Szegő Miklós Iván

Finnország nyáron, nemcsak nyaralóknak

Idén kilencvenéves Finnország, amely több mint 50 ezer tavával, több tízezer szigetével, világítótornyaival, erődjeivel és kastélyaival várja a látogatókat. Ilyenkor nyáron a fehér éjszakák miatt érdekes az északi ország, hidegebb évszakokban pedig az extrém sportokat kedvelőknek ajánlhatjuk ezt a fantasztikus tájat. A júniusi Szent Iván éjjele ráadásul a finnek egyik legnagyobb, államilag is elismert ünnepe. Talán azért is, mert ilyenkor a legtöbb a fény az északi országban. Juhannusaatto és Juhannuspäivä idején, Szent Iván éjjelén és napján (1955 óta ez mozgó ünnep a finneknél – a június 19. utáni első szombatról van szó) hatalmas máglyákat, örömtüzeket gyújtanak, a fényt és az igazi nyár beköszöntét ünnepelve. Államilag ez a finn zászló ünnepe, és vannak, akik a tűzrakás helyett csak egy-egy nyírfaággal díszítik fel házaikat, jelezve: azért ők is örülnek a nappali fénynek na meg a tejszerű fehér éjszakáknak. Utsjokiban, az Európai Unió és Finnország legészakibb pontján júniusban nem is érdemes napkeltéről vagy napnyugtáról beszélni, délebbre azért lehet érzékelni a naplementét, de sötét ott sem lesz ilyenkor. Aki tehát június végén, július elején megy Finnországba, fantasztikus élményben lehet része. A finn tóvidék egyik legpompásabb helye a legnagyobb tó(rendszer), a Saimaa vidéke. Itt a vízi utak, természetes és mesterséges csatornák szinte pókhálószerűen szövik át a környéket. Ha valaki unja már a természetet, a Saimaa orosz határhoz közeli partján találhatja Savonlinna városkáját, ott is az Olavinlinna várkastélyt, amely Finnország egyik legismertebb kulturális rendezvénysorozatának, a nyári operafesztiválnak a helyszíne. Itt egy hónapon át, június végétől július végéig rendeznek programokat. Ha valaki nem az operát kedveli, akkor Finnországban találhat más zenei programokat is: Poriban világhírű dzsesszfesztivált rendeznek évről évre, idén július közepén-végén például Paul Anka, Ziggy Marley és Natalie Cole is eljön. Nyáron az 55 ezer tó és a bennük egyszer megszámlált 187 ezer kisebb-nagyobb sziget mellett a finnek gyakran keresik fel 30-40 ezer tengeri szigetüket is! A szigetvilág gazdasági, kulturális és földrajzi központja Turku, a svédek által alapított egykori főváros. XIII. századi várával a kulturális értékek iránt érdeklődőknek is nagy élményt nyújthat, de a környező természetvédelmi területek is lenyűgözőek. Turku a balti-tengeri hajógyártás egyik központja és működik itt svéd egyetem is. Zsúfolt nagyvárost hiába is keresnénk az ötmilliós lélekszámú Finnországban, pedig Helsinki régiójában, az Espoo városával együtt számított „Nagy-Helsinkiben” több mint 1,2 millió ember él, tehát Finnország lakosságának csaknem negyede. A főváros szűkebben vett közigazgatási területén 560 ezer ember lakik. Ennek ellenére még Helsinkit sem nevezhetnénk nyughatatlan és áthatolhatatlan metropolisnak. A főváros mellett körülbelül 300 kisebb-nagyobb sziget is fekszik, közülük a leghíresebb Korkeasaari, ahol állatkert működik és Suomenlinna, amely erődjéről nevezetes. Helsinki tágasságát csak az orosz városokéhoz lehetne hasonlítani. Ez nem véletlen, hiszen II. Sándor orosz cár tette Helsinkit fővárossá 1812-ben, az ő idején kezdett fejlődni a település, amelyet még a svéd király alapított 1550-ben. II. Sándor szobra nem véletlenül áll tehát a Szenátus tér közepén. E tér, az ott lévő, 71 méter magas evangélikus Nagytemplom és a kormánypalota grandiozitása szintén orosz megbízásból dolgozó tervezők eredménye. Az 1830-tól építeni kezdett Nagytemplom (Suurkirkko, az egykori Szent Miklós-templom) stílusát inkább már I. Miklós cár és az ő építészei alakították ki. A finnek toleránsak egykori hódítóikkal, a svédekkel és az oroszokkal szemben: a svédet ma is tanulják a többségi nemzet tagjai, a 300 ezres svéd kisebbség jogai törvényekben garantáltak, de ellentétben más országokkal, ezek a jogok nem csak papíron érvényesülnek: a közigazgatás gyakorlatilag kétnyelvű. Helsinkiben pedig nemcsak az orosz cár szobra, hanem a nyugati világ legnagyobb ortodox székesegyháza (Uspenskin katedraali) is emlékeztet az orosz befolyásra. Persze a finneket sem kell félteni: az ország idén ünnepli 90. születésnapját, 1917-ben váltak le Oroszországról (1809-ben kerültek svéd alól orosz fennhatóság alá). A finnek véres harcokban őrizték meg függetlenségüket, még Sztálin sem volt képes legyalulni az országot a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése után. A finnek ugyan kétszer is vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól, de olyan veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, hogy a szovjet-orosz vezetés kétszer is lemondott Finnország megszállásáról és beolvasztásáról a birodalomba. A szovjet–finn háborúskodás egyik véres epizódja Bengstkär sziklás szigetének a védelme volt. A finneknek sikerült megtartaniuk a helyet 1941-ben, amely ma Finnország legdélibb lakott területének számít, a Hanko-félszigettől 25 kilométerre délnyugatra. (Hankót egy időre egyébként megszállták a szovjetek.) Ha valaki felmászik a 101 éves bengstkäri világítótoronyba, amely Észak-Európa legmagasabb ilyen építménye, fantasztikus körpanorámában lehet része. Az 52 méter magas épület gránitból készült 1906-ban. Bengstkärbe természetesen hajóval lehet eljutni Hankóból, Turkuból vagy Kasnäsből. Finnország legnyugatibb pontja szintén egy sziget: Märket. Ez a Balti-tengerben található, az Aland-szigetektől nyugatra. Itt is épült egyébként egy híres világítótorony, méghozzá 1885-ben. 1976-ig volt lakott, azóta automatikus fényjelzést ad. A lakatlan Märket-sziget megosztott: egyik fele svéd, a másik finn fennhatóság alatt áll. A finn rész Alandhoz (Ahvenanmaa) tartozik, amelyet csak katonai szempontok miatt ítéltek oda 1921-ben a finneknek. A finnek ezzel nem éltek vissza: Európában is páratlan kisebbségi és közigazgatási autonómiát biztosítottak az alandi svédeknek, akik ma is ebben a saját közigazgatással rendelkező, demilitarizált övezetben élnek.

Rákaptak Bulgáriára az ingatlanfejlesztők

Több nagy ingatlanprojekt is indul Bulgáriában: a balkáni országban megjelenik a Deutsche Bank egyik leányvállalata, luxusüdülő-komplexumot épít az Orchid Developments Várnában és még egy síközpontot is terveznek a nyár közepén Blagoevgrad mellett.

Szeptemberben már épül a Corvin sétány első lakóháza

Kevés konkrétum hangzott el azon a józsefvárosi átadáson, amelyen egy ideiglenes sétányt avattak a leendő Corvin sétány helyén. A pusztaságként is jellemezhető VIII. kerületi helyszínen kockaköveket helyeztek el, ez jelképezi a leendő promenádot. A beruházásról Futó Péter cégtulajdonos-elnök és fia, Futó Gábor – a Futureal ingatlanfejlesztő csoport két vezetője – elmondta: 3 ezer lakást építenek, továbbá fedett, átriumos üzletsor létesül a Józsefváros e pontján. Később irodaházak és tudásközpont is lesz az összesen 22 hektáros területen. Az első ütemben egy 180 lakásos épület készül el a Nagytemplom utca és a Tömő utca sarkán. Ha az engedélyezési folyamat elég gyors lesz, a Futureal vezetői szerint már szeptemberben megindulhat ez az építkezés. A rendezvényen Csécsei Béla VIII. kerületi polgármester és Demszky Gábor főpolgármester arról beszélt, hogy a kerület és a főváros immár átadta a területet az ingatlanfejlesztőknek. Az önkormányzatok lebontották a munkálatok terveinek első ütemében szereplő házakat és megtisztították a terepet. Most már a Futureal dolga, hogy megépítse a tervezett létesítményeket, illetve kifizesse a telkek vételárát – mondta Csécsei Béla. A NAPI Gazdaság információi szerint 140 milliárdos beruházásból 18 milliárdot tesz ki a két önkormányzat részesedése, a főváros ebből 3,2 milliárdot adott.

A pénz az úr a focipályán

A labdarúgó-világbajnokság kapcsán hatalmas összegek cserélnek gazdát, a rendezők például 3 milliárd eurót költöttek fejlesztésekre, míg az angol bukmékerek egymilliárd font fölötti forgalmat remélnek a sporteseménytől.

Indulhat a városrehabilitáció már Angyalföldön is

A fővárosi közgyűlés csütörtökön (a sokkal nagyobb figyelmet kapott hajógyári-szigeti beruházás jóváhagyása és a ferihegyi taxiügy mellett) döntött arról, hogy támogatja a Budapest XIII. kerületében, a Lehel utca–Dózsa György út–vasútvonal–Bulcsú utca által határolt térségben a szociális városrehabilitáció beindítását. A programra azért van szükség, mert az itt élő lakosok anyagi helyzete nem teszi lehetővé az épületek saját erőből való felújítását és egyébként is nagyon magas az önkormányzati bérlakások aránya a körzetben. A helyi lakók kedvezőtlen anyagi helyzetét támaszthatja alá, hogy – mint Demszky Gábor főpolgármester kijelentette – ezen a területen 20 százalékot tesz ki a romák aránya. A fővárosi önkormányzat már korábban megállapodott a XIII. kerületi helyhatósággal, hogy támogatja a szóban forgó területen az átfogó megújítást. Öt önkormányzati ingatlant szanálnak 770 millió forintból, építenek egy 54 lakásos bérházat is 700 millióból. Ezen kívül 655 milliót költenek a közterület-rendezésre. Új utca is nyílik, Lőportár köz néven. Ehhez kapcsolódik a Vágány utca egy szakaszának megépítése. Összesen 21 ezer négyzetméternyi utat és járdát újítanak fel Angyalföld e részén.

Svéd piac: élénk kereslet, csökkenő hozamok

Az elmúlt időszakban estek a hozamok a svéd ingatlanpiacon, jelenleg 5,5–6 százalékot tesznek ki az irodák esetében, a logisztika területén pedig ennél valamivel magasabb a megtérülés, 6,5–7 százalékos – derül ki a Colliers International elemzéséből. Ugyanakkor az ingatlan-tanácsadó szerint nem kell aggódni a hozamok miatt, azok ugyanis eleve magasabbak az Európában megszokottaknál, továbbá a svéd gazdaság erős és az alacsony kamatlábak is az ingatlanpiac attraktivitását segítik elő. A stockholmi ingatlanok piacán elsősorban a bérlők vannak jó pozícióban, a fővárosban ugyanis jelenleg kétmillió négyzetméter üres iroda vár kiadásra, ezért az árak viszonylag nyomottak. A csúcskategóriákban négyzetméterenként 3700–3900 svéd korona a bérleti díj, a szintén elsőrangú, de nem feltétlenül exkluzív helyeken ez az értéksáv 3200–3900 korona körül mozog. A nyomott bérleti díjak ellenére számos fejlesztés van napirenden Stockholmban és környékén, ezért további kínálatbővülésre lehet számítani a Colliers szerint. Göteborgban ugyanakkor bizonyos szegmensekben keresletélénkülés tapasztalható: az 500–1200 négyzetméteres területeket keresők például egyre többen vannak a második legnagyobb svéd városban, de például a 3–5 ezer négyzetméter után kutatók száma is növekszik. Mindez jelentős változás azután, hogy korábban a kisebb, 400 négyzetméter alatti alapterületű ingatlanokat keresték a bérlők. Svédországban idén számos nagy volumenű ingatlanügyletet hoztak tető alá, ezek közül 11 lépte át az egymilliárd koronás lélektani határt. A legnagyobb ilyen tranzakciót a Fabege cég bonyolította le, amely 439 millió euró értékben adott át ingatlanokat a Niam és Whitehall társaságoknak. A második legnagyobb üzlet a Malmstaden és Keops cégeké, ennek értéke 296 millió euró volt.

Megélénkült a dán ingatlanpiac

A dán ingatlanbefektetési piac igencsak megélénkült az utóbbi időben, noha a megtérülések szintje nemzetközi összehasonlításban nem túlzottan magas – áll a Colliers International skandináv térségről szóló elemzésében. Az északi országban a kamatlábak jelentősen csökkentek, s talán ezért is nő a pénzpiacon kívüli invesztíciós lehetőségek iránti igény. Egyfajta eladói piac jellemzi tehát az országot, minthogy az ingatlanbefektetésekre szánt összegek meghaladják a kínálatot, ez az elmúlt két-három évben 10-15 százalékos évi áremelkedéshez vezetett. Az ingatlanpiaci fellendülés nem szűkül le egyetlen kategóriára: szinte minden szegmensben nagyobb a pénzkínálat, mint az invesztíciós lehetőségek. Így például ha újonnan épült, Koppenhága szívében, illetve tengerpartján lévő irodaházról van szó, ahol a bérlő megbízható és legalább tízéves szerződést kötött, a hozam elérheti az 5–5,5 százalékot. Lakóépületeknél más a helyzet: az újonnan épült ingatlanok ebben a kategóriában 4–5 százalékos megtérüléssel forgalmazhatók, a többi kategóriában viszont ennél alacsonyabb a ráta, 1,5–3 százalékos. A kereskedelmi jellegű ingatlanoknál a hozam 4–5 százalék körül mozog, míg a legjobb elhelyezkedésű boltok akár 5,5–6,25 százalékot is hozhatnak a befektetőknek. A legnagyobb hozamok a logisztikai jellegű befektetéseknél érhetők el – 6–6,75 százalékos nyereség a tipikus. Az irodapiaci telítettség fontos mérőszáma annak, hogy milyen helyzetben is van általában a dán ingatlanágazat. Márpedig a kép nem teljesen egyértelmű: idén az év elején 0,5–1 százalékkal csökkent az üresen álló irodák aránya, ám ez a trend a második és a harmadik negyedévben megfordult. Több az üres iroda, mint az év elején, a kiadatlan területek aránya jelenleg 8,3 százalékos Koppenhágában. Ha az agglomerációval együtt tekintjük a dán fővárost, akkor viszont inkább a stagnálás a jellemző, az üres irodák aránya 7,8 százalék körül állt be. A Colliers ugyanakkor optimista a dán piacot illetően: a következő egy-másfél évben a kiadatlan irodaterület csökkenésére számít a cég. Leginkább egyébként az 1500–2000 négyzetméteres irodákat keresik az országban. Ami az ipari és logisztikai befektetéseket illeti, itt a kép már nem annyira kedvező: a cégek jelentős része Kelet-Közép-Európába helyezi át a gyártást, így Dániában csökken az igénybe vett terület és ingatlanállomány. Mégsem minden szegmensben tapasztalható visszaesés, a kisebb alapterületű, 500–1500 négyzetméteres iparterületek iránt nőtt az érdeklődés. Sokkal nagyobb viszont a kereslet a kereskedelmi jellegű ingatlanok iránt. A jobb helyen lévő boltokért megugrott az érdeklődés, a korábban halódónak hitt bevásárlóutcák újjáélednek a dán fővárosban.

Az idei összeg kétszeresét várja a főváros a kormánytól

Demszky Gábor főpolgármester szerint idén 80 kilométernyi utat adtak át a Podmaniczky terv keretében, amire összesen 12 milliárd forintot költöttek, ebből 4 milliárd volt kormányzati támogatás. Összesen több mint 150 útszakaszt újítanak fel 2006-ban, 204 kilométer hosszan. A munkálatok finanszírozását közel felerészben a központi büdzsé biztosítja, ám a kormány nem szól bele abba, hogy a főváros melyik útrekonstrukciót valósítja meg. Demszky szerint jövőre 9,3 milliárd forintot vár a főváros a kormánytól az útrekonstrukciókhoz, amelyhez a városháza 11,8 milliárd forintot tesz hozzá. Egy évvel később, 2007-ben pedig 135 kilométernyi útszakasz rekonstrukcióját tervezik, ami körülbelül 17 milliárdos kiadást jelent, amiből mintegy 10 milliárdot az önkormányzat áll majd.

Emelkednek a rezsiköltségek

A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén döntöttek a városatyák arról, hogy nem emelik jövőre a lakossági távhőszolgáltatás árát; a közüzemi, közintézményi távhődíjak mintegy 20 százalékkal nőnek, de erről nem az önkormányzat határoz. Jóváhagyták viszont a vízdíj 5,9 százalékos, a csatorna 5,85 százalékos, a szennyvízszippantás 5,9 százalékos drágulását, a szemétdíj 5,7 százalékos emelését és a temetkezés 5,6 százalékos díjemelését; ez utóbbi azonban az ügyfelek számára valójában csak 3,4 százalékos többletkiadást jelent. Hasonló okokból valójában nem drágul a kéményseprés: a jövő évi áfacsökkentés ugyanis 5 százalék lesz, így a közgyűlés által most elfogadott 4,2 százalékos emelés nem érezteti hatását. (Más tételeknél a 25 százalékos áfakulcs leszállítása azért nem hat ily módon, mert az alacsonyabb, 15 százalékos áfakulcs szerint adóznak.) A Fővárosi Közgyűlés elutasítja a Fidesz garanciarendelet-tervezetét: napirendre sem vették az ellenzéki indítványt, amelyet Kupper András frakcióvezető terjesztett elő. A Fidesz azt javasolta, hogy ne emeljék az inflációnál nagyobb mértékben a közüzemi díjakat a jövőben és ne privatizálják a fővárosi vagyont. Vajda Pál főpolgármester-helyettes válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közüzemi vállalatok vásárlói kosara más, mint a lakossági fogyasztói kosár. A bérek, az üzemanyag és a villamos energia mint költségtényezők másként jelentkeznek e vállalatok számára, ezért indokolt bizonyos esetekben a lakosság számára érzékelhető inflációnál nagyobb díjemelés. (A Fidesz szerint 2001-et alapul véve 2006-ig az infláció mintegy 25 százalék volt, ehhez képest viszont a BKV tarifái 78 százalékkal emelkedtek ugyanezen időszak alatt, a vízdíj többlete 36,3 százalékos, a csatornázási díjé 89,1 százalékos volt és a szemétdíj is 62,2 százalékkal az infláció fölött drágult.)