Romló kilátások az eurózónában
Romló kilátások az eurózónában
Nem szűkíti a kínálatot az OPEC
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem csökkenti a jelenleg érvényes, napi 25,4 millió hordós kitermelési szintet - döntöttek tegnap a kartell olajminiszterei a katari Dohában tartott értekezletükön. Előzőleg az elemzők egy része elképzelhetőnek tartotta, hogy az OPEC kínálatszűkítésre határozza el magát, mivel az iraki export újraindulása nyomán árcsökkenés várható a világpiacon. A miniszterek ehelyett csak úgy foglaltak állást, hogy a tagországoknak jobban kell tartaniuk magukat a kvótákhoz. A fegyelem erősítését már a legutóbbi, bécsi tanácskozásukon is megfogadták, a helyzet azonban nem sokat javult. A Bloomberg adatai szerint májusban a tíz ország napi kitermelése 26,4 millió hordó volt, kerek egymillióval több az elvben lehetséges limitnél. Másrészt az OPEC-nek az ár szempontjából nem lehet oka panaszra: jelenleg a különböző olajfajtákból képzett kosár ára 27,5 dollár, azaz mindössze fél dollárral van lejjebb a kartell által célul kitűzött 22-28 dolláros sáv felső határánál. A helyzet azonban változhat, ha Irak - amely egyelőre továbbra sem vesz részt az OPEC munkájában - az olajkutak és a szállítási infrastruktúra rendbe hozása után visszatér a világpiacra. Az ország kitermelése pillanatnyilag napi 700 ezer hordó, de ez még a hónap vége előtt felmehet 1,5 millióra, s őszre az export már megközelítheti a háború előtti, napi 2,4-2,5 millió hordós szintet, ami a globális kereslet 3 százalékának felel meg. Az OPEC láthatóan aggódik a várható árcsökkenés miatt, amit az is jelez, hogy tegnap bejelentették, július 31-én rendkívüli értekezletet tartanak; egyébként a következő miniszteri tanácskozás csak szeptember végén volna esedékes.
Új EU-szervezet a kiberbűnözés ellen
Az Európai Unió távközlési miniszterei luxembourgi értekezletükön elvi jóváhagyásukat adták a brüsszeli bizottságnak az Európai Hálózati és Informatikai Biztonsági Hivatal létrehozására vonatkozó tervéhez.
Új EU-szervezet a kiberbűnözés ellen
Az Európai Unió távközlési miniszterei luxembourgi értekezletükön elvi jóváhagyásukat adták a brüsszeli bizottságnak az Európai Hálózati és Informatikai Biztonsági Hivatal létrehozására vonatkozó tervéhez. Az új hivatal feladata az lesz, hogy adatokat gyűjtsön a vírusfenyegetésekről, felmérje a biztonsági kockázatokat, az EU egészét érintő irányelveket fogalmazzon meg, és összehangolja a hasonló profilú országos hatóságok munkáját. Felállításához szükség van még az Európai Parlamentnek és tagországok kormányainak jóváhagyására, így a hivatal előreláthatólag csak a jövő év elején kezdheti meg működését. Tevékenysége a számítások szerint az első öt évben 24 millió eurójába fog kerülni, de ebben nincs benne az a költség, amit a tíz új tagállam 2004. májusi csatlakozása jelent. A miniszterek által támogatott javaslat két lényeges ponton is eltér a bizottságétól. Az első, hogy a tagországok úgy döntöttek: közvetlenül nevezik ki a hivatal igazgatósági tagjait - ami a bizottság tagjainak véleménye szerint növelné a vezetés létszámát, rontaná a hatékonyságot, és nagyobb teret engedne a politikai befolyásgyakorlásnak. Brüsszelben kedvezőtlenül értékelik azt is, hogy a miniszterek nemet mondtak annak a tanácsadó bizottságnak a létrehozására, amelyben távközlési cégek, internetszolgáltatók és informatikai társaságok képviselői segítették volna a hivatal munkáját. Az EU egyes tagállamainak rendőrségei közt már létezik együttműködés az internetes bűnözés visszaszorítása érdekében, de az információk továbbításához szükséges papírmunka nagyon lelassítja a nyomozásokat. Egy a Reutersnak név nélkül nyilatkozó rendőrtiszt szerint az új hivatal létrehozásának csak akkor van értelme, ha általa tényleg gyorsabbá válik a bűnüldözők munkája.
NAPI GAZDASÁG
Kereken egymillió dollárjába került a Világbanknak, hogy megtudja, mennyi rosszat gondolnak róla világszerte. A multilaterális pénzintézet megbízásából elvégzett felmérésben a Princeton Survey Research Associates 48 ország 2600 véleményformálóját kérdezte meg. Az eredmény szerint az uralkodó nézet az, hogy a Világbank arrogáns, túlságosan bürokratikus, nem lép fel kellő hatékonysággal a korrupció ellen és túl erősen kötődik az Egyesült Államokhoz. Az összkép azért nem teljesen sötét, a válaszolók közül ugyanis sokan úgy vélik, hogy az utóbbi években a Világbank hasznosabb munkát végez és javult a helyzet az átláthatóság és a kommunikáció terén is. Az összes megkérdezett között többségben vannak azok, akik szerint országukban kedvező eredményt hoztak a Világbank programjai, de Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában csak a kisebbség vélekedik így, a domináns megítélés itt az, hogy a programok többet ártottak, mint használtak.
Kína a jövő elektronikai nagyhatalma
Az elektronikai cikkek gyártói a költségcsökkentési nyomás miatt a jövőben egyre inkább a fejlődő országokba telepítik át termelésüket, s ennek a folyamatnak Kína lesz a fő haszonélvezője - állítja a Világbankhoz tartozó, a magánszektorra szakosodott International Finance Corp. és a Booz Allen Hamilton tanácsadó cég által készített jelentés, amelyhez 117 ágazati vezetőt kérdeztek meg terveikről. A válaszok szerint 2005-re a feltörekvő piacok elektronikai termelésének értéke 125 milliárd dollárra megy föl a 2001-es 65 milliárdról, s ebből 80 milliárd dollár jut Kínára, amivel az ország 8,1-ről 14,5 százalékosra növeli részesedését a globális elektronikai kibocsátásból. Ez egyben azt is jelenti, hogy Kína két év múlva megelőzi Nyugat-Európát, habár a dobogóra még nem kerül fel, mert az első hely továbbra is Észak-Amerikáé, a második Japáné, a harmadik a Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr és Hongkong alkotta csoporté lesz. Kína vonzerejét az alacsony gyártási költségeken túl az is növeli, hogy óriási végfelhasználói piacot jelent, s a SARS-járvány csak mérsékelt és átmeneti hatással lesz a kínai beruházásokra. Kína mellett jó esélyekkel indul Malajzia és Thaiföld, valamint középtávon Vietnam és India, Ázsián kívül pedig Argentína, Venezuela és Salvador, ugyanakkor például Mexikó meg fogja szenvedni a gyártók kivonulását. Közép- és Kelet-Európával kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy most Magyarország a régió központja az elektronikai gyártás terén, de az EU-csatlakozással eltűnik az alacsony munkaköltségek jelentette előny. A legjobb növekedési kilátásokkal Románia, Bulgária és Ukrajna rendelkezik, középtávon még Oroszország is csatlakozhat hozzájuk.
Egyesül a Palm és a Handspring
A kézi számítógépeket és telefonnal ötvözött elektronikus noteszeket gyártó egyesült államokbeli Palm Inc. részvénycserés ügyletben bekebelezi kisebb riválisát, a Handspring Inc.-et. A fúzió előtt a Palm leválasztja PalmSource nevű, szoftvereket gyártó részlegét, majd 0,09 saját részvényt ad minden egyes Handspring-papírért. Az ajánlat részvényenként 1,09 dollárra értékeli a Handspringet, ez 1,5 százalékkal alacsonyabb a keddi 1,11 dolláros záró árfolyamnál. A fúzió után a jelenlegi Handspring-részvényeseknek 32,2 százalékos tulajdonrészük lesz az új vállalatban, amelynek később fognak nevet adni. Az egyesülés a remények szerint a túlélést jelenti a két társaság számára a kézi eszközök rendkívül erős verseny jellemezte piacán. A Palm évi 25 millió dollár költségmegtakarítást vár a fúziótól.
Beszáll a mobilüzletbe a brit Tesco
A brit Tesco Plc áruházlánc megállapodást kötött az mmO2 mobiltelefoncéggel egy mobilszolgáltatásokat nyújtó vegyesvállalat létrehozásáról. Az üzlet a Tesco diverzifikációs stratégiájának újabb állomását jelenti. Az 50-50 százalékos tulajdonú, Tesco Mobile nevű új cég a Tesco brit áruházaiban fogja kínálni készülékeit és szolgáltatásait, az infrastruktúrát pedig az mmO2 hálózata biztosítja. A legnagyobb brit szupermarketlánc korábban már kialakított egy pénzügyi részleget Tesco Personal Finance néven, és létrehozta a Tesco.com online értékesítési rendszert. A mostani, kizárólag a brit lakosságot célba vevő új szolgáltatás még a karácsonyi szezon előtt beindul, a partnerek az első két évben 8-8 millió fontot invesztálnak a vegyesvállalatba, amelyből a megállapodás szerint legalább öt évig egyikük sem szállhat ki. A cél az, hogy a Tesco Mobile az öt év alatt legalább kétmillió előfizetőt szerezzen, amire az alapítók azért látnak esélyt, mert a Tesco áruházak mint értékesítési helyek és az mmO2 technológiai bázisa jól kiegészítik egymást. A Tesco Mobile által követni tervezett üzletpolitika részletei egyelőre nem ismeretesek, de Peter Erksine, az mmO2 vezérigazgatója utalt arra, hogy a cég többek közt az alacsony árakkal kíván hódítani. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy Nagy-Britannia a világ egyik legtelítettebb mobilpiaca: mintegy 50 millió embernek, a lakosság 80 százalékának van mobiltelefonja.
...ÉS EZUTÁN
Csehország, június 13-14. A legutóbbi - májusi - közvélemény-kutatás szerint a támogatók- ellenzők aránya 78:22 százalék. A népszavazás ügydöntő jellegű, várhatóan a jogosultak mintegy fele fog szavazni, de minimális részvételi határ nincs, így gyakorlatilag biztos az EU-csatlakozás megszavazása. Észtország, szeptember 14. Az EU-tagságot a lakosság 57 százaléka támogatja, 36 százaléka ellenzi. A referendum véleménynyilvánító, koordinált EU-ellenes mozgalom nincs. Lettország, szeptember 20. A májusi közvélemény-kutatás szerint a szavazók 56,6 százaléka mond igent az EU-csatlakozásra. A népszavazás ügydöntő, az érvényességhez 50 százalékos részvétel szükséges, az előrejelzések 78 százalékosat ígérnek. Ciprus Nem tartanak referendumot, a sziget újraegyesítéséről kezdett tárgyalások kudarca miatt a parlament fogja megszavazni Ciprus görög részének EU-tagságát, valószínűleg júniusban. A görög ciprióták háromnegyede csatlakozáspárti. Forrás: Reuters
Gyengül az ipar, csökken az infláció az eurózónában
A vártnál sokkal gyengébben teljesített májusban az eurózóna feldolgozóipara – a Reuters megbízásából az NTC Research által készített beszerzési menedzserindex 46,8 pontra esett az áprilisi 47,8-ról. Az ötven pont alatti érték az ipari aktivitás csökkenését jelenti. A májusi adatnál rosszabbat utoljára tavaly januárban mutatott a háromezer vállalat megkérdezésén alapuló index.