BUX 135277.43 1,27 %
OTP 42140 1,23 %
header

Szegő Miklós Iván

02.
06.
23:59

Egyre felkapottabb a szófiai diákváros

Lapunkban nemrégiben beszámoltunk arról, hogy Bécsben jelentős pezsgést hozott, hogy újabban az ingázók lakást bérelnek az osztrák fővárosban, fellendítve a bérlakáspiacot. Kicsit hasonló a helyzet Szófiában, a bolgár fővárosban is, ahol a diáknegyed, a Sztudentszki Grad alakul át mostanában az egyik legdrágább körzetté. A bolgár fővárosban azonban nem a bérlakások piacát élénkítették fel a beköltözők, hanem egyre többen vásárolnak itt ingatlant. Az utóbbi időben annyira megugrott a kereslet a Sztudentszki Gradban, hogy a kínálat nem is tudja kielégíteni azt – mondta a Pari bolgár gazdasági napilapnak több ingatlanszakértő is. A diáknegyed ingatlanpiacának megélénkülése két éve vette kezdetét. Ekkor oldották fel itt az építési tilalmat, de ettől függetlenül igen kevés a beruházásra alkalmas hely. Még az építési szempontból megfelelő helyszínek sem feltétlenül népesíthetők be gyorsan, problémát okoz ugyanis a tulajdonjogi viszonyok tisztázatlansága. Ez Bulgáriában egyébként is létfontosságú kérdés minden ingatlanpiaci szereplő számára, a földhivatalok és ingatlankataszterek ugyanis a Balkánon általában meg sem közelítik a Közép-Európában elvárt megbízhatóságot. A Sztudentszki Gradban a beépítetlen telkek ára bolgár viszonylatban igen magasra emelkedett: immár a 80 eurót is elérhetik a négyzetméterárak ezen a környéken, ezáltal a diáknegyed az ingatlanpiaci vállalkozók és befektetők egyik legkedveltebb célpontjává vált. Az árak immár elérték a legdrágább lakónegyedek és a frekventált kereskedelmi központok színvonalát is. Az Address Real Estate ingatlan-tanácsadó cég menedzsere, Ljudmil Sztefanov szerint további árfelhajtó tényező a Sztudentszki Gradban lévő lakás negyeden belüli elhelyezkedése. A jó kilátással rendelkező ingatlanok 4-5 százalékkal többe kerülnek az átlagnál. Ugyancsak az ingatlan értékét növeli, ha a lakás, telek a városközponthoz közeli. A Sztudentszki Grad vonzereje nem ebben, hanem az atmoszférában rejlik – magyarázta Sztefanov. Sokan csak azért vásárolnak itt, mert tanulmányaik idején itt laktak vagy el sem költöznek onnan, ahonnan az egyetemre bejártak. Az ingatlanügynök szerint a szegény diákok mítosza amúgy is szertefoszlóban van. A fiatalok többsége úgy jön Szófiába, hogy a nyugati városokhoz képest olcsó lakásokat, telkeket meg tudják vásárolni, nem kell bérleti díjra kiadniuk a megtakarított pénzüket. Egy másik cég, az Universal OOD menedzsere, Ljubomir Mancsorov arról nyilatkozott, hogy miért éri meg cégének kereskedelmi ingatlanokat építeni Szófia e negyedében. Szerinte Bulgáriában egyébként is rendkívül kevés az ezer lakosra jutó kereskedelmi eladótér – Európában 200 négyzetméter jut ezer főre, Bulgáriában mindössze 10 négyzetméter. Ennek megfelelően az Universal több beruházást is tervez Sztudentszki Gradban (összesen 15 ezer négyzetmétert építenének be üzletekkel) és a kereskedelmi létesítmények esetében évi 5-7 százalékos áremelkedést várnak a következő időszakban. Az Universal egyébként az utóbbi három évben 30 ezer négyzetméternyi új ingatlant hozott létre Sztudentszki Gradban, s ebből 3500 négyzetméter volt kereskedelmi jellegű. Jelenleg ötvenezren élnek ebben a negyedben, s a bejárókkal együtt napi százezer fő fordul meg itt – magyarázta Mancsorov. Minthogy az építkezések három-négy éve vettek nagyobb lendületet a környéken, a diáknegyedben továbbra is hiány van boltokból, szaküzletekből.

Szerző(k):
Szegő Miklós Iván
01.
30.
23:59

Nem pukkad ki az amerikai ingatlanlufi?

A svájci Davosban rendezett világgazdasági fórum egyik meghívott előadója a második legnagyobb amerikai jelzálog-finanszírozó cég vezérigazgatója volt. A Freddie Mac vezére, William Syron a fórumon elmondta, szerinte az amerikai házépítési piac nincs „buborékállapotban”, vagyis nem mesterségesen felduzzasztott kereslet hajtotta fel az árakat és nincs olyan veszély sem, hogy a buborék vagy a lufi kipukkad. „Gondolom-e, hogy eddig egy nagyszerű felívelő szakaszban voltunk? Igen. Gondolom-e, hogy ez az Egyesült Államok számára nagy dolog? Nem.” Syron e kijelentésével azt a folyamatot próbálta bagatellizálni, hogy a lakóházak árai az utóbbi időben mintha stagnálni, illetve visszaesni kezdtek volna az ezt röviddel megelőző rendkívüli áremelkedések után. Elemzők szerint egyébként nem általános jelenségről van szó, viszont bizonyos lokális piacokon, ahol korábban igen jó volt a kereslet, érzékelhető ez a negatív tendencia. Hogy mennyire nem egységesek az ingatlanpiaci folyamatok az Egyesült Államokban, azt jól mutatja a keleti part, vagyis az Atlanti-óceán menti térség állapota. Míg középen és délen tovább emelkednek az árak, a keleti partvidék északi részén már inkább a negatív tendenciák érzékelhetők. A lakás-, illetve házeladások például 2004 végén tovább növekedtek délen, Floridában és az ország középső részén, Virginiában, ugyanakkor decemberben az északi Massachusettsben lassulás vette kezdetét. Mindezen folyamatokat az ingatlanügynökök helyi szövetségeinek közléseiből lehet pontosan követni. Florida esetében egyébként rekordév volt 2004: mind az ügyletek száma, mind pedig az átlagárak csúcsot döntöttek (itt az egyetlen család befogadására alkalmas házak értékesítését vették számításba a statisztikusok). Az év végére megközelítették a negyedmilliós eladási szintet, vagyis tavaly 242 234 házat adtak el Floridában, ami az előző esztendőhöz képest 11 százalékos növekedés (két évvel ezelőtt 218 739 lakóház talált új gazdára). A kereslet még tavaly decemberben is növekedett az ilyen kisebb családi házak iránt, az átlagár 22 százalékkal nőtt ebben a kategóriában, és elérte a 195 ezer dollárt – egy évvel korábban ez az érték még csupán 160 ezer dollár volt. Ezek az adatok egyébként nem számtani közepet jelentenek, hanem úgynevezett mediánárat, vagyis ez az az érték, aminél drágábban ugyanannyi házat adtak el, mint amennyi ingatlan olcsóbban talált vevőre. Még a december hónapra is az ügyletek számának emelkedése volt a jellemző, hiszen 20 684 házat értékesítettek a 2003. decemberi 20 405-tel szemben (ez 1 százalékos növekedésnek felel meg). Történt ez annak ellenére, hogy tavaly rendkívül sok hurrikán pusztított ebben a déli államban, a lakosság jelentős része pedig évente akár többször is kénytelen elmenekülni a környékről. Ha az általános mediánárat tekintjük Floridában (vagyis nem csak a családi házak egyetlen részpiacát vizsgáljuk), akkor az értéknövekedés igen szép volt az elmúlt öt évben. 1999-ben még átlagosan 106 900 dollárt fizettek itt egy ingatlanért, 2003-ban 155 800-at, most pedig 182 400-at. Ez azt jelenti, hogy fél évtized alatt 70,6 százalékkal nőtt az itteni ingatlanbefektetések értéke. Florida legdinamikusabb térségei ingatlanpiaci szempontból a nagyvárosok környékén találhatóak. A Tampai-öböl háromszögében, Tampa–St. Petersburg–Clearwater településeinek térségében például két számjegyű mind az eladott házak számának, mind pedig a mediánáraknak a növekedése 2004-ben. (A Tampai-öböl nem az Atlanti-óceánra nyílik, hanem a Mexikói-öböl egyik kiszögellése Nyugat-Floridában.) Csak itt 47 639 házat, lakást adtak el tavaly, ami 2003-hoz képest 17 százalékos növekedés. Az átlagár 15 százalékkal nőtt, és elérte a 159,9 ezer dollárt. Virginiában szintén pozitívan zárult a tavalyi év: itt 11 százalékos volt az ügyletek számának emelkedése. A megkötött szerződések száma 137 ezret tett ki, a 2003-as ugyanilyen mutató viszont 123 ezer volt. Még drasztikusabb az emelkedés 2002-höz képest: akkor Virginiában mindössze 111 ezer ingatlan talált új gazdára. A decemberi ügyletek száma éves szinten 9 százalékkal ugrott meg, 2004 utolsó hónapjában 11 746 lakás és családi ház került új tulajdonoshoz, Virginiában is egyre jellemzőbb tehát a növekedés. Ugyanakkor a helyi ingatlanügynökök szövetségének elnöke, Tom Jewell arra számít, hogy hamarosan lassulás mutatkozik majd az itteni piacon. Egyrészt az ügyletek számának növekedése nem tartható fenn hosszabb távon, másrészt az áremelkedésnek is van határa. Az mindenesetre egyértelmű, hogy felgyorsult az ingatlanok forgása ebben a keleti parti államban: 2003 decemberében átlag 108 napig volt piacon egy eladó ház, tavaly decemberben viszont már csak 95 napot kellett várnia az eladónak az értékesítésre. Virginia körzetei közül mindössze egyben csökkent 2004 folyamán az eladott ingatlanok száma, a 22 körzetből 14-ben viszont tíz százalék feletti volt a növekedés. A leginkább dinamikus Greater Piedmont térsége volt, amely többek között Culpepper, Fauquier, Madison, Orange és Rappahannock megyéket foglalja magában. (Ez a térség az USA fővárosától, Washingtontól nem is olyan messze, délnyugatra található. Mint ismeretes, Washington úgynevezett szövetségi kerület, nem tartozik egyetlen államhoz sem.) A virginiai átlagárak növekedése szintén erőteljes volt tavaly: a mediánár 170 730 dollárt tett ki, az egy évvel korábbi 141 750-nél 20 százalékkal magasabb volt. Ami az USA keleti partjának északi részét illeti, az egyetlen család számára készült házak eladási statisztikái romlottak Massachusettsben. Az ügyletek száma itt 1,5 százalékkal esett vissza decemberben a megelőző év hasonló időszakához képest – a helyi ingatlanközvetítők szövetsége szerint. A tavalyi év utolsó hónapjában 3959 ház talált gazdára, 2003-ban ugyanez a mutató még 4021 volt. A társasházi lakások eladása, pontosabban az úgynevezett condominiumok értékesítése ugyanakkor megugrott, vagyis a piac egésze nem mutat visszaesést. A lakáseladások száma 23,4 százalékkal növekedett éves szinten decemberben, és elérte az 1584-et. Még a családi házak esetében is értéknövekedés volt megfigyelhető az északi államban, hiszen tíz százalékkal többet kellett fizetni értük átlagosan, a mediánár ugyanis 2004 decemberében 342 500 dollár volt. A lakásárak még inkább megugrottak, 15,2 százalékos volt az értéknövekedés, a mediánár elérte a 265 ezer dollárt.

Szerző(k):
Szegő Miklós Iván
01.
27.
23:59

A szakszervezet fizeti az NHL-játékosokat

A 2004–2005-ös profi hokiszezon egyelőre nem kezdődött el Észak-Amerikában, de még mindig nem biztos, hogy elmarad az NHL idei összes mérkőzése. A játékosok és a csapattulajdonosok bértárgyalásai még szerdán és csütörtökön is zajlottak azért, hogy mentsék, ami menthető, és így esetleg még egy rájátszáshoz hasonló összecsapás-sorozat talán megrendezhető lenne. A tárgyalások január 26-án egy meg nem nevezett torontói helyszínen zajlottak, miközben a 27-ei újabb fordulónak a sajtó értesülései szerint még a ténye sem volt biztos. Az újságok zöme persze kissé szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy megegyezhetnek-e az érdekeltek a hónapok óta zajló vitában. A National Hockey League (NHL) a világ legnagyobb presztízsű bajnoki sorozatát mondhatja a magáénak, a Stanley-kupa elnyerése minden jégkorongozó álma. Ám a játékosok szervezete, az NHLPA és a liga képviselői mind a mai napig nem jutottak dűlőre a bérek, illetve az egyes csapatok által bérre összesen elkölthető összegek kapcsán. A korábbi kollektív szerződés szeptember 15-én járt le, a meddőnek bizonyuló vita azóta tart, s a bajnokság el sem kezdődött tavaly. A csapatok összes költését korlátozó felső határok a tulajdonosok számára jelentenének garanciát, és megóvnák őket attól, hogy egymással túlzott versenyben olyan összegeket ígérjenek a sztároknak, amelyek aztán egész egyesületeket dönthetnek anyagi káoszba. Az NHL és az NHLPA most szerdai tanácskozása után mindössze egyetlen hivatalos nyilatkozat állt rendelkezésre: az NHL ügyvezető alelnöke és egyben jogi igazgatója, Bill Daly csupán annyit mondott, hogy a héten újra találkoznak a felek, semmilyen más információt nem közölt. A játékosok szervezete szintén csak ennyit árult el. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint némileg közeledtek az álláspontok, így például a játékosok összfizetésének „puha” limitjét 38-40 millió dollárban határoznák meg, de lenne egy kemény korlát is, amely 50 millió dollárt tenne ki. Mindez kettős rendszert hozna létre, amelynek részleteit még senki sem ismeri. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyedi esetekben a csapatok mentesítést kapnak, és egyetlen játékosnak a felső határnál is többet fizethetnek. Minthogy jelenleg szünetel az észak-amerikai jégkorongbajnokság, számos világsztár Európa felé indult. A cseh csillagok közül többen visszatértek hazájukba, az oroszok szinte az egész kontinensen szétszóródtak, de még amerikaiak is átjöttek a tengerentúlról. A legnagyobb meglepetést ebből a szempontból alighanem a Ferencváros igazolása jelentette: Rob Niedermayer és Jason Strudwick is az éppen nem túl jó formában lévő magyar együtteshez szerződött az elmúlt napokban. A magyar hokibajnokság egyébként sem túl erős, de az mindenkit meglepett, hogy nem a legjobb anyagi kondícióban lévő Alba Volán tudott valódi sztárokat igazolni, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező Fradi. Persze nem igazán a magyar csapat anyagi hátterétől függött az ügylet. A pénz már csak azért sem számított, mert az NHL-játékosok szakszervezete úgynevezett kompenzációt fizet a játékosoknak. Vagyis ha egyetlen percet sem játszanak a hokisok, akkor sem kell aggódniuk: Niedermayer már így is 2,1 millió, Strudwick pedig 650 ezer dollárt keresett az NHLPA szakszervezeti támogatásából. A Ferencvárosnak csak a Magyarországon tartózkodásuk költségeit, a szállást és az étkezést kell fedeznie, a többi kiadást ezenkívül állítólag kanadai szponzorok állják.

Szerző(k):
Szegő Miklós Iván
01.
24.
23:59

Nem merész újító, hanem innovátor

A magyar üzletemberek közül a Merész újító elnevezésű különdíjat kapta az Ernst & Young nemzetközi tanácsadócég 2004-es elismeréseinek kiosztásakor Lakatos István, a Műszertechnika Holding Rt. vezérigazgatója. A díj lényegét azonban az angol elnevezés, vagyis az „Innovator” jobban kifejezi – véli a számítástechnikai szakemberből topmenedzserré és résztulajdonossá vált üzletember.

Szerző(k):
Szegő Miklós Iván