Szabadesésben zuhannak a magyar cégek üzleti várakozásai - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) által készített konjunktúravizsgálat tavaszi eredményeinek ismertetésekor. Az 1450 vállalati vezető válaszait tömörítő mutató értéke 1998-as indulása óta legmélyebbre, mínusz 18 százalékra esett, szemben a tavaly áprilisi plusz 12 százalékkal. Legrosszabb helyzetben a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek érzik magukat, bár az üzleti kilátásokat jelző mutató értéke tulajdonosi összetételtől függetlenül is mínusz 15-mínusz 18 százalékos. Legpesszimistábbak a mikro- és kis cégek, de a nagyok várakozásai is negatív tartományban, mínusz 11 százalék körül mozognak. Ágazatonkénti bontásban is általános a mutató csökkenése, a legnagyobb arányú romlás az építőiparban és a kereskedelemben mutatkozik. Az exportértékesítés csökkenő üteme jelentősen erősödött tavaly október óta és mínusz 45 százalékos szinten tart (az iparvállalatok körében 65 százalékos a visszaesés), a cégek 64 százaléka számolt be csökkenésről, s mindössze 19 százalék tudta növelni exportárbevételét. A jelentés szerint a jövőben a munkaerő-kereslet további visszaesésére kell számítani, a vállalkozások minden eddiginél nagyobb hányada, 36 százaléka lesz kénytelen csökkenteni foglalkoztatottainak számát (az iparban ez az érték 43 százalék), és mindössze 6,4 százalék tervez létszámbővítést a következő fél évben. Megjelentek ugyanakkor a válság mélypontjának közeledését mutató jelek is: bár tovább mérséklődött, még mindig magas, 0,42 pont a vállalati bizonytalansági mutató értéke, de a rendelésállomány csökkenésének üteme visszaesett, valamint a jelek szerint a külpiacok is lassan a lejtő aljára érnek.
Szerencsi Ágnes