A Szépművészeti Múzeum nyári turistacsalogató tárlata a német reneszánsz legnagyobb festője és grafikusa, Albrecht Dürer és kortársai XVI. század elején készített fametszetsorozatát mutatja be. Az I. Miksa császár (1459–1519) dicsőségét megörökítő emlékmű a világ legnagyobb fametszetsorozata: a diadalkapu 3,5x3 méteres és 36 lapból áll, a diadalmenet 51 méteres és 139 lapos, a diadalkocsi pedig 2,3xfél méteres. Az eredeti lapok, illetve a korabeli fanyomó dúcokról készített XVIII. századi példányok a Szépművészeti, valamint a bécsi Albertina és Nationalbibliothek gyűjteményéből származnak. A bemutató különlegessége, hogy a diadalmenet és -kapu így együtt még nem szerepelt magyarországi kiállításon, csupán egy-egy részletük. A Szépművészeti mályvarózsaszínre pácolt, friss faillatú tárlóiban félkörívben állították ki a díszmenetet ábrázoló lapokat, míg külön kis helyiséget építettek a diadalkapunak és a diadalkocsinak.
I. Miksát már apja, III. Frigyes életében római királlyá választották, majd császárként szinte mindent meg akart szerezni haddal, vérrel vagy házasodással a Habsburg-háznak. Ennek dicsőítését kérte művészeitől: Dürertől – akinek családja a Békés megyei egykori Ajtósról származott –, Albrecht Altdorfertől és Hans Burgkmairtól. Első ránézésre akár még egy kéz munkáinak is tűnhetnek a rajzok, de közelebbről megnézve Altdorfer munkái a legaprólékosabbak, Burgkmair nagyobb vonalú, míg Dürer elegánsan nagyléptékű volt. A mesterek legömbölyített fadúcokra rajzoltak, a felesleges anyagot kivájták, a mintát kiadó vonalakat bekenték festékkel, majd papírra rányomták.
A hármas osztású diadalkapu – ezt Dürer tervezte – igazán lenyűgöző, s a Habsburg-ház történetét meséli el az építészet és a rajz nyelvén. A büszke fejtartású, prémes palásttal beburkolt I. Miksa csak isteni személyiségek társaságában látható. A metszetsorozatot egy mesebeli griffmadár nyitja, és minden látható rajta, ami az akkori nemesi világ kelléke volt. (A 84. lapon a diadalszekéren helyet foglaló királyképmások között felismerhetjük Szent Istvánt is, a magyar címerrel.) A kor vívmányai: kocsik, hadigépek, hangszerek és fegyverek is láthatók a képeken, valamint vadászjelenetek. Egzotikus állatokkal is színesítették a felvonulást: tevék, elefántok, bivalyok, lovak menetelnek. A főurak mellett pedig a számukra fontos mesterek, a cipész, a szabó és a szakács kapott fő helyet a menetelő szekereken. (A kiállítás október 9-ig látogatható.)
Szász Judit