Papp Zoltán

Beperelte a Microsoft a spammereket

Az egyesült államokbeli Microsoft Corp. pereket indít azon cégek és magánszemélyek ellen, akiket felelősnek tart azért, hogy kéretlen e-mailek (spamek) özönével árasztották el MSN nevű internetes szolgáltatását. A világ legnagyobb szoftvergyártója összesen tizenöt keresetet nyújtott be az USA-ban és az Egyesült Királyságban. A spammerek több mint kétmilliárd e-mailt zúdítottak az MSN-re - többek közt gyors meggazdagodást kínáló lehetőségeket és pornográf webhelyeket hirdetve bennük -, lassítva ezzel a szolgáltatás működését. A Microsoft kártérítést is követel a spammerektől, de ennek összege egyelőre ismeretlen - írta a Reuters.

Lassult az OECD-tagországok növekedése

Az idei első negyedévben 0,3 százalékkal bővült a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet harminc tagországának együttes bruttó hazai terméke (GDP) az előző negyedévhez képest - derül ki az OECD első becsléséből. A növekedés 0,1 százalékponttal kisebb a tavalyi utolsó három hónapban regisztrált tempónál. A legnagyobb országok, illetve térségek közül csak az Egyesült Államok tudott az átlagnál magasabb, 0,5 százalékos gyarapodást produkálni, Japánban és az Európai Unióban egyaránt csak 0,1 százalékkal nőtt a GDP, az euróövezet pedig stagnált. A hét gazdasági nagyhatalom (G7) közül Németországban és Olaszországban csökkent a GDP, 0,2, illetve 0,1 százalékkal. Éves összehasonlításban az OECD GDP-je 2 százalékkal nőtt, ez szintén lassulást jelent az előző negyedévi 2,5 százalékhoz képest. Ebben a vonatkozásban az USA, Japán, Nagy-Britannia és Kanada gazdasága bővült az átlagnál jobban. A 2 százalékos bővüléshez az USA 0,8, Japán 0,3, az euróövezet 0,2, a többi tagország pedig 0,7 százalékponttal járult hozzá.

Idén először ráver az Airbus a Boeingra

Az iraki háború kapcsán a NATO-n belül az USA és Franciaország között mérgesedett el a leginkább a viszony, így nem csoda, hogy az idei párizsi légikiállításon - az ágazat legnagyobb, kétévente megrendezett seregszemléjén - az amerikai kiállítók a korábbinál kisebb számban vesznek részt. A szombaton kezdődött és a hét végéig tartó eseményen összesen 38 ország 1700 kiállítója mutatja be új gyártmányait, de az amerikai résztvevők száma csak 183, szemben a 2001-es 350-nel. Feltűnő, hogy az USA hadiipari vállalatai közül egyetlen egy sem képviselteti magát vezérigazgatói vagy elnöki szinten. Washingtonból származó információk szerint a Pentagon erős nyomást gyakorolt a társaságokra, hogy maradjanak távol a kiállításról. Érezteti hatását a légitársaságok többségének sanyarú helyzete is. A 2001. szeptemberi terrortámadások, a gazdasági dekonjunktúra, az iraki háború és a SARS-járvány miatt a világ légitársaságai 2001-ben és 2002-ben együttesen 25 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el, s idén további tízmilliárdos mínusz várható. Ennek megfelelően az idei párizsi kiállítás csekély számú gépmegrendelést hoz. Az elsőt tegnap jelentették be, eszerint az Emirates - az Egyesült Arab Emirátusok légitársasága - húsz A340-es és huszonegy A380-as óriásgépet vesz az európai Airbus SAS-től. Az 555 férőhelyes A380-asok még fejlesztés alatt állnak, csak 2006-ban kerülnek forgalomba, az Emirates 2009-ben veszi át gépeit. Az ügylet értékét nem hozták nyilvánosságra, de úgy tudni, hogy az Emirates jelentős kedvezményt kapott az együttesen 12,6 milliárd dolláros listaárból. Az Emirates várhatóan mintegy húsz 777-es gépet is rendel az amerikai Boeing Co.-tól és hasonlóképp mindkét nagy gyártótól rendelni fog a Quatar Airways, összesen harminc gépet. Az Airbusnak ezenkívül kilátása van arra, hogy a német Lufthansától és az ausztrál Quantastól 15, illetve 12 A380-asra kap megrendelést. Ezzel a kiállítás előtti 96-ról 140 fölé emelkedik az A380-asokra leadott fix megrendelések száma. Idén az Airbus 300 gépet tervez leszállítani, s ezzel két évtizedes fennállása óta először megelőzheti a Boeingot, amely 280 gép eladását várja. Tavaly a Boeing 381, az Airbus 303 gépet szállított le. Alan Mullaly, a Boeing polgári üzletágának igazgatója szerint a légitársaságok jövőre többségükben még a pénzügyi mutatók javítására fognak koncentrálni s leghamarabb 2005-től veszik napirendre flottáik megújítását.

Boszniában erősít a BA-CA

A német HVB Group AG-hez tartozó osztrák Bank Austria-Creditanstalt AG (BA-CA) kelet-európai expanziójának újabb állomásaként megvásárolja Bosznia negyedik legnagyobb bankját, a Central Profit Bankát (CPB). A CPB jelenleg a Sarajevo Private Venture tulajdonában van, amely a Világbankhoz tartozó International Finance Corp. (IFC) és a B.P. Invest Consult nemzetközi tanácsadó cég vegyesvállalata. A CPB mérlegfőösszege 186 millió euró, 27 fiókja 60 ezer lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. A HVB-nek már van egy boszniai érdekeltsége, ezt jövőre kívánják összevonni a CPB-vel. A BA-CA az utóbbi időben gyorsan bővíti délkelet-európai jelenlétét: 2001 végén Szerbiában alapított leányvállalatot, múlt tavasszal megvette a harmadik legnagyobb horvát bankot, a Splitska Bankát, ősszel felvásárolta a negyedik legnagyobb bolgár hitelintézetet, a Commercial Bankot, majd idén márciusban Macedóniában nyitott képviseletet.

Csehország is igent mondott az EU-ra

A hivatalos végeredmény szerint a pénteki és szombati csehországi ügydöntő népszavazáson a résztvevők 77,3 százaléka voksolt arra, hogy az ország 2004 májusától az Európai Unió tagja legyen, 22,67 százalék pedig ellenezte a belépést. A részvételi arány 55,2 százalék volt, aminek csak annyiban van jelentősége, hogy egy alacsony arány kínos lett volna az országra nézve. Részvételi küszöböt ugyanis nem szabtak meg, így a közvélemény-kutatások alapján gyakorlatilag biztosra lehetett venni, hogy Csehország az EU-tagság mellett dönt. A lakosságon belül főleg a fiatalok és az idősek körében volt erős a csatlakozás támogatottsága, az ellenzők zöme a középkorú generációból került ki. A határozottan EU-párti Vladimir Spidla kormányfő az eredmény megismerésekor úgy nyilatkozott, hogy Csehország az európai nemzetek családjának tagja lesz, ahol mindenki mással egyenlő jogokat kell élveznie. Az EU részéről Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke üdvözölte a referendum kimenetelét, amely közleménye szerint véget vet a megosztottság évtizedeinek, s erősíti a békét, a biztonságot és a prosperitást a kontinensen. A tíz tagjelölt közül előzőleg hat ország - sorrendben Málta, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Szlovákia és Lengyelország - választói mondtak igent népszavazáson az EU-tagságra, Észtországban és Lettországban szeptemberben tartják a referendumot, míg Cipruson a parlament szavaz a sziget görög felének EU-csatlakozásáról.

Drasztikus leépítésre készül a Deutsche Bahn?

Az elmúlt tíz évben 44 százalékkal, 210 ezerre csökkentettük az alkalmazotti létszámot, de még további 20 százalékkal fogyhatunk - nyilatkozta egy londoni konferencián Hartmut Mehdorn, a Deutsche Bahn AG (DB) elnöke, akit a Handelsblatt idézett. A német vasúttársaság elnöke szerint elsősorban az igazgatási területen szűnhetnek meg állások. A cikk megjelenése után a legnagyobb európai közlekedési vállalat szóvivője tompítani igyekezett a kijelentést, mondván, a negyvenezres leépítésről nincsenek konkrét tervek és Mehdorn csupán elképzelhetőnek nevezte, hogy néhány év múlva a feladatok ellátásához a jelenleginél 10-20 százalékkal kevesebb alkalmazott is elegendő lehet. A költségek csökkentésére azonban más lehetőségek is vannak a munkahelyek megszüntetésén kívül - tette hozzá. Mehdorn - aki azóta nem nyilatkozott az ügyben - maga is utalt a takarékoskodás egyéb módjaira Londonban, közölve, hogy a jövőben a mostani árnál jóval kevesebbért akarnak új vonatokat beszerezni, s ha a német gyártók nem tudnak olcsóbban szállítani, akkor a DB külföldről fog rendelni. Ez mindenekelőtt a fő szállítót, a Siemens AG-t érintheti. Évi tízmilliárd euró körüli beruházásaival a DB a német ipar egyik legnagyobb megrendelője. Az elnök tévesnek nevezte a Capital üzleti magazin előzőleg közzétett értesülését arról, hogy a DB ez évre 1,2 milliárd euró veszteséget vár, de legrosszabb esetben a mérleg akár 2,5 milliárdos mínuszt is mutathat üzemi szinten. Mehdorn szerint vannak ugyan kockázatok, ám ezek nem jelentenek rögtön veszteséget. A DB ez évre 220 millió euró üzemi veszteséget valószínűsít, 2004-re viszont már pozitív eredményt prognosztizál.

Gyengül a fogyasztói bizalom az USA-ban

A vártnál sokkal gyengébb vásárlási hajlandóságot mutat a Michigani Egyetem júniusi hó közi fogyasztói bizalmi indexe, az érték 87,2 pontra esett a május végi 92,1-ről. Elemzők 93 pontra számítottak, s a csalódást csak növeli, hogy míg a jelenlegi helyzet megítélését tükröző részindex viszonylag kis mértékben, 93,2-ről 92 pontra csökkent, addig a kilátásokra vonatkozó részindex 91,4-ről 84,2 pontra zuhant. Áprilisban és májusban még emelkedett az index és egyes elemzők most úgy vélik, megismétlődik az 1991-es első Öböl-háború utáni szituáció: az iraki harcok lezárultával a bizalom átmenetileg erősödik, ám ezt követően a munkanélküliség, illetve az állásvesztéstől való félelmek miatt újra gyengül. Az áprilisi 1,9 százalékos csökkenés után májusban csak 0,3 százalékkal mérséklődtek havi szinten a termelői árak az USA-ban, ezen belül az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó magindex 0,1 százalékkal emelkedett. A termelői árak csökkenése önmagában véve nem elég komoly ahhoz, hogy deflációs félelmet okozzon, a fogyasztói bizalom gyengülésével együtt azonban már aggasztóbb a helyzet. A két mutató növeli annak valószínűségét, hogy a jövő héten a Fed még lejjebb szállítja az 1,25 százalékos, több mint negyvenéves mélyponton lévő irányadó kamatot. Néhány elemző már 50 bázispontos csökkentésre tippel.

Lefékeződtek az autóeladások

Éves összehasonlításban 5,2 százalékkal, 1,28 millióról 1,22 millió darabra csökkent májusban az új személygépkocsik eladása Nyugat-Európában - jelentette az Európai Autógyártók Szövetsége. Ennél alacsonyabb májusi értékesítésre utoljára öt évvel ezelőtt volt példa. Az év első öt hónapjában 3,8 százalékkal kevesebb autó talált gazdára, mint egy évvel korábban. Elemzők a gyengülést azzal magyarázzák, hogy a gazdasági dekonjunktúra, a magas munkanélküliség és az állásvesztéstől való félelem miatt a fogyasztók óvatosabban költekeznek. Májusban a legnagyobb vesztes a FIAT volt, eladásai 15,9 százalékkal, 88 ezer darabra estek vissza, így nyugat-európai piaci részesedése 8,2-ről 7,3 százalékra szűkült. Rosszul szerepelt a Volkswagen márka is, az értékesítés 11,2 százalékkal, 122 ezerre csökkent, a csoport egészéé viszont csak 5,8 százalékkal zsugorodott, mivel az Audi-eladások 4,2 százalékkal nőttek. A BMW 9,9 százalékkal kevesebb autót adott el, mint tavaly májusban, ezen belül a bajor márka értékesítése 14 százalékkal gyengült, a Minié viszont 15 százalékkal erősödött. A francia gyártók közül a Renault az új Mégane modell ellenére 8,4 százalékot rontott, a Peugeot-Citroën csak 2,4 százalékot. Az amerikai General Motors - az Opel anyavállalata - 4,7 százalékkal, a Ford 5,8 százalékkal kevesebb autót értékesített az egy évvel korábbinál. Erősítettek viszont az ázsiai gyártók, közülük is a legjobban a japán Mazda, amely májusban 45 százalékkal, közel 18 ezerre növelte eladásait, valamint a dél-koreai Kia Motors, amely 47 százalékkal, 10 ezer darab fölé fokozta az értékesítést. Az első öt hónapban a japán gyártók nyugat-európai piaci részesedése 12,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 11,2-ről, amihez az eurónak a jennel szembeni erősödése is hozzájárult.

Internet a konnektorból

Új jelentést adni a plug and play kifejezésnek: ez volt a vezérmotívuma annak a tanácskozásnak, amelyet Brüsszelben rendeztek meg áramszolgáltató és hálózatieszköz-gyártó társaságok részvételével a villamos hálózaton keresztül történő internetszolgáltatás lehetőségeiről. Az európai, egyesült államokbeli és japán cégek képviselői komoly növekedési lehetőséget látnak az új technológiában, bár tisztában vannak a nehézségekkel is. A villamos hálózaton keresztül másodpercentként 10 megabites sebességgel lehet továbbítani a jeleket az 1,6-től 30 megahertzig terjedő tartományban. A szolgáltatás így gyorsabb, mint az ADSL és igénybevételéhez nincs szükség különleges eszközökre. További előnye, hogy az elektromos hálózatok azokra a távoli helyekre is elérnek, ahol nincs szélessávú távközlési infrastruktúra, s kiépítése nem is érné meg. Az áramszolgáltatók végül elkerülhetik az internetes cégek által gyakran emlegetett - főként Európában jelentkező - problémát is, nevezetesen hogy a telefonvonalak úgynevezett utolsó mérföldjét, azaz a központtól a lakásokig vezető részt a régi távközlési szolgáltatók birtokolják, így a független szolgáltatóknak nehéz versenyezniük velük - írta a Reuters. Az Európai Unió többek közt épp ezért támogatja a technológia elterjesztését, ugyanakkor az érintett vállalatokhoz hasonlóan tudatában van annak, hogy a szolgáltatás szabályozási problémákat vet föl, hiszen az internetpiac egyszerre tartozna az áramszolgáltatási és a távközlési hatóságok illetékességébe. Mindenesetre az EU-ban kísérleti jelleggel már több cég is kínál internet-hozzáférést a villamos hálózaton keresztül, így az olasz Enel, a spanyol Endesa és a német EnBW.