Plankó Gergely

Volt már lejjebb is - ingatlanárak a világban a válság éve után

A világ legtöbb ingatlanpiacát alaposan megtépázta a válság, az árak azonban történelmileg még így sem mondhatóak alacsonynak - derül ki az IMF felméréséből.

Betörtek az angol ingatlanpiacra a dúsgazdag líbiaiak

Fontmilliárdokat költ el az olajból származó vagyont kezelő líbiai befektetési alap a brit ingatlanpiacon. Őket nem érintette a hitelválság, most bevásárolnak.

Árral szemben indul a New York-i ingatlanmagazin

A válság és az erős konkurencia ellenére új ingatlanmagazint indít a New York Observer kiadója. A tulajdonos szerint a lényeg, hogy a megfelelő emberekhez jusson el a lap.

Kockázatos költözések

Egyre fontosabb szempont az állami iskolák közelsége a New York-i ingatlanvásárlók számára - írja a New York Times. Korábban ez egyáltalán nem volt fontos tényező, hiszen sokan azt gondolták, nem baj, ha esetleg nincs hely vagy nem olyan színvonalas a körzetükben lévő állami iskola, úgyis magániskolába küldik majd gyermeküket. Jellemzően a fiatal párok vették figyelembe ezt a tényezőt korábban, ez azonban megváltozott a New York Times szerint. A gazdasági válság miatt egyre többen szeretnék megspórolni a magániskola jellemzően borsos, évi 30 ezer dollár körüli költségeit - mivel azonban egy másik körzet iskolájába való sikeres átjelentkezés esélye csekélyebb, mint valaha, a lakóhely határozhatja meg a gyermekek oktatását. A legjobb helyzetben természetesen a most házat vásárolni vagy bérelni kívánó családok vannak - ők választhatnak olyan körzetet, ahol köztudottan jó az állami iskola. Az ingatlantulajdonosok azonban csapdába kerülhetnek, ha nem akarják kifizetni a magániskolát, de a nyomott árak mellett ingatlanjukat sem akarják eladni, mégis váltani szeretnének. Emiatt sokszor inkább ingatlant bérelnek egy másik kerületben, de egyre inkább divatba jön az is, hogy egyébként törvénytisztelő állampolgárok más kerületekben hamis címekre jelentkeznek be a jobb iskola miatt. "Állandóan ezt hallani a játszótereken: költöztök vagy költöztök?" - mondta egy New York-i asszony a lapnak. Egy másik azt mondta, kétségbeesésében, hogy okos fiát nem tudja megfelelő iskolába adni, felmérette háza értékét. A 2004-ben vásárolt családi ház éppen a 2004-es árat éri jelenleg, 2009-ben is, ezért valószínűleg inkább a bérlés mellett döntenek. "De ez is olyan, mint az orosz rulett. Vajon fedezi a régi ház kiadásából származó bevétel a lakbért? Egyelőre nem tudjuk, de meg kell próbálnunk az iskola miatt." A vevők természetesen az interneten is tájékozódnak - az állami iskolákról beszámolókat közlő Insideschools.org honlap közel hatvanszázalékos látogatottságnövekedésről számolt be január óta. A honlap vezetője fokozott óvatosságot javasol mindenkinek, aki az iskola miatt költözik - győződjön meg róla személyesen, hogy az adott iskola tényleg az adott kerülethez tartozik-e, mert az amerikai oktatási minisztérium honlapján található elavult információk miatt sokan csak az ingatlan megvétele után tudták meg, hogy nem is oda tartozik a kívánt iskola. "A gyereket kiíratni a magániskolából - általában ez az utolsó lépés pénzügyi nehézségek esetén a kocsiról, a nyaralásról és egyéb dolgokról való lemondás után" - mondta egy ingatlanszakértő a New York Timesnak. A felsőbb körökben korábban az állami iskola tabunak számított, mára kifejezetten divatos lett, és menő New York-i ügyvédek harcolnak gyermekük állami iskolába juttatásáért. Mindez csak az alsóbb osztályokban érdekes, később már kevésbé lakóhelyfüggő az oktatás. Úgy tűnik azonban, New Yorkban az a néhány év is elég a kockázatos költözéshez, és ahhoz, hogy meginduljon a harc az állami iskolai helyekért.

Eladta székházát a New York Times kiadója

Eladta székházának jelentős részét a világ egyik legtekintélyesebb lapjának a kiadója, a New York Times Co. - az ötvenkét emeletes toronyházból huszonegy emelet tulajdonjogáról mondtak le 225 millió dollárért. Az összesen közel 70 ezer négyzetméternyi területet a W.P. Carey & Co. befektetési vállalat vásárolta meg, a kiadó pedig évi 24 millió dollárért rögtön vissza is bérli az épületrészt. Ez az összeg a tizenöt éves bérleti szerződés végére már évi 30,5 millió dollárra nő, a New York Times Co.-nak pedig elővásárlási joga van, amelynek alapján tíz év múlva 250 millió dollárért visszavásárolhatja az épületet. A befolyó összeget adósságok törlesztésére kell fordítaniuk - csak ebben az évben 250 millió dollárt kell visszafizetniük, a teljes adósságállomány 1,1 milliárd dollár. A kiadó 2007-ben tette át székhelyét a Manhattan központjában lévő toronyházba, azóta pedig már hét emeletet bérbe kellett adnia. Míg az elmúlt években jellemző volt, hogy nagyvállalatok székházuk eladásával, majd visszabérlésével szabadítanak fel forrásokat, jelenleg kevés ehhez hasonló volumenű üzletet kötnek a New York-i ingatlanpiacon, a befektetők óvatosak. A W.P. Carey & Co. éves jelentésében azt írta: Olyan épületeket keresünk, amelyek különösen fontosak az eladni, majd visszabérelni kívánó cég számára. Ha az adott vállalat pénzügyi zavarba kerül, még akkor is kénytelen lesz elsőként a bérleti díjat törleszteni, különben nem tudja végezni tevékenységét.

A képviselő illegális lakásfoglalásra buzdít

Maradjanak otthonaikban azok, akik nem tudják fizetni többé az ingatlanhiteleiket, ne törődjenek a banki felszólításokkal - javasolta a bajba jutott amerikaiaknak Marcy Kaptur, az Ohio állambeli Toledo demokrata képviselője a képviselőház előtt, majd szavait a CNN-en is elismételte. Az amerikaiaknak szembe kell szállniuk az államilag megmentett bankokkal, ezt pedig úgy tehetik meg, ha nem hagyják el házaikat, és squatterek (illegális lakásfoglalók) lesznek - mondta Marcy Kaptur. Toledo városa Lucas megyéhez tartozik - csak itt négyezer házat árvereztek el tavaly. Elég volt abból, hogy az óriásbankok állami támogatást kapnak, a háztulajdonosok pedig semmit - jelentette ki a képviselő, aki keselyűknek nevezte a hitelintézeteket. Azt is hozzátette, szerinte a legtöbben nem rendelkeznek megfelelő jogi védelemmel ahhoz, hogy megvédjék otthonaikat, ezért javasolja mindenkinek, fogadjanak ügyvédet, irodája pedig segítséget nyújt azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a jogi képviseletet. Veszélyes kijelentések ezek, mi lesz, ha a seriff kénytelen lesz ezeknek az embereknek kipakolni az utcára mindenét, csak mert Marcy Kaptur azt mondta, maradjanak a házukban - reagált Jim Moody, Toledo republikánus polgármesterjelöltje. A képviselőnőtől egyébként sem idegenek a határozott kijelentések: tavaly a bankmentő csomag ellen kelt ki élesen, azt mondta, a Wall Street-i vezetők kapzsiságukkal a történelem legnagyobb pénzügyi bűnét követték el az amerikai nép ellen.

Nagyszabású ökológiai felújítási program a brit otthonokban

A brit otthonok több mint egynegyede teljes ökológiai felújításon eshet át a közeljövőben az energiaszámlák csökkentése és a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése miatt - írja a Guardian. A nagyszabású kampány keretében mintegy 7 millió ház és lakás szigetelését újítanák fel teljesen - hasonló méretű akció lesz, mint amikor a hatvanas-hetvenes években a brit otthonokba bevezették a központi gázfűtést. Az energiaügyi minisztérium szerint az üvegházhatás kialakulásáért felelős gázok kibocsátását 2020-ra egyharmadával csökkenti majd Nagy-Britannia. "Az ország gázkibocsátásának 27 százaléka magánlakásokból származik, ha ezeknél nem sikerül radikális csökkenést elérni, nem érhetjük el a kitűzött kibocsátási szintet" - nyilatkozta Ed Matthew, a brit Friends of Earth (a Föld Barátai) szervezet elnöke. (A távlati cél 2050-re a kibocsátás 80 százalékos csökkentése.) Számos zöld- és egyéb civil szervezet hosszú idő óta lobbizott a magáningatlanok szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért. A program további előnye lehet, hogy több ezer munkahelyet teremt szakképzett munkások számára.

Már a visszabérlés sem megy könnyen

Felére esett az amerikai óriásvállalatok körében népszerű ingatlaneladás-visszabérlés üzletek értéke.

Önkormányzati jelzáloghitel jöhet Nagy-Britanniában

A helyhatóságok is beszállnának a jelzáloghitelezésbe Nagy-Britanniában, Margaret Beckett lakásügyi miniszter legalábbis megfontolja a javaslatot - írja a Guardian. Ezzel elsősorban az első vásárlókat segítenék, továbbá azokat, akik nehezen jutnak hozzá a jellemzően hatalmas összegű kaucióhoz kötött bérlakásokhoz. Az egyik megoldási javaslat szerint olyan társaságokat hoznának létre, melyek legfeljebb az ingatlan értékének kilencven százalékáig ajánlanak jelzáloghitelt. Felmerült ugyanakkor az a lehetőség is, hogy a helyhatóságok maguk is hiteleket vennének fel a hitelpiacon - kihasználva legjobb, AAA besorolásukat -, így az általánosnak számító kamatszint alatt nyújthatnának hitelt. Az ötlet nem új, a hatvanas évektől a hetvenes évek közepéig Angliában a helyhatóságok aktív szereplői voltak a jelzálogpiacnak. Ekkor még az ingatlan értékének 97 százalékáig hiteleztek, jellemzően huszonöt-harminc éves időtávra. Az ilyen jelzálogot minden helyhatóság célzottan csak saját lakosainak kínálta fel. A hetvenes évek közepén életbe lépett szabályozás ugyanakkor lényegében kivonta az önkormányzatokat a hitelpiacról - ennek feloldásáért lobbizik most számos helyhatóság, s megértő fülekre találtak a szakminiszternél is. A pénzügyminisztérium ugyanakkor egyelőre úgy gondolja, csak akkor lehet feloldani a korlátozást, ha már minden más lehetőséget kimerítettek a lakáspiac ösztönzésére. "Az önkormányzatoknak döntő szerepet kell vállalniuk a válság kezelésében és ehhez az eszközeik is megvannak" - mondta Chris Leslie, a New Local Government Network kutatóintézet vezetője.