Papp Zoltán

Gyengébb a vártnál a lengyel gazdaság teljesítménye

A harmadik negyedévben 1,6 százalékkal bővült Lengyelország bruttó hazai terméke (GDP), ami a második negyedévi tempó kétszerese, a várakozásoktól azonban elmarad. A fellendülés törékenységét jelzi, hogy novemberben emelkedett a munkanélküliség.

Újév napján debütál a bajor Rolls-Royce modell

A Bayerische Motoren Werke AG újév napján mutatja be az általa kifejlesztett első Rolls-Royce luxusautót. A több mint negyedmillió dollárba kerülő, nagyrészt Bajorországban gyártandó modellekkel a cég a legegyénibb vásárlói igényeket is szeretné kielégíteni.

Egyre több a nő az Egyesült Államok vállalatvezetői között

A Fortune magazin listáján szereplő ötszáz legnagyobb amerikai vállalatnál az összesen 13 673 vezetői pozícióból 2140-et töltenek be nők - derül ki a Catalyst kutató és tanácsadó cég felméréséből. Ez 15,7 százalékos arányt jelent, vagyis a ráta folyamatosan emelkedik: 2000-ben 12,5 százalék volt, 1995-ben pedig - amikor a cég először végzett ilyen vizsgálatot - még csak 8,7 százalék. A Catalyst szerint ha fennmarad az arány eddigi lassú, de biztos növekedése, a nők és a férfiak 2041-re kerülhetnek paritásba a döntéshozatali pozíciókban. Sheila Wellington, a cég elnöke szerint azonban még túl korai volna jóslásokba bocsátkozni arról, megvalósul-e az 50-50 százalékos arány - írta a Reuters. Hét éve az ötszázból még csak egy nagyvállalatnak volt női vezérigazgatója, azóta ez a szám hatra emelkedett. Női főnök áll három technológiai társaság, nevezetesen a Hewlett-Packard számítógépgyár, a távközlési eszközöket előállító Lucent Technologies és az irodai eszközöket gyártó Xerox, valamint az Avon Products kozmetikai cég, a Mirant energiakereskedelmi vállalat és a Golden West Financial bank élén. A kereseteket tekintve a nők sokkal jobban lemaradnak a férfiak mögött, mint a magas pozíciók betöltésében: az ötszáz vállalatnál kifizetett együttes vezetői javadalmazásokból csak 5,2 százalékkal részesülnek. Igaz, a helyzet e téren is javul, hiszen az arány 2000-ben 4,1, 1995-ben pedig mindössze 1,2 százalék volt. Az alacsony ráta egyik oka az, hogy míg a férfi vezetők zömmel olyan tisztségekben dolgoznak, ahol a vállalati eredményekért felelősek, addig a nők többségének a kevésbé jól fizetett személyzeti munkakörök jutnak. (NAPI)

Mégis érvényben maradnak a TIR vámgaranciák Oroszországban

A nemzetközi közúti fuvarozási szervezet (IRU) visszavonta azt a döntését, amelynek értelmében december 25-ei hatállyal az Orosz Föderáció területére felfüggesztette volna az általa kiadott TIR vámgarancia-igazolványok érvényességét. Az IRU tehát továbbra is vállalja a TIR-egyezményben foglalt garantált vámfizetést az Oroszországba irányuló szállítások után. A fuvarozók attól tartottak, hogy a TIR-igazolványok érvényességének beszüntetése nyomán jelentősen elhúzódnak a vámvizsgálatok Oroszország nyugati határátkelőin, és a várakozási idő elnyúlása akár százmillió eurós veszteségeket okozhat a nyugat-európai cégeknek (NAPI Gazdaság, 2002. december 16., 2. oldal). Az eredeti döntést az IRU azért hozta, mert idén ugrásszerűen emelkedtek az orosz vámhivataltól hozzá beérkező, a garantált vámok megfizetésére vonatkozó igények. A háttérben az illegális fuvarozási tevékenység erősödése áll: az orosz csempészek a külföldön vásárolt árukat hazai fantomcégeknek adják el, amelyek a szállítmányok átvétele után vámfizetés nélkül felszívódnak, a rakományokat pedig az orosz feketepiacon terítik. A hiányzó vámbevételeket - idén több millió eurót - Moszkva az IRU-val kapcsolatban álló biztosítóktól szeretné behajtani, a szervezet viszont arra hivatkozott, hogy a TIR-rendszerben a tagországok vámszerveinek gondoskodniuk kellene a visszaélések megakadályozásáról, márpedig Oroszország ezt elmulasztja. A felfüggesztés mostani visszavonását az IRU azzal indokolta, hogy megállapodásra jutott az orosz vámhivatallal a problémák közös megoldásáról. (NAPI)

Mégsem veheti meg az E.ON a Ruhrgast?

Meghiúsulni látszik a német E.ON AG közüzemi szolgáltatónak a Ruhrgas AG felvásárlására irányuló terve, miután a düsseldorfi bíróság másodszor is nemet mondott az ügyletre. Bár a végső tárgyalás csak januárban kezdődik, s az akkori ítélet lesz a döntő, a Reutersnak és a Dow Jonesnak nyilatkozó elemők többsége úgy véli, az E.ON-nak már csak minimális esélye maradt a sikerre. A Reuters értesülései szerint ezért máris új akvizíciós lehetőségek után néz a cég. Az E.ON - amely felvásárlásokkal és a nem központi üzletágak eladásával a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett közüzemi szolgáltatója lett - eddig 6 milliárd eurót költött arra, hogy 58,4 százalékos részesedést szerezzen a német földgázimport mintegy kétharmadát lebonyolító Ruhrgasban, de megállapodott a többi tulajdonossal is érdekeltségeik megvételéről: 20 százalékért 2 milliárd eurót fizetne az ExxonMobil és a Shell olajtársaságoknak s a TUI utazási irodának, 18 százalékot szerezne meg 1,8 milliárdért az RAG szénipari vállalattól, s opciója van az RWE birtokában lévő 3,5 százalék megvásárlására. A 100 százalékos tulajdonlásról szóló megállapodást a német kartellhivatal még januárban megvétózta, de a gazdasági minisztérium felülbírálta ezt a döntést. Csakhogy júliusban a bíróság megakadályozta a felvásárlást, arra hivatkozva, hogy az E.ON a Ruhrgas bekebelezésével monopolhelyzetbe kerülne a gázpiacon. Szeptemberben a gazdasági tárca újra áldását adta az ügyletre, de ezúttal már keményebb feltételeket szabott, arra kötelezve az E.ON-t, hogy a jóváhagyás fejében divesztíciókat hajtson végre, és évi 200 milliárd kilowattórányi importföldgázt aukción értékesítsen más szolgáltatóknak. A bíróság azonban ennek ellenére most sem volt hajlandó zöld utat adni az ügyletnek. (NAPI)

Megint csökkent az Ifo-index

Decemberben ismét romlott a német Ifo intézet üzleti barométere, de a várakozási index javulást jelez. Tegnap megkezdődtek a bértárgyalások a kormány és a közalkalmazottak között, az utóbbiak újabb sztrájkokkal nyomatékosították követelésüket. Berlin jelezte, hogy 2006-ra egyensúlyba kívánja hozni költségvetését.

Enyhült az infláció az eurózónában

Az októberi 2,3 százalékról 2,2 százalékra mérséklődött a múlt hónapban a 12 havi infláció az euróövezetben - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, megerősítve november végén adott előzetes becslését. A változás elsősorban az energia- és a közlekedési árak csökkenésének köszönhető, a maginfláció - amely nem tartalmazza az energia- és az élelmiszerárakat - ugyanúgy 2,3 százalék volt, mint októberben. Májusban a maginfláció még közel két és fél éves csúcson, 2,6 százalékon állt, mostani alakulása a Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint lehetővé teszi, hogy az Európai Központi Bank (ECB) a két héttel ezelőtti 50 bázispontos enyhítés után tovább csökkentse a jelenleg 2,75 százalékos irányadó kamatot. Az ECB néhány vezető tisztviselője a napokban tett is arra utaló nyilatkozatokat, hogy a bank nem zárkózik el egy ilyen lépéstől, ugyanakkor a kötvénypiaci árfolyamok azt sugallják, hogy a piaci szereplők rövid távon nem számítanak újabb kamatcsökkentésre. (NAPI)

Javultak a tagjelöltek pozíciói

A múlt heti koppenhágai csúcstalálkozón az Európai Unió leendő tagjai jelentősen javították pozíciójukat, elsősorban a mezőgazdaság terén, ahol különösen Magyarország áll jól, mivel 2005-ben az új tagok közül itt lesz a legmagasabb az egy főre jutó támogatás - áll a bécsi nemzetközi összehasonlító gazdasági intézet (WIIW) tegnap ismertetett jelentésében. E szerint egy magyar mezőgazdasági termelőre 2005-ben közel 2500 euró támogatás jut, ami részben az EU agrárköltségvetéséből, részben a vidékfejlesztés területéről átcsoportosított pénzből, részben hazai költségvetési forrásból fog származni. A második helyen álló Csehországban az egy főre eső summa csak 1700 euró lesz, Szlovákiában 1300-1400 euró. A sor végén Lengyelország és Szlovénia áll, ahol a termelőknek be kell majd érniük 500, illetve 400 euró körüli összeggel. A WIIW a koppenhágai csúcs egyik legnagyobb eredményének azt tekinti, hogy az EU hajlandónak bizonyult pénzeket átcsoportosítani a pályázat útján elnyerhető támogatások keretéből a közvetlen szubvenciókra. Ez ugyanis csökkenti az adott ország saját költségvetéséből való finanszírozás terheit, habár hosszabb távon hátrányt jelenthet a fejlesztések terén. A fejlemények alapján az intézet - korábbi félelmével ellentétben - már úgy látja, hogy az új tagok kezdetben sem lesznek nettó befizetők. Ehhez a közép-európai országok esetében az szükséges, hogy a pályázatokkal igényelhető EU-támogatási alapoknak 2004-ben legalább 44, 2005-ben 30, 2006-ban pedig 18 százalékát megszerezzék. Az EU mindazonáltal nem fog belerokkanni a bővítésbe, mivel az új tagoknak nyújtott nettó támogatás 2005-ben az intézet szerint a jelenlegi tizenötök együttes GDP-jének mindössze 0,8 százalékát teszi majd ki. (NAPI)

Váratlanul lemondott a Vodafone telefontársaság vezérigazgatója

Váratlanul benyújtotta lemondását a Vodafone Group Plc vezérigazgatója, Chris Gent, aki az elmúlt hat évben a világ egyik legnagyobb vállalatává fejlesztette a brit mobilszolgáltatót. 2003. július 30-án távozik posztjáról. A tőzsdén meglepetéssel fogadták a hírt, különösen miután üzleti évének szeptemberrel zárult első hat hónapjában a Vodafone - a várakozásokat meghaladva - 30 százalékkal, 3,2 milliárd fontra növelte EBITDA-nyereségét. Elemzők szerint a Vodafone-nak az expanzió évei után most olyan vezetőre van szüksége, aki a meglévő tevékenységek javítására koncentrál. Ezt erősíti az is, hogy Gent utódja az az Arun Sarin lesz, aki pár éve az egyesült államokbeli Airtouch Communications operatív igazgatója volt, majd amikor 1999-ben a Vodafone felvásárolta vállalatát, 2000 áprilisáig a brit társaság amerikai és ázsiai szolgáltatásokért felelős igazgatójaként tevékenykedett; jelenleg a San Franciscó-i Accel-KKR Telecom céget irányítja. Leköszönése után Gentre mint a gazdaságtörténet egyik legnagyobb felvásárlójára fognak emlékezni. Az 54 esztendős, az angol királynő által lovaggá ütött Gent 1997 elején került a Vodafone élére. A társaság akkor 7,5 milliárd fontot ért, jelenleg viszont 77 milliárd font a kapitalizációja, de 2000-ben, a távközlési boom tetőpontján több mint háromszor ennyi volt. A legemlékezetesebb akcióra is 2000-ben került sor, amikor a Vodafone egy 180 milliárd eurós ügylet keretében ádáz harc után megszerezte a német Mannesmannt. A részvényárfolyam alakulása már nem ennyire impozáns: 1997 elején egy papír 49,5 pennyt ért, 2000-ben az ár felment 380-ra, de most csak 109 penny. (NAPI)