Hiteldrágulás a láthatáron
Miután éveken át olcsó pénzzel árasztotta el a világgazdaságot, a három legnagyobb jegybank most egyöntetűen hiteldrágításra készíti föl a piacokat.
Jól megy az Air France-nak és az easyJetnek
Elégedett lehet a szeptemberi forgalommal az európai légi közlekedési szektor két meghatározó szereplője, az Air France-KLM SA és a brit easyJet Plc. Az Air France-KLM, Európa legnagyobb légitársasága esetében folytatódott az előző hónapok erős trendje: a vállalat 6,2 millió utast szállított, 7,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekedés elsősorban az európai hálózat jó teljesítményének köszönhető. A helykihasználás éves összehasonlításban 3,6 százalékponttal, 83,1 százalékra javult, ami különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy a társaság 4,9 százalékkal bővítette kapacitását. Még látványosabban erősített az easyJet, Európa második legnagyobb fapados légitársasága. A 2,74 milliós szeptemberi utasszám éves szinten 16,5 százalékos növekedést jelent, igaz, eközben a kapacitáskihasználás fél százalékponttal, 86,4 százalékra romlott. A vállalat a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 1,342 milliárd font (1,96 milliárd euró) árbevételt ért el, 23 százalékkal meghaladva a megelőző tizenkét hónap forgalmát.
Lebukott a kuponkirály
Az amerikai hatóságok két társával együtt letartóztatták az 1993 óta a Bahama-szigeteken élő Viktor Kozeny cseh befektetőt, aki a vád szerint több tízmillió dollárt vitt ki az Egyesült Államokból Azerbajdzsánba, hogy ott lefizessen tisztségviselőket és megszerezze az állami olajtársaságot. Az azeri kormány még a kilencvenes években készítette elő a SOCAR nevű vállalat kuponos privatizációját. Az eladásra végül nem került sor, de a cseh kuponos privatizáción 200 millió dolláros vagyont szerző Kozeny amerikai befektetők pénzéből 182 millió dollárt vitt Azerbajdzsánba, amiből 11 milliót tisztségviselők lefizetésére fordított, a többiből pedig kuponokat vásárolt, majd azokat utóbb saját hasznára értékesítette. Kozeny akár húsz év börtönbüntetést is kaphat.
Brüsszelnek nem tetszik a szabadságolási gyakorlat
Az Európában szokásos hosszú nyári szabadságok ellen emelt szót Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenyügyekért felelős tagja. A holland biztos kifejtette: Európa nem engedheti meg magának azt, hogy a szabadságok miatt a gazdaság három hónapon át ne működjék normálisan, a szabadságokat inkább szét kellene osztani az év különböző időszakai között. Az uniós vezetők még októberben tárgyalnak a szociális rendszer hosszú távú átalakításáról.
Hiteldrágulás a láthatáron!
Miután éveken át olcsó pénzzel árasztotta el a világgazdaságot, a három legnagyobb jegybank - a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of Japan - most egyöntetűen hiteldrágításra készíti föl a piacokat.
Erősödik az állami kontroll Kazahsztánban
A kazah parlament ellenzéki képviselők nélkül működő alsóháza egyhangúlag megszavazta a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az állam beavatkozhat az olajtársaságokban külföldi cégek által birtokolt tulajdonrészek eladásába. Egy hasonló törvény már tavaly életbe lépett, ám a mostani jogszabály – amelyhez szükséges még a felsőház és Nurszultan Nazarbajev államfő jóváhagyása – felhatalmazást adna a kormánynak a másodlagos piacon tervezett ügyletek megakadályozására is. A gyakorlatban ez annyit jelentene, hogy a China National Petroleum Corp. (CNPC) hiába tett 4,18 milliárd dolláros vételi ajánlatot a kanadai bejegyzésű, de kizárólag kazahsztáni vagyonokkal rendelkező PetroKazakhstanra, a kazah államnak elővételi joga volna.
Élénkülni látszik az eurózóna
Óvatos optimizmusra ad okot az euróövezetben a szolgáltatási szektor teljesítménye és a kiskereskedelmi eladások alakulása.
Zágráb sietne az euró bevezetésével
Horvátország legkésőbb három évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás remélt időpontja után, azaz 2012-ben átvenné a közös európai fizetőeszközt – nyilatkozta a Jutarnji List napilapnak Boris Vujcic, a horvát jegybank elnöke, aki egyben a horvát uniós tárgyalócsoport vezetőhelyettese. Az EU a minap döntött úgy, hogy Zágrábbal is megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat (NAPI Gazdaság, 2005. október 4., 6. oldal), de megfigyelők szerint 2009-helyett reálisabb 2010-es vagy 2011-es belépéssel számolni. Vujcic úgy látja, az EU-tagság útjában nincsenek gazdasági akadályok, a közös pénz bevezetését pedig segíti, hogy a horvát pénzügyi rendszer részben már euróalapon működik. Az ország pillanatnyilag egyedül az infláció tekintetében felel meg a maastrichti kritériumoknak – a pénzromlás üteme évek óta 3 százalék alatt van –, ugyanakkor az államháztartás hiánya az idén várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékára fog rúgni, az államadósság pedig a GDP 80 százalékának felelt meg augusztusban.
Rendkívüli G7-értekezlet búcsúztatja Greenspant
A hét gazdasági nagyhatalom – Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország (G7) – pénzügyminiszterei és jegybankelnökei rendkívüli tanácskozást tartanak december 2-án és 3-án – közölte a brit pénzügyminisztérium. Bár a hivatalos napirend még nem ismert, amerikai tisztviselőktől származó információk szerint a tanácskozásra főként azért kerül sor, hogy a pénzügyi vezetők méltó módon búcsúztassák Alan Greenspant, aki 18 év után, januárban távozik a Federal Reserve elnöki posztjáról. A rendkívüli tanácskozásnak ugyanakkor az is célja lehet, hogy ne kelljen megtartani az egyébként a szokásos menetrend szerint februárban esedékes értekezletet Moszkvában. Januárban ugyanis Oroszország veszi át a tágabb G8 elnöki tisztét Nagy-Britanniától, ám fogas kérdés lenne, hogy orosz földön ki elnököljön a hetek találkozóján.
Szenved a GM és a Ford
Bealkonyult a sokat fogyasztó terepjáróknak az amerikai piacon, ahol szeptemberben majd harmadával visszaesett forgalmuk. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy jelentősen esett a GM és a Ford értékesítése.
