Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma elkezdődik a futballtörténelem legnagyobb és legdrágább világbajnoksága. Az előkészületeket figyelve megállapítható, hogy az olimpia mellett a legnézettebb sporteseményen nem a labdarúgás, sokkal inkább a kiemelt szponzorok, egyéb támogatók és televíziótársaságok diktálnak. Van is okuk a derűlátásra, hiszen a szurkolók pénztárcája ilyenkor igen könnyen kinyílik. (Olyan mezeket is megveszünk például, melyeket szinte bizonyosan csupán a torna egy hónapja során hordunk.) Alighanem erre számít a világ két legnagyobb sportszergyártója, az Adidas és a Nike is, amelyek a világkupát megelőző reklámkampányukra – a Financial Times szerint – összesen 400 millió eurót költöttek. A többi vállalat sem kívánt lemaradni, hiszen a The New York Times összeállítása már arról ír, hogy a kiemelt támogatók – az említett sportszergyártók mellett olyanok, mint a Yahoo! és a McDonald’s – összesen több mint egymilliárd dollárt fordítottak a vb-hez köthető marketingtevékenységükre. Azt, hogy az esemény kereskedelmileg mennyire felértékelődött, jól mutatja, hogy 12 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon a Nike labdarúgáshoz kapcsolható bevételei még alig érték el a 40 millió dollárt – a mostani reklámköltését figyelve aligha kétséges, idén ennek többszöröse jön össze.
Ám mit ér a pénz, ha nem a mi kezünkben van – csaphattak az asztalra a nemzetközi labdarúgást koordináló szervezet, a FIFA első emberei, s bizony nem is csinálnak belőle nagy titkot, hogy igencsak vastagra tömték a bukszájukat. A 21 hivatalos szponzortól ugyanis több mint 800 millió dollárt sarcolt ki a Sepp Blatter által vezetett társaság. Hírek szerint voltak olyan vállalatok, amelyek a stadionokon belüli reklámlehetőségekért 45-50 millió dollárt fizettek. A cégek azonban vélhetően nem tartják ablakon kidobott pénznek ezeket az összegeket, a médiakutatók szerint ugyanis a ma induló torna mérkőzéseit több mint 5 milliárdan nézik majd rövidebb-hosszabb ideig.
A szponzorok és a FIFA hatalmas számai mellett a rendezők sem kell, hogy szégyenkezzenek. A német szervezőgárda illetékeseinek sajtónyilatkozatai szerint összesen 3 milliárd eurót költöttek az utak, a pályaudvarok és a stadionok rekonstrukciójára, egyéb infrastrukturális fejlesztésekre – írta a Time Magazin. Ráadásul ezen létesítmények döntő része már egy évvel a rendezvény előtt készen állt. A fejlesztések nem is maradtak eredmény nélkül, legalábbis ami a megvehető jegyek számát illeti. Összesen mintegy 3,2 millió belépőt kínáltak fel értékesítésre, amelyek a német T-Mobile által küldött sms tanúsága szerint 99 százalékban már gazdára is találtak. Ennek ellenére Berlin utcáit és a stadion környékét még nem járják a jegyüzérek, igaz, ehhez az is hozzátartozik, hogy a fővárosban csak június 13-án tartják az első meccset. Az interneten olyan jutányosnak mondható ajánlat is található, hogy a jegy áráért plusz 150 euróért bármelyik meccsre tudnak belépőt szerezni a Német Labdarúgó Szövetség pártoló tagjai révén (ők bármelyik találkozóra igényelhetnek tiketteket) – persze aki ezen ajánlat után pórul jár, az magára vessen.
Berlinben – helyszínen levő tudósítónk tájékoztatása szerint – meccsnapokon az összes metró- és S-bahn-vonalon egész éjszaka lehet közlekedni. Ha valaki mégsem jutna be a stadionba, akkor sem maradhat le a meccsekről, mivel csak a német fővárosban 29 „hivatalos” kivetítőt állítottak föl. A torna 250 ezer alkalmazottat foglalkoztat, s mintegy 10 ezer új munkahely létesült a világbajnokságnak köszönhetően. A berlini városházán úgy vélik: a város többletforgalma a szolgáltatói szektorban (kereskedelem és szállás) 500 millió euró lesz. Ma már azonban a labdarúgó-világbajnokság sajnálatos velejárója a karhatalmi felkészültség is. Ennek következménye, hogy összesen 200 ezer rendőr vigyáz majd a biztonságra, ennyien lesznek az utcán a hivatalos közlések szerint. A különböző országokból további 500 rendőr érkezik, hogy saját szurkolóikra vigyázzanak. Különösen Angliából várnak a németek „szakavatott” rendfenntartókat. Ha gond lenne a huligánokkal, akkor pedig lengyel, holland és brit ügyészek, továbbá francia bírók segítik az igazságszolgáltatás működését.
