Papp Zoltán

Berlin kiszáll a frankfurti repülőtérből

A német kormány teljes egészében megválik a frankfurti repülőteret – Európa második legforgalmasabb légikikötőjét – üzemeltető Fraport AG-ben meglévő 18,2 százalékos részvénycsomagjától – jelentette be az értékesítés lebonyolításával megbízott Rothschild bankház. A pakett értéke 655 millió euró, a részvények intézményi befektetők tulajdonába kerülnek. Bár az eladási terv már korábban kiszivárgott (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 8., 6. oldal), a Fraport árfolyama 4,2 százalékkal esett amiatt, hogy a közkézen lévő részvények aránya 29,7-ről 47,9 százalékra emelkedik. A többi részvényen Hessen tartomány és Frankfurt városa osztozik, előbbi 31,8, utóbbi 20,3 százalékot birtokol, s a köztük fennálló megállapodás értelmében 2010-ig nem engedik 50 százalék plusz egy részvény alá süllyedni közös tulajdonrészüket. A Fraport a Deutsche Bank AG-vel létrehozott konzorciumban nyolc másik pályázó mellett augusztusban ajánlatot tett a Ferihegyi repülőteret működtető Budapest Airport Rt.-re. A kormány az adósságcsökkentés céljából további divesztíciókat is tervez, így vevőt keres a müncheni reptér 26 és a köln-bonni reptér 30,9 százalékos állami tulajdonrészére. Az idén előreláthatóan 10 milliárd euró folyik be a privatizációból, a jövő évi költségvetési tervezet pedig 22 milliárd eurót irányoz elő, amelynek zöme a Deutsche Telekom AG és a Deutsche Post AG állami tulajdonú részvényeinek eladásából folyik majd be. Peer Steinbrück, a pénzügyminiszteri poszt várományosa egy minapi interjúban arról beszélt, hogy fontolgatják az autópályák magánkézbe adását is.

Csalódást okozott a Flextronics

Csaknem 13 százalékkal esett a világ legnagyobb szerződéses elektronikai gyártója, a szingapúri bejegyzésű Flextronics International Ltd. árfolyama, miután a vártnál gyengébb eredményt jelentett üzleti évének szeptemberrel zárult második negyedére. Egyszeri tételek nélkül számolva a vállalat 101,3 millió dolláros, részvényenként 17 centes nyereséget ért el, ami két centtel rosszabb a piaci konszenzusnál. A szerkezetátalakításhoz és telephelyek konszolidációjához kapcsolódó egyszeri tételekkel együtt az eredmény 2,4 millió dollár veszteség, szemben az egy évvel korábbi 98,5 milliós nyereséggel. A világ több mint harminc országában gyártó, Magyarországon a Flextronics Magyarország Kft. révén jelen lévő társaság árbevétele éves összevetésben 6,1 százalékkal, 3,88 milliárd dollárra csökkent. Thomas Smach pénzügyi igazgató ezt azzal magyarázta, hogy a mobilkészülék-gyártáson kívül az összes többi üzletágban visszaestek a megrendelések. Smach elmondta azt is, hogy már majdnem lezárult az a folyamat, amelyben a vállalat a nyereségesség javítása céljából csökkenti alkalmazottainak számát és olcsóbb országokba – főként Kínába – telepíti termelését. A tőzsdei reakció annak is szólt, hogy a Flextronics a vártnál rosszabb prognózist adott a harmadik negyedévre. Eszerint az árbevétel 4,0-4,2 milliárd dollár, az egy részvényre jutó nyereség 18-20 cent lesz. A Thomson Financial szerint az elemzők átlagosan 4,56 milliárd dollár forgalomra és 25 centes nyereségre számítottak.

Ismét elkelt a legnagyobb ukrán acélmű

A világ vezető acélipari csoportja, a Mittal Steel Co. NV nyerte meg az ukrán Krivorizssztal állami tulajdonban lévő 93 százalékos tulajdonrészére kiírt privatizációs tendert. A világszerte számos érdekeltséggel rendelkező, indiai kézben levő konszern 24,2 milliárd hrivnyát (4,84 milliárd dollárt) fizet a részvényekért, ami az ez évre prognosztizált ukrán bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékának felel meg, s jóval meghaladja az elemzők által várt 14,5–17,5 milliárd hrivnyát. A Mittal győzelme némi meglepetést jelent, az első körben ugyanis a világ második legnagyobb acélgyártója, a francia Arcelor SA tette a legmagasabb, 12 milliárd hrivnyás ajánlatot, míg a Mittal és a szintén pályázó ukrán Smart Group ajánlata alig haladta meg a minimális árként megszabott tízmilliárd hrivnyát. A legnagyobb ukrán acélgyártót egyszer már privatizálták, tavaly júniusban a Viktor Pincsuk – az akkori államfő, Leonyid Kucsma veje – által vezetett csoport szerezte meg a vállalatot, mindössze 800 millió dollárnak megfelelő összegért. A narancsos forradalom után, ez év februárjában egy bíróság érvénytelenítette az ügyletet. Az 57 ezer embert foglalkoztató Krivorizssztal évi hétmillió tonnás termeléssel a teljes ukrán acélkibocsátás mintegy negyedét adja, tavaly 10,1 milliárd hrivnya árbevétel mellett 2,03 milliárd hrivnya adózott nyereséget ért el. Részvényeinek 5,24 százalékát tavaly az alkalmazottak vásárolhatták meg, a most állami tulajdonban maradó 1,74 százaléknyi részvényt rövidesen tőzsdei úton értékesítik.

Moszkva korlátozza a TNK-BP tevékenységét

Az orosz állambiztonsági hivatal, az FSZB részlegesen felfüggesztette az 50 százalékban a brit BP Plc tulajdonában lévő TNK-BP olajtársaság tevékenységét, arra hivatkozva, hogy a vállalat külföldi menedzserei államtitoknak minősülő információk birtokába juthatnak – írta a Vedomosztyi üzleti napilap. Az orosz törvények értelmében külföldiek nem láthatnak részletes térképeket Oroszországról, ezért az FSZB letiltotta a TNK-BP bizonyos nyugat-szibériai projektjeit, amelyeknél az angol menedzserek ilyen térképekkel dolgoztak. Ivan Gogoljev, a társaság szóvivője az Ekho Moszkvi rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy vegyesvállalatról lévén szó, kezdetben olyan megállapodás született, amely szerint a BP képviselői hozzáférhetnek az államtitkokhoz, később azonban megvonták tőlük az erre vonatkozó engedélyt. Ez már egy éve történt, s bár a vállalat fellebbezett a kormánynál, az ügy mindmáig nem oldódott meg. Gogoljev megjegyezte, az FSZB mostani lépése csak nehezíti, de nem teszi lehetetlenné a társaság működését. A Vedomosztyi egyik forrása szerint a TNK-BP úgy igyekszik megoldani a problémát, hogy részint lecseréli az angol igazgatókat, részint outsourcing-megállapodások keretében külső cégekre bízza a térképek nélkül nem elvégezhető munkákat. Ugyanígy jár el a Shell és a Szibir vegyesvállalata, a Salym Petroleum Development.

Reformellenes fordulat Lengyelországban

A piaci és államháztartási reformok elakadására számítanak az elemzők Lengyelországban azután, hogy az államfői tisztségért folyó versenyben a parlamenti választásokon is győztes Jog és Igazságosság párt jelöltje nyert.

Drága-drága energiánk

A magas olajárak a hideg beköszöntével egyre több kellemetlen percet okozhatnak a világ háztartásainak, a magyar fogyasztókat ettől egyelőre csak a politikai csatározás menti meg.

Megkönnyebbülést okozott az USA rossz inflációs adata

Szeptemberben 1,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest – jelentette pénteken a washingtoni munkaügyi minisztérium. Ennél nagyobb havi drágulást utoljára 1980 márciusában regisztráltak. Az elemzői konszenzus 0,9 százalék volt. A piacok mindazonáltal megkönnyebbülten fogadták a hírt, mivel az adatokból kiderül, hogy az infláció megugrását döntően az energiaárak 12 százalékos emelkedése okozta. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció 0,1 százalék volt, 12 havi viszonylatban pedig 2,0 százalék az augusztusi 2,1 után. A részvények erősödtek a bejelentés nyomán New Yorkban: a Dow Jones index 0,69, az S&P 0,83 százalékot, a Nasdaq Composite 0,86 százalékot emelkedett pénteken zárásig. Elemzők mindazonáltal biztosra veszik, hogy a Federal Reserve folytatja a mérsékelt kamatemelési kurzust az adat nyomán. A Fed tavaly június óta 11 alkalommal emelte az irányadó kamatot, mindannyiszor 25 bázisponttal, s az elemzők arra számítanak, hogy november elején ugyanekkora mértékben, 4 százalékra nő a ráta. Szintén az energiaárak határozták meg a kiskereskedelmi forgalom alakulását. Az eladások az augusztusi 1,9 százalékos csökkenés után 0,2 százalékkal emelkedtek szeptemberben havi szinten, ezen belül a benzinkutak forgalma 4,0 százalékkal nőtt. Ez utóbbit nem számítva 0,2 százalékkal gyengültek az értékesítések, amit viszont az autóeladások 2,8 százalékos csökkenése okozott.

Kiegyezett a Microsoft a RealNetworksszel

A világ legnagyobb szoftvergyártója, a Microsoft Corp. 761 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött a RealNetworks Inc. céggel, amely azzal vádolta, hogy Windows-monopóliumával visszaélve az operációs rendszerbe beépített Media Player szoftverrel rontotta a hasonló Real Player piaci esélyeit. Az egyezség értelmében a Microsoft készpénzben 460 millió dollárt fizet a RealNetworksnek, s további 301 millió dollár értékben termékfejlesztési és marketingszolgáltatásokat nyújt neki; így a Microsoft MSN honlapján reklámozni fogják a RealNetworks Rhapsody zeneszolgáltatását, az XBox játékkonzolokba pedig bekerülnek a RealNetworks digitális játékai. Elemzők szerint a Microsoft aligha fizetne ennyit, ha alaptalannak ítélné a RealNetworks vádját. A vállalat az elmúlt években több mint négymilliárd dollárt fordított peren kívüli egyezségekre olyan cégekkel mint az IBM, a Time Warner és a Sun Microsystems. A mostani megállapodással az utolsó nagy peres ügyét is lezárta, legalábbis ami a más vállalatok által beadott kereseteket illeti. Továbbra is folyamatban van ugyanis a per az Európai Bizottsággal, amely tavaly márciusban rekordösszegű, 497 millió eurós büntetést rótt ki a Microsoftra piaci túlhatalommal való visszaélés miatt, emellett kötelezte a Media Playernek a Windowsból való eltávolítására. A társaság fellebbezett az ítélet ellen. Jonathan Todd, a bizottság szóvivője tegnap kijelentette, hogy a RealNetworksszel kötött egyezségnek semmilyen hatása nem lesz a perre, Brüsszel továbbra is arra törekszik, hogy a Microsoft maradéktalanul tegyen eleget a tavalyi döntésnek.

Nem tetszik a román elnöknek a költségvetés

Traian Basescu román államfő közölte: nem fogja aláírni a 2006-os költségvetési törvényt, ha abban nem válnak valóra a kormánypártok által a választási kampányban tett ígéretek, köztük is elsősorban az oktatás finanszírozásának növelése. A kormány által hétfőn elfogadott és még e héten a parlament elé kerülő büdzsétervezetben – amely a hiányt a bruttó hazai termék (GDP) fél százalékára vinné le az ez évre várható egy százalékról – az EU-csatlakozási előkészületek jegyében az igazságügyi reform, a határőrizet javítása, az infrastruktúra fejlesztése és a környezetvédelem élvez prioritást, az oktatás nem. Basescu emlékeztetett rá, hogy a tavaly decemberben hivatalba lépett kormány ígérete szerint a GDP 6 százalékának megfelelő összeget kellene a tanári fizetések emelésére és az iskolák korszerűsítésére fordítani. A költségvetésben előirányzott összeg ezzel szemben a kutatási kiadásokkal együtt sem éri el az 5 százalékot. Emiatt kedden már benyújtotta lemondását Mircea Miclea oktatási miniszter, azzal indokolva lépését, hogy az alulfinanszírozás miatt nem valósulhatnak meg a szükséges reformok. A román alkotmány szerint az államfő visszaküldheti a költségvetési törvényt a parlamentnek revízióra, de csak egy alkalommal, másodjára már alá kell írnia. Kedvező hír viszont a kormány számára, hogy a most közzétett adatok szerint a tizenkét havi infláció szeptemberben 8,5 százalékra mérséklődött az augusztusi 8,9 százalékról. Havi összevetésben ugyanakkor 0,6 százalékkal emelkedett az árindex, ez nagyobb az augusztusi 0,1 százaléknál. Az év eleje óta 5,8 százalékkal emelkedtek az árak, decemberre a kormány 8 százalékot vár.