Sorozatban hetedik hónapja romlott az Ifo gazdaságkutató intézet által hétezer nyugatnémet vállalat megkérdezése nyomán készített üzleti bizalmi index, a mutató 87,1 pont volt a novemberi 87,3 után. A jelenlegi feltételeket tükröző részindex 79-ről 76,8 pontra csökkent, ugyanakkor némi bizakodásra adhat okot az, hogy a kilátásokra vonatkozó részmutató 95,8-ről 97,9 pontra emelkedett.
Tegnap lapzártánkkor még tartottak a bértárgyalások a kormány és a közalkalmazottakat tömörítő Verdi szakszervezet vezetői között. A Verdi 3 százalékos béremelést követel, amit azonban a kormány sokall, mivel ez 6 milliárd euró többletkiadást jelentene.
A szakszervezet kedd után szerdán is figyelmeztető sztrájkokra szólította fel tagjait - tegnap mintegy 110 ezren szüntették be a munkát, köztük óvónők, ápolónők, buszvezetők, szemétszállítók. A keddi sztrájkok főleg a légi közlekedésben okoztak zavarokat. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a Verdi januárban országos sztrájkot hirdethet.
Megkeserítette Gerhard Schröder kormányának napját az alkotmánybíróság is: megvétózta az új bevándorlási törvényt, amely szerint Németország korlátlan számban fogadna be szakképzett munkavállalókat az Európai Unión kívüli országokból. Az indoklás szerint a jogszabály felsőházi szavazásakor a házelnök eljárási hibát követett el. A kormány szerint a demográfiai problémákat a bevándorlással lehetne orvosolni - ötven év múlva a 82 milliós német népesség a negyedével csökken, s emiatt összeomolhat a nyugdíjellátás rendszere. A konzervatív ellenzék viszont azzal érvel, hogy 10 százalékos munkanélküliség mellett nem érkezhet több bevándorló; ugyanakkor jelezte, hogy kész egy kompromisszumos megoldásra.
A kabinet tegnap jóváhagyta a valutauniós partnerekhez eljuttatandó, a stabilitási paktumban vállalt kötelezettségek végrehajtási tervéről szóló költségvetési programot, amely szerint az ez évre várt 3,75 százalék után jövőre 2,75 százalékra szorítják le az államháztartásnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított arányát. A célkitűzés 1,5 százalékos GDP-növekedést vesz alapul, ami elemzők szerint túl optimista lehet. A vezető gazdaságkutató intézetek szerint ugyanis a bővülés aligha fogja meghaladni az egy százalékot. A programban lefektetett középtávú cél az, hogy a deficit 2006-ra megszűnjön. Berlin ezt abban az esetben látja kivihetőnek, ha 2004 és 2006 között az éves GDP-gyarapodás átlagosan 2,25 százalék lesz.
P. Z.
