Szegő Miklós Iván

A kormány 2008-ig 32 milliárd kunát költ útfejlesztésre

A horvát autópálya-építés látványos eredményeket produkált az utóbbi években. A délszláv háború(k) után újjáéledő turizmus szükségessé is tette a gyorsforgalmi utak kiépítését, de azt az ütemet, amelyet délnyugati szomszédunk diktál immár évek óta, egyetlen környékbeli, sem balkáni, sem közép-európai állam nem tudta követni. A horvátok teljesítményét jól mutatja, hogy csak az előző két esztendőben évi 150–200 kilométernyi szakaszt adtak át a délszláv országban, autópályaként vagy gyorsforgalmi útként. Az is lehet, hogy a 2001-ben kezdődött program nem tart tíz évig, és már 2008-ban elkészül az eredetileg tervezett 1500 kilométeres hálózat. A horvát közúti törvény és kiegészítéseinek 2001. márciusi elfogadása óta az útépítés és üzemeltetés teljesen új finanszírozási modellje valósult meg, amelynek része az úthasználati díjakból és az üzemanyag-értékesítésből befolyó összeg, illetve a horvát és a külföldi kötvénypiacokon kibocsátott értékpapírokból származó forrás is. Az átlagosan 13 éves lejáratú kötvényekre állami garanciát kap a kibocsátó. A veszteség egy részét horvát államkötvényekkel egyenlítik ki. A korábbi költségvetési finanszírozás helyett alkalmazott célirányos finanszírozás lehetővé teszi az építkezés összes fázisának folyamatos végrehajtását. A horvát autópálya-építés titkát sokan próbálták már megfejteni. Igaz például, hogy a kiegészítő létesítmények enyhén szólva is „kiegészítésre” szorulnak, vagyis egyszerűen nem az autópályákkal egy időben épülnek meg. E létesítmények építése megyei hatáskörbe tartozik Horvátországban, az út kiépítése viszont állami feladat, ami gyorsabban halad. Mindez persze gyorsítja az építkezést, de szakértők rámutatnak arra is, hogy a horvát autópályák sokszor inkább csak fél autópályáknak vagy gyorsforgalmi utaknak felelnek meg nyugati (vagy magyar) szemmel. Például előfordul, hogy egy-egy alagútnak csak az egyik nyomvonala épül meg, így leszűkül az út, vagy eleve csak kétszer egy sávos, nem pedig a nálunk megszokott kétszer kétsávos. Ennek variációi is előfordulnak: 2x1 sáv leállósávval vagy leállósávokkal. A horvátok nem sajnálják a pénzt az építkezésekre: gyorsan haladnak, és kis szakaszokban is építkeznek: ha éppen 10 kilométert tudnak megépíteni, akkor azt gyorsan megcsinálják, és átadják a forgalomnak, nem várják meg, amíg a feltételek mondjuk egy ötven kilométeres szakasz felavatására is megérnek. Szintén fontos tudni, hogy viszonylag kevés a leágazás, a csomópont ezeken az utakon, amelyek vagy eleve messziről érintik a nagyvárosokat (hogy ne kelljen elkerülő gyűrűt építeni) vagy pedig beletorkollanak a nagyvárosba, tehát sok helyen még az elkerülést meg kell majd oldani később. A pályák építését az állam finanszírozza, végrehajtása azonban egy nemzeti vállalat, a Hrvatske autoceste d.o.o. (HAC) feladata. A HAC tendereket ír, bonyolít le bizonyos tevékenységek elvégzésére, de maga is az ország legnagyobb foglalkoztatója. Egyes források szerint 10-15 ezer ember dolgozik a cégnél, amely saját bevallása szerint ötezer munkatárssal rendelkezik. Horvátországban a kormány 2008-ig 32 milliárd kunát (vagyis 4,18 milliárd eurót) fordít út- és autópályákra, 13,5 százalékkal többet, mint az elmúlt négy évben – jelentette be Ivo Sanader miniszterelnök. Ebből 19,4 milliárdot fordítanak új utak építésére, 10,8-at szánnak felújításra és 1,6 milliárdot a korábban felvett hitelek törlesztésére. A következő négy évben összesen 257 kilométer új autópályát építenek, ebből jövőre várhatóan 48 kilométer készül el. Zágráb és Dubrovnik között 500 kilométeres a sztráda, ebből 2005 végére alighanem 410 kilométer már járható lesz autóval. Megkezdik a horvátországi Baranyában is az autópálya-építést. Ez az úgynevezett V./C európai közlekedési folyosó részét képező útvonal Magyarországon, Horvátországon és Bosznia-Hercegovinán keresztül vezet, észak-déli irányban. Jellemző, hogy ennek az autópályának (akárcsak mondjuk a Budapest–Zágráb útvonalnak) csupán a magyar szakaszai nincsenek előkészítve, magyar oldalon mindössze a 6-os út Budapest–Dunaújváros közötti szakasza épülhet meg a közeljövőben. Mindeközben a horvátok már a magyar határon lévő Pélmonostorról (Beli Manastir) kezdik a beruházást Eszéken át a boszniai határra.

Hol épül autópálya az európai turisztikai célpontok körül?

Belgium Várhatóan 2005 végén átadják a Schelde folyó alatti alagutat, amely a holland határ közelében fekvő Antwerpentől (a második legnagyobb belga várostól) nyugatra valósul meg. Ezzel bezáródik az Antwerpen körüli gyűrű, amely az R1-es nevet viseli.

Ősszel indul a legnagyobb budapesti ingatlanfejlesztés

Hónapokon belül elindul a főváros legnagyobb városrehabilitációja, a Corvin-Szigony néven futó ingatlanfejlesztés. A Futureal-csoport reményei szerint 2010-ben befejeződő, 100 milliárd forint értékű beruházás keretében létrejövő városnegyed lesz a főváros új központja.

Corvin-Szigony: az év végén már bontják a házakat

Ősszel elkezdik az útban lévő házak lebontását, az újak épétésébe pedig ez év végén, jövő év elején fognak bele.

Az iparra alapoz a főváros

Várhatóan mintegy négyszázmilliárd forintot tesz ki a fővárosi költségvetés idei főösszege. A főpolgármester reméli, hogy Budapestnek nem kell majd kihasználnia a 48 milliárdos tervezett hitelkeretet.

Négyszázmilliárdból gazdálkodhat Budapest

A Fővárosi Önkormányzat idén 399 milliárd forintból gazdálkodik, vagyis ennyit tesz ki a költségvetési főösszeg - jelentette be Demszky Gábor mai sajtótájékoztatóján. A főpolgármester ismertetett egy tervet, amelyről várhatóan február végén döntenek a városatyák.

Hiába vár vevőre a Goebbels-villa

Berlinnek évente 255 ezer eurójába kerül az egykori náci propagandaminiszter, Joseph Goebbels évtizedek óta üresen álló villájának és a körülötte lévő egyéb (részben sokkal nagyobb méretű) épületek fenntartása. Sőt, ha a fűtést is megjavítanák a Waldhofban, akkor további 50 ezret kéne rákölteni – állítja a berlini pénzügyi igazgatóság. Goebbels „tanyája” tehát drága mulatság a német fővárosnak, hasznosítása is rendkívül problémás: ugyanis 40 kilométerre északra esik Berlintől, a Brandenburg tartományban lévő Bogenseeben található, ráadásul 1999 óta műemléki védettséget is élvez – írja a Die Welt német napilap. A berlini tartományi lakásépítési társaság, a WoBeGe 1996 óta próbálja a 460 ezer négyzetméter össz-alapterületű komplexumot értékesíteni. A villa mellett van vendégház, gazdasági épület, továbbá néhány kiegészítő építmény, amelyeket az egykori NDK kommunista ifjúsági szervezete, az FDJ emelt főiskolájához, sőt egy 92 lakásos komplexum is található itt. A Goebbels-villától nem messze áll a Haus Budapest, amelyet alighanem szintén az FDJ építtetett, ugyanis nemzetközi szemináriumokat is rendezett itt a kommunista országok ifjú kádereinek. A bogenseei komplexum egyelőre tehát hiába vár gazdára, ezért valószínűleg átadják egy berlini ingatlanalapnak, amely tovább küszködhet a hasznosítással. Mindenesetre az épületek viszonylag jó állapotban vannak – legalábbis a műemlékvédők szerint.

Podmaniczky terv: jelszó van, pénzről nem beszélnek

Egyetlen kérdésre sem válaszolt Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor közös sajtótájékoztatóján, ahonnan pánikszerűen menekültek el az utóbbi napokban több botrány középpontjába került politikusok.

Gyurcsány és Demszky közösen fejlesztené a fővárost

Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor ma közös sajtótájékoztatón hirdette meg a Podmaniczky-tervet.