A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén döntöttek a városatyák arról, hogy nem emelik jövőre a lakossági távhőszolgáltatás árát; a közüzemi, közintézményi távhődíjak mintegy 20 százalékkal nőnek, de erről nem az önkormányzat határoz. Jóváhagyták viszont a vízdíj 5,9 százalékos, a csatorna 5,85 százalékos, a szennyvízszippantás 5,9 százalékos drágulását, a szemétdíj 5,7 százalékos emelését és a temetkezés 5,6 százalékos díjemelését; ez utóbbi azonban az ügyfelek számára valójában csak 3,4 százalékos többletkiadást jelent. Hasonló okokból valójában nem drágul a kéményseprés: a jövő évi áfacsökkentés ugyanis 5 százalék lesz, így a közgyűlés által most elfogadott 4,2 százalékos emelés nem érezteti hatását. (Más tételeknél a 25 százalékos áfakulcs leszállítása azért nem hat ily módon, mert az alacsonyabb, 15 százalékos áfakulcs szerint adóznak.) A Fővárosi Közgyűlés elutasítja a Fidesz garanciarendelet-tervezetét: napirendre sem vették az ellenzéki indítványt, amelyet Kupper András frakcióvezető terjesztett elő. A Fidesz azt javasolta, hogy ne emeljék az inflációnál nagyobb mértékben a közüzemi díjakat a jövőben és ne privatizálják a fővárosi vagyont. Vajda Pál főpolgármester-helyettes válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közüzemi vállalatok vásárlói kosara más, mint a lakossági fogyasztói kosár. A bérek, az üzemanyag és a villamos energia mint költségtényezők másként jelentkeznek e vállalatok számára, ezért indokolt bizonyos esetekben a lakosság számára érzékelhető inflációnál nagyobb díjemelés. (A Fidesz szerint 2001-et alapul véve 2006-ig az infláció mintegy 25 százalék volt, ehhez képest viszont a BKV tarifái 78 százalékkal emelkedtek ugyanezen időszak alatt, a vízdíj többlete 36,3 százalékos, a csatornázási díjé 89,1 százalékos volt és a szemétdíj is 62,2 százalékkal az infláció fölött drágult.)
A Budapest, illetve az agglomeráció 22 településének vízellátásáról gondoskodó Fővárosi Vízművek Rt. egyetlen bevételi forrását a vízdíj adja, ez fedezi a szükséges beruházások, a karbantartás és az üzemeltetés költségeit – mondta el lapunknak Péterfy Gábor, a vállalat kommunikációs vezetője. Az ebből származó bevétel tavaly nettó 22,1 milliárd forint volt. A fővárosban nincs különbség az ipari és a lakossági vízár között, viszont mindkettő fogyasztása évek óta csökken. Az ipari víznél ez azzal magyarázható, hogy a létesítmények sorra kiköltöznek a fővárosból (az iparivíz-értékesítés 2003-ban 5,5 millió, tavaly 5,2 millió köbméter volt). A lakossági vízfogyasztás 2004-ben az egy évvel korábbi 183 millió köbméterről 173 millió köbméterre esett vissza, részben a lélekszám csökkenése, részben a víztakarékos háztartási berendezések elterjedése miatt. A tendenciát idén tovább erősítette a csapadékos nyár is. A cég tavaly 6,3 milliárd forintot fordított beruházásokra, a karbantartás, üzemeltetés és hibaelhárítás 3,6 milliárdot vitt el, ugyanannyit, mint a bérköltségek.
A Főtáv Rt. azért döntött a közintézményi távhő árának 20 százalékos emelése mellett – változatlanul hagyva a lakossági díjakat –, mert az idén háromszor emelték a nagyfogyasztói gázárat, s a január eleji árhoz képest a Főtáv is 45 százalékkal drágábban vásárolja a gázt – közölte Sturdik Miklós, a Főtáv Rt. szóvivője. A vállalat mintegy 40 milliárd forintos árbevételének több mint fele a közvetlen energiaköltségre megy el; 13 százalékot az alkalmazottak bérrel és járulékkal kapcsolatos kiadásai, 1,8 százalékot a közüzemi díjak kompenzációja tesz ki és csak kevesebb mint 3 százalék jut a fejlesztésre. A cég két éve kezdte meg az épületek önálló hőszolgáltatóinak kialakítását. Az összesen mintegy 1200 épületet érintő beruházás várhatóan 2008-ra fejeződik be és 15-20 milliárd forintba kerül, jórészt banki hitelből finanszírozva. A beruházásra azért van szükség, mert a jelenlegi rendszerben több épületnek közösen kell megegyeznie a hőszolgáltatással kapcsolatos igényekről, ami gyakran nehézségekbe ütközik. Az új rendszer másik előnye, hogy az önálló hőközpontnál az épület hőigényét az adott épület adottságaihoz igazítják.
Az előző évi 14,8 százalékos díjemelés után jövőre a fővárosban a csatornázási díj 5,85 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi köbméterenkénti nettó 177 forinthoz képest 12,53 forinttal kell majd többet fizetniük mind a lakossági, mind a közületi és ipari fogyasztóknak. A csatornadíj emelkedésének mértéke csak harmada az energia várható drágulásának, a folyamatos fejlesztések pedig szükségességé teszik az áremelést – mondta el lapunknak Báthory Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Rt. pr-vezetője. A jövő évi köbméterenkénti bruttó 226 forintból 96 forintot tesz ki a szennyvíztisztítási, 57 forintot az önkormányzati fejlesztési és 34 forintot a felújítási költség. Az FCSM az elmúlt években folyamatosan bővítette szennyvíztisztító kapacitását, így a biológiailag tisztított szennyvíz aránya mára elérte a 45 százalékot és jelentősen csökkent a keletkező szennyvíziszap mennyisége és a környezetterhelés.
