BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
header

Plankó Gergely

10.
02.
23:00

A növekedés árnyoldalai

Az amerikai pénzügyi válság kapcsán elhangzó kommentárok és magyarázatok leginkább a szabadpiaci kapitalizmus eddig ismert formájának végéről szólnak és az intenzívebb állami beavatkozások időszakának eljövetelét jósolják - miközben kevés szó esik a válság kialakulásának egyik fontos tényezőjéről, éppen az amerikai állam túlzott beavatkozásáról. A két nagy megbukott jelzálog-biztosító társaság, a Freddie Mac és a Fannie Mae állami garanciákkal a háta mögött maradhatott monopolhelyzetben a jelzálogpiacon. A háttérben egy 1977-es amerikai törvény, a Community Reinvestment Act (CRA, közösségi újrabefektetési törvény) áll. A demokrata Jimmy Carter elnöksége alatt elfogadott jogszabály kötelezi a bankokat és pénzintézeteket, hogy gyakorlatilag bármilyen ingatlanra hitelt kell adniuk, függetlenül az adós hitelképességétől. A törvény elvileg a "közösség érdekében", annak megakadályozására született, hogy a pénzintézetek csak a gazdagabb környékek lakóinak adjanak hitelt, a kevésbé vonzó ügyfelek pedig ezáltal kiszoruljanak a hitelpiacról. A szabályozás rendkívül szigorú - a hitelintézetek elbírálásakor (vagyis amikor a központi bankhoz fordulnak hiteligényükkel) az egyik legfontosabb szempont, hogy az adott intézet valóban mindenki számára elérhetővé teszi-e szolgáltatásait. A törvényt már megszületésekor is komoly ellenkezés fogadta a pénzügyi szektor részéről, ám Bill Clinton elnöksége alatt tovább lazítottak a feltételeken, és ekkor vált lehetővé a hitelek továbbadása is. 1993 és 1998 között a CRA-hitelek állománya 38 százalékkal nőtt, míg az egyéb hiteleké csak 17 százalékkal. A Wall Street Journal közelmúltban megjelent cikke szerint bár arról nincs szó, hogy egyedül ez lenne felelős a válságért, a hitelpiacot ilyen mértékben felpörgető állami beavatkozás nélkül jóval enyhébb lenne a krízis lefolyása. Hasonlóan nyilatkozott Ron Paul republikánus kongresszusi képviselő (aki korábban az elnökjelöltségért is versenyben volt) a CNN-nek - a CRA a Fed laza hitelpolitikájával kombinálva fenntarthatatlan ingatlanpiaci boomot generált. A CRA egyértelműen ösztönözte a piacról máskülönben kiszoruló, hitelképtelen ügyfelek hitelhez juttatását Stan Liebowitz közgazdász szerint is. Teljes mértékben ugyanakkor már csak azért sem írhatjuk a törvény számlájára a válságot, mert a subprime-hitelek mindössze egynegyede esett száz százalékban CRA-szabályozás alá, a hitelek fele pedig olyan független pénzintézetektől származott, amelyeket egyáltalán nem érint a CRA - állítja Robert Gordon, a Center for American Progress kutatóintézet vezetője.

Szerző(k):
Szepesi Anita
Plankó Gergely ,
09.
01.
00:30

Az építészet a terek művészete

Az egyik legmeghatározóbb nemzetközi építészeti, design- és életmódmagazin, a Wallpaper* ismét összeállította az ötven legizgalmasabb fiatal építésziroda listáját. A listán a trendeknek megfelelően brit (hét helyezett), amerikai (hat helyezett) és japán (öt helyezett) építészek dominálnak, de figyelemre méltó kelet-európai tehetségek is helyet kaptak. Jellemzően háromféle okból kerülhet valaki fel erre a listára: ha különösen letisztult formavilág felhasználásával, és a gyakorlati szempontok messzemenő figyelembevételével alkot, ha újszerű és előremutató épületeket tervez, illetve ha az energiafelhasználás vagy a közösségi terek újszerű kihasználása terén kiemelkedő eredményt ér el.

Szerző(k):
Plankó Gergely
09.
01.
00:15

Mennyire "besétálható" az ön környéke?

Költözés után az új lakhelyünkön eligazodni sosem egyszerű dolog, egy új internetes szolgáltatás azonban ebben is igyekszik megkönnyíteni dolgunkat - az ingyenesen használható walkscore.com segítségével megtudhatjuk, mennyire "besétálható" egy adott környék. A 2007-ben Seattle-ben alapított vállalkozás honlapján - mely többek között a Google Maps adatait veszi alapul - egy adott cím begépelése után megmutatja a legközelebbi boltokat, éttermeket, iskolákat és egészségügyi intézményeket is, ami fontos szempont egy új lakás kiválasztásánál. Sőt, a Walkscore az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia valamennyi városának valamennyi kerületét rangsorolja is "besétálhatóság" alapján, 0 és 100 közötti pontszámmal. A gyalogosok paradicsomának tartott Manhattanben a 100 körüli pontszám sem ritka - némely itteni ingatlan közvetlen közelében nyolc kisbolt, hét iskola és nyolc kávézó található. A kertvárosok ezzel szemben jellemzően gyengén teljesítenek, olykor 10 alatti pontszámmal - a kisvárosi életet "autófüggőnek" minősíti a program. Az ingatlanvásárlók dolgát jelentősen megkönnyítő programnak természetesen néhány hátránya is akad - egyrészt a tömegközlekedést nem veszi figyelembe, másrészt a távolságokat légvonalban érti, vagyis a tényleges földrajzi viszonyoktól függetlenül. További probléma, hogy egyelőre csak az említett országok városait kezeli a program, vagyis a magyar lakásvásárlóknak egy ideig még saját lábukon kell feltérképezniük a kinézett lakás környékét.

Szerző(k):
Plankó Gergely
06.
03.
23:59

Az EIB 440 millió eurót hitelez Magyarországnak

Három hitelszerződést írt alá Magyarország az Európai Beruházási Bankkal (EIB), összesen 440 millió euró értékben - jelentette be Veres János pénzügyminiszter. A megállapodások közül kettő az Új Magyarország fejlesztési tervet érinti: 120 millió euró térségfejlesztési programokra, 45 millió euró egészségügyi infrastrukturális programokra jut. A harmadik, 275 millió eurós hitel innovációs programokra fordítható. A napokban született döntés az EIB-vel Pécs mint leendő európai uniós kulturális főváros programjának támogatására is, melyre a kormány még decemberben tett vállalást, a megállapodás összértéke 50 millió euró - mondta Veres János az MTI-nek. A most bejelentettekkel együtt az EIB (mely az Európai Unió kizárólagos tulajdonú pénzintézete, feladata mindenekelőtt az uniós belső integrációt erősítő tervezetek finanszírozása kedvezményes kölcsönökön keresztül) idén már összesen csaknem 760 millió eurónyi megállapodást írt alá Magyarországgal.

Szerző(k):
Plankó Gergely