Szász Judit

Hódolat a császárnak

A világ legnagyobb fametszetsorozatát tekinthetik meg az érdeklődők a Szépművészeti Múzeumban. Az I. Miksa német-római császár dicsőségét zengő diadalmenet és diadalkapu most először szerepel együtt a maga teljességében Magyarországon.

Domingo koncertezik a Puskás Stadionban

A világ operafejedelme, a sokoldalú muzsikus, a fáradhatatlanul tevékenykedő Placido Domingo július 29-én Budapestre látogat. Este fél kilenckor a Puskás Ferenc Stadionban ad koncertet a Failoni Szimfonikus Zenekarral és vendégeivel, Miklósa Erikával, Rost Andreával, valamint az olasz dalénekes Zuccheróval. Domingo elsősorban a „három tenor” egyikeként, Pavarottival és Carrerasszal együtt vált ismertté világszerte, de saját jogán is imádott művész. Életét tenortársaiétól eltérően nem kísérik botrányok, a most 61 éves énekes páratlan munkabírással dolgozik ma is. Operaénekesként napjainkig 119 különböző szerepet játszott el, többet, mint bármelyik más tenorista a zenei életben. Alakításait a filmszalagok is őrzik: csaknem egymilliárd néző látta Cavaradossiként, mártír festőként Verdi Toscájában, amelyet eredeti helyszínen, a római Angyalvárban forgattak. Ő volt Carmen kiebrudalt szeretője is a szintén nagy sikerű francia filmben. A budapesti koncert műsorán népszerű operarészletek, operettek, musicalek közkedvelt számai, olasz dalok, spanyol és mexikói népdalok, zarzuelák szerepelnek. (A belépőjegyek 3900 és 14 900 forint közti áron vásárolhatók meg.)

Necc, avagy a világ tyúkszemmel a Kogart Házban

A kelet-európai lányok-asszonyok ezredvégi, -kezdeti szerepének, életének különböző aspektusait térképezi föl az Andrássy úti Kogart Ház a Lumen Fotóművészeti Alapítvánnyal közös kiállítása a fotó- és a videóművészet segítségével. A címe Necc, avagy a világ tyúkszemmel – talán ebben rejlik a legtöbb humor, töménység és alapgondolat. A kiállított munkák – csaknem félszáz fiatal nő és egyetlen férfiú, Szabó Benke Róbert alkotásai, aki egyébként háztartásbeli képzőművészként definiálta önmagát, s japán asszonyságnak maszkírozva tűnik föl – ugyanis nekem, a XX. század derekán születettnek sok újat nem nyújtanak vagy nem érzek már rá. A feminizmus progresszív értelmezését kellene látni ezekben, hiszen való igaz, ma is inkább a férfiak ütik agyon feleségüket és nem fordítva, ma is másfél-kétszeres szorzóval számolják a hímneműek munkabérét, ha ugyanolyan végzettség és intenzitás mellett hasonló munkát végeznek, mint nőtársaik, ma is a nők veszkődnek többet a szingliség kényszerűen divatossá vált keretei között, s ma is rájuk hárul a család terhe a meló után, minimális elismerés mellett. Azt, hogy ez a feminizmus – amely sok jogot kivívott az évszázadok alatt számunkra – miért lett manapság már szitokszó, miért csak az elhanyagoltságot, a női lét apró cicomáit és játékait megtagadó harcosságot és keménységet látják benne sokan s kárhoztatják a férfiak tönkremeneteléért meg a családok széthullásáért – nos, ezt a mustra nem fejti meg. A nagy toposzok körül toporgunk: a test, amely átka és értéke a nőiségnek, a mi legnagyobb kihívásunk. A fiatal és szép testű lányt, mint egy tárgyat, a prostitúció bármikor felszippanthatja – ezt példázza a videón követhető Playboy-nyuszi pincérnő sorsa is. Van, aki a terhességét rózsaszín boával takarja és van, aki felvállalja elváltozott formáit. Más bodybuilderként eltorzítja magát egy abszurd szépségeszmény nevében vagy tetoválással fejezi ki önmagát. Rabszolgasors-szerű életképek a szlovák és szerb nőkről, a kényszer-sterilizáláson átesett szlovák roma anyákról. Magyarországi életünk – a tárlat szerint – a borsóleves, a házimunka, a kutyaetetés, a gyerekszülés, -szoptatás, a munkaidőtől ellopott trécselés és a pasizás jegyében zajlik. Alkotó asszonytársat nem fotóztak le a művészek, eszerint ez nem kelet-európai sajátosság. A horrorisztikus látomások, Deli Ágnes varrógép által kivégzett babája vagy a háztartásbeli férfiember gésaparódiája a túlzás erejét vetik be. A legszebb és örök mondanivalóval is bír Göbölyös Luca egymásra fényképezett akttorzóinak a kiállítása: a fiatal test átfordulása az aszott öregségbe, amely mellbevágóan elgondolkoztat a kikerülhetetlenről.

A doboknál a legnagyobb, Billy Cobham!

Rajongói már harminc éve istenítik a muzsikus Billy Cobhamet, aki július 3-án este nyolc órakor a Millenáris fogadójában koncertezik. A Williamre keresztelt, 1944 májusában született kisfiú Panamából költözött szüleivel Amerikába. Ez a lépés nemcsak a családja, de az amerikai dzsessz életét is örökre megváltoztatta, ugyanis New Yorkban felnőve a kis Billy elkezdett dobolni. Tehetségét a High Scholl Musicban fejlesztette. Az egyedülálló módon kétkezes dobost egyesek a világ legjobb fúziós, funky-dzsessz dobosának tartják. 1969-től saját dzsessz-rock zenekarában zenélt, a Dreamsben, majd Miles Davis hívta meg együttesébe. A nagy újító nemcsak saját karrierjét ápolgatta új irányok kibontásával, de felfedezettjeinek is sok lehetőséget nyújtott a kiugrásra. Ebben a korszakban a jazz-rock sose látott szárnyalásba kezdett, s a fiatalok nagyszerű lemezszerződéseket kaptak. Cobham, Chick Corea, Herbie Hancock és a többiek innen indultak a világsiker felé. Cobham először a Mahavishnu Orchestra néven futó formáció tagja lett, amely annyira erős csapatnak számított akkoriban, hogy az egész korszakot fémjelezte muzsikájuk. Inner Mounting Flame, Birds of Fire című számok stílust teremtettek a szakértők szerint. 1973-ban hozta létre a Spectrum névű együttesét, amely Budapesten is fellép, társai az ausztrál gitáros Frank Gambale, a basszista Ric Fierabracci és a billentyűs Tom Coster.

Túlélni Picassót

Elsősorban Picasso oldalbordájaként ismert festőművész, Francoise Gilot húsz évvel ezelőtt és tavaly készült képeiből látható válogatás a Várfok Galéria XO-termében. Az évtizedek alatt a képek mérete változott, a stílusuk nem: mediterrán színek érvényesülnek az absztrakt vagy felismerhető formákban.

A nyár attrakciója a Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítása

Munkácsyt az XIX. század végén az akkori világ fővárosának kikiáltott Párizs is ünnepelte: a fülledt szalonok legfelkapottabb művésze volt, kitüntették számos díjjal és a Becsületrenddel is.

Rod Stewart koncert a Kisstadionban

Június 17-én este nyolc órakor a The Great American Song Book-albumának dalait adja elő a Kisstadionban az immár hétszeres apává vált, smirglihangú Rod Stewart. A legenda szerint sírásóként kezdte, majd a hatvanas években zenészként próbálkozott, a Decca cég jövőt is látott benne, de ő – az angoloktól egyáltalán nem elvárható módon – késett a megbeszélésről. Ám a karrierje mégis elindult, zenekartagként, majd szólóénekesként hamar belekóstolt a sikerbe. 1971-ben történelmi tettet hajtott végre: egyszerre az amerikai és az angol listákon is vezetett a Maggie May című dallal. Nincs is mit csodálkozni ezen: aki valaha is hallotta az I’m sailing kezdetű számát, az sose szabadul attól a különleges hatástól, amivel ez a rekedt, búgós hang a szél, az óceán, a sós levegő töménységét elővarázsolja. Most az amerikai dalok nagy repertoárjából már a harmadik albumát készítette el és adja elő: a nagy elődök számait dolgozta föl és mixelte újjá. Az énekes eladott korongjainak száma 130 millió körül jár, karrierje több mint harminc éve alatt sem kopott meg a renoméja sem a hallgatók, sem a koncertlátogatók, sem a hölgyek körében.

A könyvesek ismét kifeszítették ponyváikat

A tisztes kort megért – az idei már a 76. – Ünnepi Könyvhét június 6-ig várja a Bazilika előtti Szent István térre kilátogatókat. A központi helyszín mellett máshol is lehet tapogatni, szagolgatni és persze vásárolni a nyomdaszagú csodákat, például a Móricz Zsigmond körtéren, a Ráday utcában, a Vörösmarty téren (itt gyerekkönyveket) és országszerte egyre több városban. Az idei rendezvényre József Attila 100. születésnapja és A Nagy Könyv árnyéka vetül. A programok és a dedikálások időpontjai a www.unnepikonyvhet.hu oldalon olvashatók. Az újdonságok közül pár címet ízelítőül: a Kakasok bánata Konrád György új regénye, amely a Noran kiadónál jelenik meg. A Magvető Rakovszky Zsuzsa második regényét mutatja be. A korábban elsősorban költőként és műfordítóként ismert Rakovszky 2002-ben óriási sikert és meglepetést okozott súlyos, komor és gyönyörű regényével, A kígyó árnyékával. Ehhez hasonlóan új könyvének, A Hullócsillag évének ismét egy lány a főszereplője – ám ehhez saját életéből választotta az eseményeket és szereplőket, a magánsztorinál kiterjedtebb dimenziókba ragadva az olvasókat, az ötvenes éveket bemutatva. Valószínűleg itt is elkapkodják Spiró György áprilisban feltűnt, már sikerkönyvvé vált Fogságát. A terjedelmes kötet – Spiró munkásságát ismerve – nem könnyű olvasmány, hiszen ő mindig alaposan, a legmélyebb rétegekig ássa bele magát hősei világába, kordokumentálása lenyűgöző. József Attila jubileumi évében a versek is óriási kínálattal szerepelnek a rendezvényen: például Parti Nagy Lajos legszebb darabjait az idén Pozsonyban az Ab-Art adta ki. Ez rámutat arra a nemes hagyományra is, hogy a határon túli irodalom és könyvkiadás is teljes jogú résztvevőként látható és kapható a könyvhéten.

Koncertet ad a Millenárison Bob Marley özvegye

Ebben az esztendőben lenne 60 éves az 1981-ben fiatalon elhunyt zenész-félisten, Bob Marley. Ő nemcsak hazájának, Jamaicának leghíresebb szülötte – hajdani háza Kingstonban a beszédes nevű Hope utcában ma múzeum –, de a rasztafári vallás legsikeresebb terjesztője is. A szegénynegyedekből kitört énekes egész harcos életében hitte és terjesztette az Afrika egységét és a feketék önrendelkezési jogát mindenek elé helyező raszta nézetek igazságát. Rita Marley – aki Andersonként látta meg a napvilágot – Jamaica egyik szegény gettójában, 19 évesen lett haláláig társa a legendás muzsikusnak. Kísérő vokalistaként a Wailers csapatát erősítette, majd feleségként minden fontos eseménykor ott állt férje mellett. Akkor is, amikor egy merénylő kis híján megölte őket egy örömkoncert előtt, akkor is, amikor Zimbabwe függetlenségét ünnepelték a reggae pezsdítő ritmusaival, akkor is, amikor a koncertturnét félbe kellett szakítani, mert Bobnál rákot diagnosztizáltak. És el is temette rá egy évvel később. A férfi életművét rendületlenül folytatja, ma már alapítvány, múzeum és egyéb jótékonysági tevékenység fő mozgatójaként is. Ghánában új otthont alapított, szervezi az afrikai szegény gyerekek iskoláztatását – nem a sztárözvegy, sztárénekesnő életét akarja élni. Fáradhatatlanul járja a világot, hogy népszerűsítse a halottként is máig ható zenész férj életművét. Budapestre június 2-án látogat zenekarával, a 13 tagú C Sharppal, este nyolc órától a Millenáris Park fogadójában lépnek fel. Ő a reggae-t továbbötvözi a ghospel, a rythm and blues, a dzsessz jazz és a soca elemeivel, s gyúrja eggyé ezeket. A Millenáris programsorozatot szervezett a koncert köré, amelyen az előtte való napokon a zenén túli Marley-világgal ismerteti meg a látogatókat.