Potori Károly

Vegyesen zárt a gabonapiac

Irányzat nélküli, mérsékelt árváltozásokkal és közepes, 111 kontraktusnyi, 353,5 millió forint értékű forgalommal zárult a hét első napja a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. A tavalyi búza elszámolóára májusra 160 forinttal esett, jelentős volumenű kötések nyomán, az új termés ezzel szemben az idei terminekre 20/80/30 forinttal drágult - gyér forgalom mellett. A takarmánybúzaárak nem mozdultak, az árpa viszont augusztusra 100 forintot veszített az értékéből. Ezeken a piacokon egyetlen üzletet sem regisztráltak. A kukoricapiacon a kötések az ótermésre korlátozódtak, amelynek jegyzése májusra 30 forinttal erősödött, júliusra 20 forinttal gyengült. Az idei kukorica elszámolóára csak jövő márciusra módosult, emelkedett 150 forinttal. Az olajos magvakra, valamint szójadarára kötés nem esett, az elszámolóárak változatlanok. Ugyanez mondható el az ammóniumnitrátról, valamint az opciós gabonapiacról is. (NAPI)

Két kivétellel stagnáltak a búzaárak

Szórványos és mérsékelt árcsökkenés mellett szerény, 86 kontraktusnyi, 284 millió forint értékű forgalommal zárult a tegnapi nap a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. Búzából csak májusra volt számottevő kötés, az elszámolóár viszont csupán augusztusra és szeptemberre módosult - esett 30/170 forinttal. A másik két kalászos piaca kötés nélkül és változatlan árakkal zárt, a kukorica jegyzése viszont a novemberitől eltekintve minden termire gyengült, 40-350 forinttal. A vételi érdeklődés döntő részben itt is a tavalyi termésre irányult, amelyből végül is több mint 5000 ezer tonna talált vevőre. A napraforgómag-piacon az új termésre viszonylag élénk licitálás alakult ki, kötés - 4 kontraktusnyi - azonban egyedül az októberi lejáratra született. A már jegyzett három határidőre végül is 300/100/100 forinttal esett a jegyzés. A szójadarára volt vételi és eladási ajánlat is, azonban ezek nem ugyanazon terminre szóltak, így kötést nem eredményeztek s az elszámolóárakon sem változtattak. A többi termény és termék tekintetében eseménytelen volt a nap s ugyanez mondható el az opciós gabonapiacról és a határidős húspiacról is. (NAPI)

Egyelőre eredménytelenek a japán-ausztrál szénártárgyalások

Megszakadtak az energetikai szén új éves szerződéses árának megállapítását célzó tárgyalások az ausztrál bányavállalatok, valamint a japán erőművek képviselői között. A Bloomberg értesülése szerint utóbbiak nem mutatnak hajlandóságot, hogy elfogadják az exportőrök által előterjesztett 25 százalékos áremelési igényt, s mindössze 3,5 százalékot tartalmazó ellenajánlatot tettek. Miután a két árelképzelés között szakadékszerű különbség tátongott, a tárgyalások abbamaradtak. Az ausztrálok néhány hete még bizakodóak voltak az áremelési szándékaik keresztülvitelének esélyeit illetően, hiszen az energetikai szén iránti kereslet négy év óta először haladja meg a kínálatot (NAPI Gazdaság, 2001. február 9., 13. oldal). Ebben az időszakban a hosszú lejáratú szerződéses árak 29 százalékkal, tonnánként 28,75 dollárra csökkentek, olyan alacsony szintre, amely mellett már nem nyitottak új bányákat. Az ázsiai villamosenergia-felhasználás ugyanakkor folyamatosan emelkedett. Azt még az importőrök is elismerik, hogy a túlkínálat időszaka lezárult, piaci megfigyelők viszont mindkét fél előterjesztett árelképzelését megalapozatlannak tartják, s minimálisnak az esélyt arra, hogy valamelyiküknek is sikerül azt elfogadtatnia a másikkal. A legnagyobb exportőr és importőr között kialkudott árat a nemzetközi szénpiacon a többi szereplő is hagyományosan irányadónak tekinti.

A várakozások szerint emelkedik a PVC ára

Noha Európában februárban még jelentősen csökkentek a PVC-árak, a tavasz közeledtével, és ami ezzel jár, az építőipari szezon indulásával már a tendenciaváltás jelei mutatkoznak a piacon. Ezt a folyamatot vélhetően katalizálják azok a hírek, amelyek a kínálat rövidebb-hosszabb ideig tartó szűkülésére engednek következtetni. Ezek részben váratlan termeléskiesésről, részben betervezett üzemleállításokról tudósítanak. Az előbbi körbe sorolható a European Chemical News azon értesülése, hogy az egyik legnagyobb európai szállító, az LVM 225 ezer tonna/év kapacitású franciaországi PVC-üzemét illetően vis maiort jelentett be, mert tűz miatt szüneteltetni kénytelen a termelést. Számos kisebb-nagyobb PVC- és VCM (vinilklorid-monomer)-gyártó kapacitást viszont termékszerkezet-váltás miatt véglegesen leállítanak. Természetesen néhány új üzem is épül, főleg Délnyugat-Európában. Mindent összevetve hosszabb távon a kereslet-kínálat mérleg nem módosul lényegesen, de a termelés földrajzi súlypontjának eltolódása zökkenőket okozhat az ellátásban. Ezenkívül az ütemezett, öt-hat hetes karbantartási és üzemátállítási leállások a tavaszi hónapokban előreláthatóan ugyancsak nyomot hagynak az árakon, különösen a VCM esetében. A spot piacon 460-470 dollárra emelkedtek az árak, egy törökországi importőr által meghirdetett tenderre viszont már 515-520 dollár körül voltak a legkedvezőbb ajánlatok. A PVC-szállítók a januári, kilogrammonként 1,30-1,33 és a februári 1,20-1,25 márkával szemben márciusra 1,40-1,45 márkás árakat igyekeznek érvényesíteni.

Egyre nő a valószínűsége az OPEC újabb kínálatcsökkentésének

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok északkeleti térségeiben - amelyek az ország teljes fűtőolaj-fogyasztásának mintegy négyötödét veszik fel - visszatért a tél, s a tartalékok változatlanul az évtizedes mélypontok közelében vannak, a nemzetközi kőolajpiacokon már erőt vett a tavaszi hangulat. Ez az, amitől a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) már hetek óta tart. Ez az az időszak, amelyet a téli fűtőolaj-, illetve a nyári autózási szezonnal összefüggő benzinkonjunktúra közötti keresleti hullámvölgynek tekintenek. Ha a felhasználás csökkenése a gyakorlatban még nem is mutatkozik meg markánsan, a lélektani hatása kétségtelenül érvényesül. Erre utal az is, hogy az OPEC által referenciának tekintett, hét különböző minőségű nyersolaj figyelembevételével számított hordónkénti kosárár a múlt hét közepén már nem csupán az intervenciós küszöbül kijelölt 28 dollár, hanem az ideálisnak tartott 25 dolláros szint alá süllyedt. Előbbiek fényében már érthető az OPEC néhány tagországának készülődése az újabb kínálatcsökkentésre. A legtöbb megfigyelő szinte bizonyosra veszi, hogy a kartell március 16-ra kitűzött, soron következő negyedévenkénti miniszteri értekezletén a januári napi 1,5 millió hordó után a kitermelési kvóták további csökkentése mellett döntenek. (NAPI)

Júliusra tovább zuhant a szójadara jegyzése

A forgalmat tekintve erősen kezdődött a hét a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán, ahol 151 kontraktusnyi kötést könyvelhettek el, 487,8 millió forint értékben. Az elszámolóár azonban minden aktív terminre csökkent, sőt a szójadara esetében júliusra 1000 forinttal zuhant. A búza a jövő májusitól eltekintve az összes határidőre olcsóbb lett, amit a három legközelebbire ki is használtak a vevők. Az elszámolóárak végül is 100-300 forinttal csökkentek. A takarmánybúza ára nem, a takarmányárpáé pedig csak májusra és júliusra változott - esett, 300/200 forinttal, kötés nélkül. A kukorica jegyzése novemberre változatlanul, a többi lejáratra 50-490 forinttal alacsonyabban zárt. Májusi, de különösen júliusi határidőre nagy tételű üzleteket kötöttek. A napraforgómag-piacon a néhány vételi és eladási ajánlat elkerülte egymást, így kötés nem esett és az elszámolóárak sem változtak. A többi termény, illetve termék piaca teljesen eseménytelen volt, s ugyanez mondható el az opciós gabonapiacról is. (NAPI)

A búza- és a kukoricakészletek csökkenésével számolnak

A következő, 2001/2002. évi gabonapiaci szezonról sorra jelennek meg az újabb és újabb prognózisok. A londoni Nemzetközi Gabonatanács (IGC) a globális búzatermést 576 millió tonnára, Kanada hasonló nevű gabonaipari szervezete, a CGC 573 millió tonnára várja. Ha ezek a várakozások igazolódnak, akkor ez lesz a negyedik egymást követő idény, amikor a termelés nem tart lépést a fogyasztással. Ebből következően a világ búzakészletei a jövő év nyarára 85 millió tonnára zsugorodhatnak a folyó év közepére várt 108 millió tonnáról.

Februárban nőtt a HWWA-index

A hamburgi HWWA gazdasági kutatóintézet jelentése szerint a nyersanyagok dollárban számított világpiaci árszínvonala februárban a megelőző hónaphoz képest 3,6 százalékkal emelkedett, a múlt év azonos időszakát tekintve azonban 0,2 százalékos csökkenést mutat. A mezőgazdasági és ipari nyersanyagok, fémek és energiahordozók árából számított összevont index februárban 103,1 ponton állt, a januári 99,6 ponttal szemben (a mutató bázisa 100, 1990-ben állapították meg). Az átlagos index egyébként meglehetősen nagy eltéréseket takar: az élelmiszer-ipari nyersanyagokra számított index 79,5, az ipari nyersanyagoké 82,5, az energiahordozóké pedig 117,3 ponton állt február végén. (NAPI)

A viszkóz iránt gyenge a kereslet

A viszkóz, a legfontosabb természetes (cellulóz) alapú mesterséges szál a hetvenes és nyolcvanas években volt a zenitjén. Azóta - bár a termelése stabilnak mondható - aránya fokozatosan csökken a világ összes (52-54 millió tonnára tehető) természetes- és szintetikusrost-, illetve -szál-felhasználásán belül. Az európai viszkózgyártók helyzete különösen nehéz, mivel egyrészt az egyik legnagyobb felhasználónak számító textilipar más térségekbe - leginkább Ázsiába - települ át, másrészt az alapanyagul szolgáló cellulóz, marónátron s nem utolsósorban az energia is jelentősen megdrágult. A viszkózfelhasználás csökkenése különösen a szövött textíliák terén szembetűnő, az egyéb ipari szektorokból mutatkozó kereslet - amely a teljes kínálat mintegy felét veszi fel - viszont változatlanul növekszik. Ennek ellenére számottevő túlkínálat alakult ki: a 350 ezer tonna/év kapacitással szemben csupán 260 ezer tonnára becsülhető a fogyasztás. A jövedelmezőség csökkenése miatt néhány üzemet már le is állítottak. Ennek következtében - bár a korábbinál valamivel alacsonyabb szinten - kezd helyreállni a piaci egyensúly. (NAPI)