A hivatalos végeredmény szerint a pénteki és szombati csehországi ügydöntő népszavazáson a résztvevők 77,3 százaléka voksolt arra, hogy az ország 2004 májusától az Európai Unió tagja legyen, 22,67 százalék pedig ellenezte a belépést. A részvételi arány 55,2 százalék volt, aminek csak annyiban van jelentősége, hogy egy alacsony arány kínos lett volna az országra nézve. Részvételi küszöböt ugyanis nem szabtak meg, így a közvélemény-kutatások alapján gyakorlatilag biztosra lehetett venni, hogy Csehország az EU-tagság mellett dönt. A lakosságon belül főleg a fiatalok és az idősek körében volt erős a csatlakozás támogatottsága, az ellenzők zöme a középkorú generációból került ki.
A határozottan EU-párti Vladimir Spidla kormányfő az eredmény megismerésekor úgy nyilatkozott, hogy Csehország az európai nemzetek családjának tagja lesz, ahol mindenki mással egyenlő jogokat kell élveznie. Az EU részéről Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke üdvözölte a referendum kimenetelét, amely közleménye szerint véget vet a megosztottság évtizedeinek, s erősíti a békét, a biztonságot és a prosperitást a kontinensen.
A tíz tagjelölt közül előzőleg hat ország - sorrendben Málta, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Szlovákia és Lengyelország - választói mondtak igent népszavazáson az EU-tagságra, Észtországban és Lettországban szeptemberben tartják a referendumot, míg Cipruson a parlament szavaz a sziget görög felének EU-csatlakozásáról.
Papp Zoltán