A dán ingatlanbefektetési piac igencsak megélénkült az utóbbi időben, noha a megtérülések szintje nemzetközi összehasonlításban nem túlzottan magas – áll a Colliers International skandináv térségről szóló elemzésében. Az északi országban a kamatlábak jelentősen csökkentek, s talán ezért is nő a pénzpiacon kívüli invesztíciós lehetőségek iránti igény. Egyfajta eladói piac jellemzi tehát az országot, minthogy az ingatlanbefektetésekre szánt összegek meghaladják a kínálatot, ez az elmúlt két-három évben 10-15 százalékos évi áremelkedéshez vezetett.
Az ingatlanpiaci fellendülés nem szűkül le egyetlen kategóriára: szinte minden szegmensben nagyobb a pénzkínálat, mint az invesztíciós lehetőségek. Így például ha újonnan épült, Koppenhága szívében, illetve tengerpartján lévő irodaházról van szó, ahol a bérlő megbízható és legalább tízéves szerződést kötött, a hozam elérheti az 5–5,5 százalékot. Lakóépületeknél más a helyzet: az újonnan épült ingatlanok ebben a kategóriában 4–5 százalékos megtérüléssel forgalmazhatók, a többi kategóriában viszont ennél alacsonyabb a ráta, 1,5–3 százalékos. A kereskedelmi jellegű ingatlanoknál a hozam 4–5 százalék körül mozog, míg a legjobb elhelyezkedésű boltok akár 5,5–6,25 százalékot is hozhatnak a befektetőknek. A legnagyobb hozamok a logisztikai jellegű befektetéseknél érhetők el – 6–6,75 százalékos nyereség a tipikus.
Az irodapiaci telítettség fontos mérőszáma annak, hogy milyen helyzetben is van általában a dán ingatlanágazat. Márpedig a kép nem teljesen egyértelmű: idén az év elején 0,5–1 százalékkal csökkent az üresen álló irodák aránya, ám ez a trend a második és a harmadik negyedévben megfordult. Több az üres iroda, mint az év elején, a kiadatlan területek aránya jelenleg 8,3 százalékos Koppenhágában. Ha az agglomerációval együtt tekintjük a dán fővárost, akkor viszont inkább a stagnálás a jellemző, az üres irodák aránya 7,8 százalék körül állt be. A Colliers ugyanakkor optimista a dán piacot illetően: a következő egy-másfél évben a kiadatlan irodaterület csökkenésére számít a cég. Leginkább egyébként az 1500–2000 négyzetméteres irodákat keresik az országban.
Ami az ipari és logisztikai befektetéseket illeti, itt a kép már nem annyira kedvező: a cégek jelentős része Kelet-Közép-Európába helyezi át a gyártást, így Dániában csökken az igénybe vett terület és ingatlanállomány. Mégsem minden szegmensben tapasztalható visszaesés, a kisebb alapterületű, 500–1500 négyzetméteres iparterületek iránt nőtt az érdeklődés. Sokkal nagyobb viszont a kereslet a kereskedelmi jellegű ingatlanok iránt. A jobb helyen lévő boltokért megugrott az érdeklődés, a korábban halódónak hitt bevásárlóutcák újjáélednek a dán fővárosban.
Szegő Miklós Iván