeket hozott: a gazdaság az előző három hónaphoz képest 2,6, éves bázison pedig 6,4 százalékkal esett vissza, az év hátralévő részében azonban az elemzők nagy többsége már a visszaesés mérséklődésére számít, 0 és 4 százalék közti gazdasági teljesítményt prognosztizál - nyilatkozta a román központi bank vezető közgazdásza. Valentin Lazea szerint főként a mezőgazdaság jónak ígérkező teljesítménye és az export várható gyenge fellendülése enyhíthet a válságon. Románia tavaly még 7,1 százalékos GDP-bővülést produkált, ezzel az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságai egyikének számított. A gazdasági válság kezelésére az ország márciusban a Nemzetközi Valutaalaptól 12,95, az Európai Uniótól, a Világbanktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól további 7 milliárd eurós, két évre szóló kölcsönt kapott. Az IMF-fel kötött megállapodás legfontosabb feltétele az államháztartási deficit mérséklése, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lesz könnyű feladat a külföldi tőkebeáramlástól nagyban függő országnak.

Magyar találmány segítheti a vakokat

Nemcsak a telefonálást, de az internetezést és többek közt hangoskönyvek olvasását is lehetővé teszi a kézi számítógépeken egy vakoknak kifejlesztett magyar találmány, a MObil SegítőTárs.

Nagyot zuhant egész Európa

Sorozatban negyedik negyedéve esik vissza az eurózóna gazdasági teljesítménye: a 16 tagú valutaövezet az első negyedévben minden eddiginél nagyobb, az előző negyedévhez képest 2,5, éves bázison pedig 4,6 százalékos zsugorodást produkált - derül ki az Eurostat pénteken közzétett jelentéséből. Az elmúlt év utolsó három hónapjának 1,6 százalékos visszaesése után az elemzők előzetesen 2-2,2 százalékos negyedéves, illetve 4,1 százalék körüli év/éves mínuszt valószínűsítettek. A 27 tagú Európai Unióban negyedéves bázison az eurózónával megegyező, 2,5 százalékos, éves összehasonlításban 4,4 százalékos volt a visszaesés. Az Európai Bizottság május eleji prognózisa szerint 2009-ben 4, 2010-ben pedig 0,1 százalékos zsugorodással számol. A legnagyobb európai országok gazdasági teljesítménye kivétel nélkül visszaesett, Németország és Olaszország esetében rekordmértékben. Európa legnagyobb gazdasága, a német az előző negyedévhez képest 3,8 százalékkal esett vissza, amire az adatfelvétel 1970-es kezdete óta nem akadt példa. Éves bázison 6,9 százalékot tett ki a zsugorodás, szemben az előzetesen várt 6,2 százalékkal. A kormány hivatalos prognózisa szerint egész évre vonatkozóan 6 százalékos lehet a visszaesés. Az elemzések ugyanakkor már a befektetői hangulat javulását mutatják, és azt vetítik előre, hogy az export alakulásától erősen függő német gazdaság elérte a gödör alját, lassan megindulhat a konszolidáció. Olaszország gazdasága 2008 negyedik negyedévéhez képest 2,4 százalékkal, éves bázison 5,9 százalékkal csökkent - az olaszok 2001 óta már a negyedik recesszióval küszködnek és a válságkezelő intézkedések nyomán csak az első három hónapban 21 százalékkal megnövekedett kormányzati kiadások komoly hiányt generálhatnak a költségvetésben. Itáliában a munkahelyteremtés is sikertelennek bizonyul: a Nemzetközi Valutaalap az idén 8,9, jövőre pedig 10,5 százalékos munkanélküliségi rátával számol. Harmadik negyedéve mínuszos Franciaország teljesítménye is, a második legnagyobb európai gazdaság negyedéves összevetésben 1,2 százalékkal zsugorodott január-márciusban, némi vigaszt jelent ugyan, hogy ez az eredmény kevéssel jobb az előző negyedév 1,5 százalékos visszaesésénél. Az Európai Központi Bank - a válságkezelést segítendő - május elején egy százalékra mérsékelte irányadó kamatlábát, és jelzáloglevelek, állami kölcsönnel fedezett értékpapírok vásárlását jelentette be 60 milliárd euró értékben, hogy ezzel segítse a gazdaság fellendülését. Az elemzők az irányadó ráta további csökkentését sem tartják kizártnak júniusban.

Az újítás lehet a túlélés kulcsa a Sonynál

Továbbra is vergődnek a válság miatt a nagy elektronikai vállalatok: a japán Sony tegnap az első negyedévről 294,3 milliárd jen működési veszteséget jelentett a 2008-as 6,2 milliárd jenes nyereséggel szemben, miközben az értékesítés 22 százalékkal, 1,52 ezer milliárd jenre esett. A vállalat az elektronikai és a játékipari ágazat visszaesésével, a továbbra is gyenge globális kereslettel, az erős jen okozta külpiaci versenyhátránnyal, valamint a vállalati átszervezésekből fakadó pluszköltségekkel magyarázta a rossz eredményeket. Tegnapi előrejelzésében a Sony a 2007/2008-as után a március 31-ével végződő pénzügyi évre is veszteséget prognosztizált, amire a vállalati statisztikák 51 éves történetében nem volt példa. A cég még 2010-ben is 110 milliárd jen veszteséget vár. A korábban bejelentett, 300 milliárd jenes költségcsökkentés jegyében idén nyolc egység bezárását tervezi világszerte, ezenkívül pedig 16 ezer munkatársától lesz kénytelen megválni és 10 százalékkal csökkenti kereskedői hálózatát. A szakértők szerint a teljesítmény most elsősorban attól függ, hogy a Sony képes lesz-e valamilyen új és népszerű termékkel piacra lépni, mert jelenleg a hordozható zenelejátszók piacán az Apple, a videojátékok piacán a Nintendo veri a céget, amely hat éve csökkenő bevételével a televíziók piacán is hátul kullog. A jelenlegi helyzet a Sonyn kívül a többi japán elektronikai vállalatot is érzékenyen érintette: a Panasonic, a Sharp és tegnap a Sanyo is rendkívül rossz eredményeket jelentett.

Az MKIK szerint a megszorítások hatására ellehetetlenülhet a szakképzés

Jelentős munkaerő-piaci torzító hatása lehet a tanulószerződéseket is érintő szakképzési megszorító csomagnak, ezért az MKIK szerint annak felülvizsgálatára van szükség.

Bizonytalan a biztosító

Még a legnagyobb biztosítótársaságok sincsenek biztonságban a válságtól, ezt bizonyítja az is, hogy Európa legnagyobb biztosítási és pénzügyi szolgáltatóháza, az Allianz nettó profitja 98 százalékot esett az első negyedévben. Január és március között a müncheni székhelyű cég nyeresége 29 millió eurót tett ki, szemben az egy évvel ezelőtti 1,15 milliárd euróval, az összbevétel pedig 36 százalékkal, 1,42 milliárd euróra esett vissza. A vállalat elsősorban a Dresdner Bank eladásából származó 395 millió eurós egyszeri költséggel és más, befektetésekhez kapcsolódó leírásokkal magyarázza a rossz eredményt. Helmut Perlet pénzügyi igazgató ugyanakkor tájékoztatóján hangsúlyozta: a cég tőkeerős, megfelelő likviditással rendelkezik, befektetési portfóliója pedig továbbra is kiváló minőségű. Az életbiztosítási és egészségügyi biztosítási ágazatokban már a konszolidáció is elkezdődött, a prémium bevételek itt hat százalékkal, 12,3 milliárdról 13 milliárd euróra nőttek. Az Allianz árfolyama a múlt évben 41 százalékot zuhant, és - a kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva - sem a mostani negyedévre, sem 2009-re vonatkozóan nem adtak előrejelzést. A cég piaci értéke jelenleg 34 milliárd euró. Az Allianz 1990 óta van jelen Magyarországon.