Papp Zoltán

Rekordokat döntött az Apple Computer

Hiába ért el árbevételi és nyereségrekordot az egyesült államokbeli Apple Computer Inc. az üzleti év szeptember 24-én zárult utolsó negyedében, a befektetők fanyalogva fogadták jelentését, elsősorban azért, mert az iPod digitális lejátszók értékesítése elmaradt a várakozásoktól. Emiatt a társaság árbevétele éves összevetésben „csak” 57 százalékkal, 3,68 milliárd dollárra nőtt, elmaradva a 3,74 milliárdos piaci konszenzustól. Első reakcióképpen az Apple árfolyama 11 százalékkal esett, annak ellenére, hogy a nyereségre nem lehet panasz. A 430 millió dolláros profit négyszerese az egy évvel korábbinak, s bár a részvényenként 50 centes profitból 12 cent egyszeri tétel, ezt leszámítva is egy centtel jobb az eredmény a vártnál. A tavalyi negyedik negyedévi kétmillió után az Apple most 6,45 millió iPodot adott el, miközben az elemzői prognózisok 6,7 és 8,5 millió között szóródtak. Különösen a múlt hónapban bemutatott iPod Nano okozott csalódást, ebből az Apple alkatrészellátási gondok miatt nem tudott elegendőt gyártani, így csak egymillió darabot értékesített. Jól teljesített viszont a Macintosh számítógépeket gyártó részleg, eladásai éves összehasonlításban 48 százalékkal, 1,23 millió darabra emelkedtek, árbevétele pedig 31 százalékkal, 1,61 milliárd dollárra nőtt.

Nem okozott nagy gazdasági károkat a földrengés

A hétvégi közép-ázsiai földrengés által leginkább sújtott Pakisztánban tegnap csak elenyésző mértékben, 0,25 százalékkal gyengült a tőzsdeindex, mert a befektetők úgy ítélik meg, hogy a természeti katasztrófának nem lesz számottevő hatása az ország gazdaságára. A földrengés az északnyugati határ környékén pusztított, de érintetlenül hagyta Pakisztán fő feldolgozóipari és pénzügyi központjait. Elemzők szerint nem szükséges korrigálni azt a prognózist, amely szerint a pakisztáni gazdaság idén 7 százalék körüli mértékben gyarapszik. A karacsi tőzsdeindex az év eleje óta 32 százalékkal emelkedett – részben annak hatására, hogy a kormány nyilvánosságra hozta terveit a privatizációra és a belső piac megnyitására vonatkozóan –, s a földrengés akár még lendületet is adhat, ha az újjáépítésben érdekelt társaságok papírjai drágulni kezdenek.

Angela Merkel lesz a német kancellár

Bár a tegnap megkötött nagykoalíciós egyezség értelmében a CDU jelöltje lesz a kancellár Németországban, a jobboldal reformterveinek felhígítására kényszerülhet.

Rohamosan bővül a Pjaterocska-hálózat

Folytatni kívánja rohamos expanzióját a mindössze hat éve alapított, de az orosz piacon máris vezető pozícióban lévő Pjaterocska élelmiszer-kereskedelmi hálózat – mondta a Reutersnek adott interjújában Oleg Viszockij vezérigazgató. A vezető szerep ma még nem jelent igazi súlyt, az évi 130 milliárd dolláros piac ugyanis rendkívül töredezett, az öt legnagyobb szereplő együttesen csupán 5 százalékos részesedéssel bír. A Pjaterocska azonban változtatni kíván ezen, tervei szerint hét–tíz év múlva már 14-15 százalékos részesedéssel fog rendelkezni. A vállalat főként Moszkvában és Szentpéterváron erős, a két városban együttesen 289 boltja van, máshol további 327 üzletet működtet, legnagyobb részüket franchise formájában. Viszockij elmondta, hogy 2012-ig a két nagyvárosban ezerre akarják növelni boltok számát, vidéken pedig 1200 új egységet nyitnak, amelyeknek csak fele fog franchise-ként üzemelni. A vállalat eredményei eddig igazolják a terjeszkedési stratégiát, az első félévben a nettó árbevétel 638 millió dollárnak felelt meg, ami éves összevetésben 20 százalékos növekedést jelent, az adózás előtti nyereség pedig 58,7 millió dollárra ugrott az egy évvel korábbi 44,1 millióról.

Új korszak nyílhat az USA autóiparában

Az Egyesült Államok teljes autóiparának átalakulását vonhatja maga után a vezető alkatrészgyártó, a Delphi csődje.

Hiteldrágulás a láthatáron! (részletes)

Miután éveken át olcsó pénzzel árasztotta el a világgazdaságot, a három legnagyobb jegybank most egyöntetűen hiteldrágításra készíti föl a piacokat.

Jól megy az Air France-nak és az easyJetnek

Elégedett lehet a szeptemberi forgalommal az európai légi közlekedési szektor két meghatározó szereplője, az Air France-KLM SA és a brit easyJet Plc. Az Air France-KLM, Európa legnagyobb légitársasága esetében folytatódott az előző hónapok erős trendje: a vállalat 6,2 millió utast szállított, 7,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekedés elsősorban az európai hálózat jó teljesítményének köszönhető. A helykihasználás éves összehasonlításban 3,6 százalékponttal, 83,1 százalékra javult, ami különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy a társaság 4,9 százalékkal bővítette kapacitását. Még látványosabban erősített az easyJet, Európa második legnagyobb fapados légitársasága. A 2,74 milliós szeptemberi utasszám éves szinten 16,5 százalékos növekedést jelent, igaz, eközben a kapacitáskihasználás fél százalékponttal, 86,4 százalékra romlott. A vállalat a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 1,342 milliárd font (1,96 milliárd euró) árbevételt ért el, 23 százalékkal meghaladva a megelőző tizenkét hónap forgalmát.

GM-beruházás Romániában?

Az amerikai General Motors Corp. (GM) tárgyalásokat folytat a román kormánnyal egy esetleges beruházásról – tudatta a világ legnagyobb autógyárának európai szóvivője, ám részleteket nem árult el. A román kormány a múlt hónapban közölte: rá akarja venni a GM-et és a Ford Motor Co.-t, hogy létesítsenek autógyárat az országban vagy vegyék meg a csődben lévő dél-koreai Daewoo Motor Co. ottani üzemét, a Daewoo Automobile Romaniát. Az utóbbi 49 százaléka a román állam kezében van, s a kormány a gyár életben tartása céljából szeretné megszerezni a többségi tulajdonrészt is a Daewoo hitelezőitől, amíg új vevőt nem talál a cégre.

Az S&P-nek is nekimegy a Parmalat

A Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet ellen is pert indított a legnagyobb olasz élelmiszer-ipari csoport, a Parmalat S.p.A. – adta hírül a vállalathoz közeli forrásokra hivatkozva a Reuters. A 2003 decemberében csődbe ment, majd azóta átszervezett vállalat négymilliárd euró kártérítést követel az S&P-től, amiért az a tényleges pénzügyi helyzetet nem tükröző minősítést adott kötvényeire. Az S&P még alig egy héttel az összeomlás előtt is a befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a Parmalat adósságát, majd két napon belül kétszer is lerontotta a minősítést. Az S&P szóvivője szerint azonban mindezért a Parmalat a felelős, mivel vezetői nem bocsátották rendelkezésre a reális hitelminősítéshez szükséges információkat. A csőd óta a Parmalat mintegy 50 milliárd euró összértékben indított pereket volt hitelezői és korábbi kötvénykibocsátásainak szervezői ellen, legutóbb a Credit Suisse First Bostont perelte be 7,1 milliárdra (NAPI Gazdaság, 2005. október 5., 6. oldal). A milánói tőzsdére 21 havi távollét után a múlt csütörtökön vezették be újra a társaság részvényeit. A papírok névértékét 1 euróban határozták meg, a csütörtöki záróárfolyam – 3,18 eurós napon belüli csúcs után – 3,03 euró volt, pénteken viszont 2,91-ra süllyedt az árfolyam. A Granarolo tejipari vállalat közölte, hogy fontolgatja a Parmalat felvásárlását, de elnöke, Luciano Sita szerint az ajánlattételhez előbb látniuk kell, hogyan alakul a tulajdonosi szerkezet. Egyes források a svájci Nestlé SA-t is lehetséges kérőként emlegetik.