Papp Zoltán

Levadásszák a fájlcserélőket

A világ öt legnagyobb lemezgyártója háborút hirdetett: pereket készülnek indítani az internetes zenefájlcserélő programok használói ellen.

Megolajozták a brit-orosz viszonyt

Vlagyimir Putyin orosz elnök londoni látogatásának harmadik napjára időzítették annak a megállapodásnak az aláírását, amelynek értelmében a British Petrol Plc (BP) több mint 6 milliárd dollárért 50-50 százalékos vegyesvállalatot hoz létre az orosz TNK-val, az OAO Tyumen olajtársaság anyacégével. A BP 2,4 milliárd dollár készpénzzel és 3,75 milliárd dollárnyi részvénnyel száll be az új társaságba. Az ügylet készpénzes komponense 600 millió dollárral kisebb a februári előzetes megállapodásban rögzített összegnél (NAPI Gazdaság, 2003. február 12., 2. oldal), aminek az az oka, hogy a TNK azóta új hiteleket vett fel a rivális AO Szlavnyefty felvásárlása céljából. A tegnapi egyezség még mindig nem végleges, mert további tárgyalások folynak arról, hogy a BP hozzájáruljon-e a Szlavnyefty-akvizícióhoz. Tony Blair brit miniszterelnök szerint az ügylet nyomán Nagy-Britannia lesz a legnagyobb befektető Oroszországban. A brit-holland Royal Dutch/Shell Group májusban jelentette be, hogy két japán partnerével együtt 10 milliárd dollárt invesztál az Oroszország csendes-óceáni partjai mentén fekvő olajmezők kiaknázására. A Deutsche Bank prognózisa szerint 2007-re a Shell és a BP egyaránt 10 százalékot meghaladó mértékben fog részesedni az orosz olajkitermelésből - írta a Bloomberg. Az orosz-brit együttműködés mindkét fél számára előnyös, hiszen Oroszország - amely tavaly 9 százalékkal növelte kitermelését, s jelenleg a globális kínálat mintegy tizedét biztosítja - új piacot talál, a britek pedig csökkenthetik függőségüket az arab olajtól. Szintén tegnap szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy London beszáll egy Oroszországot Európán keresztül Nagy-Britanniával összekötő földgázvezeték megépítésébe. A beruházás összértéke 5,7 milliárd dollár.

Bizonytalan az iraki olajexport

Tegnap 28 centtel, hordónként 27,30 dollárra emelkedett az északi-tengeri Brent kőolaj ára, miután vasárnap Irakban felrobbantottak egy olajvezetéket Bagdadtól 140 kilométerre északra. A szabotázsakció önmagában nem okoz komoly veszteséget, viszont felveti azt az aggasztó kérdést, hogy Irak mennyire képes garantálni az olajszállításokat. Elemzők szerint ehhez drámaian javulnia kellene a biztonsági helyzetnek. Hatott a piacokra az is, hogy a bagdadi olajipart irányító – az USA által kinevezett – Tamir Bagdan kijelentette: legalább egymilliárd dollárra és a vártnál hosszabb időre, 18 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy az iraki olajmezőkön a kitermelés újra elérje a háború előtti napi hárommillió hordós szintet. Jelenleg naponta 800 ezer hordó olajat hoznak a felszínre, ennek nagy részéből finomított termékeket állítanak elő a belföldi szükségletek kielégítésére, a többiből tartalékot képeznek. Korábban július közepére már másfél millió hordós kitermelést vártak, ma már legfeljebb 1,2 milliósra van kilátás. A hét végén egyébként újraindult az iraki export: a török Ceyhan kikötőjéből kifutott egy török tankhajó, belsejében egymillió hordónyi, még a háború előtt oda szállított olajjal. Az úti cél egy nyugat-törökországi finomító. Ceyhanban még hétmillió hordó iraki olaj van, ebből a következő egymilliót egy spanyol hajó szállítja el. Az exporttal kapcsolatban Paul Bremer, az iraki amerikai adminisztráció vezetője felvetette az ötletet, hogy a külföldi értékesítésből származó nyereség egy részét osztalék gyanánt az iraki lakosoknak juttassák. Alternatív lehetőségként azt ajánlja, hogy a pénzből hozzanak létre egy alapot az állami nyugdíjak és szociális kiadások fedezésére.

Oroszország nettó tőkeimportőrré válik

Az orosz külügyminiszter szerint országába idén több tőke érkezik külföldről, mint amennyi kivándorol. Az első negyedévi látványos gazdasági növekedés alapján a kormány újra felfelé korrigálta idei GDP-növekedési prognózisát.

Exportboomban bízik a Gazprom

Előreláthatólag 134 milliárd köbméter gázt értékesít az idén külföldön az orosz OAO Gazprom, ami 3,9 százalékos emelkedés a tavalyi 129 milliárdhoz képest, így exportbevétele rekordszintre, 15 milliárd dollárra nő a múlt évi 12,9 milliárdról - mondta moszkvai sajtótájékoztatóján Jurij Komarov, a világ első számú gáztársaságának vezérigazgató-helyettese. Közölte azt is, hogy a 40 milliárd rubel költségcsökkentést előirányzó programnak köszönhetően a korábban prognosztizált 10-15 milliárd helyett csak 8,4 milliárd rubel lesz a veszteség, amelyet a Gazprom a belföldi gázeladások után a hatósági árszabályozás és az adók miatt elkönyvelni kénytelen (1 dollár=30,4 rubel). A jelenlegi szerződések értelmében a vállalatnak 2100 milliárd köbméter földgázra van megrendelése Európából, ami elegendő ahhoz, hogy 2015-ig fenn tudja tartani 25 százalékos részesedését az európai piacon. A Gazprom azonban fokozni kívánja ezt, különös tekintettel arra, hogy Európában csökken a földgázkitermelés, a kereslet viszont erősödik. A cég tárgyalásokat kezdett Olaszországban az Eni S.p.A.-val és két másik gáztársasággal az itáliai export növeléséről. Ennek érdekében új vezetéknek kell megépülnie Ausztriából Olaszországba, s a Bloomberg jelentése szerint Komarov utalt arra, hogy a Gazprom maga is beszállna ebbe a projektbe. Ha a terv valóra válik, a társaság évi hatmilliárd köbméterrel növelheti olasz exportját. A Gazprom Nagy-Britanniában is terjeszkedni akar, ennek érdekében még tavaly felvetette egy 5,7 milliárd dollárba kerülő új vezeték megépítésének ötletét. Komarov szerint a megvalósításról legkésőbb egy éven belül döntenek.

Gyengül a tőkebeáramlás az OECD-országokba

Több mint 20 százalékkal, 615-ről 491 milliárd dollárra csökkent tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiba irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) összértéke - derül ki a szervezet most közzétett jelentéséből, amelynek számai a tagországok közötti tőkemozgásokat is tartalmazzák. Az OECD 2003-ra további visszaesést jósol. A nemzetközi fúziók és felvásárlások első öt havi alakulásából ítélve arra lehet következtetni, hogy az idén az FDI újabb 25-30 százalékkal visszaesik.

Beperelte a brüsszeli bizottságot a MyTravel

A brit MyTravel Group Plc utazási iroda 518 millió fontos (869 millió dollár) kártérítésre perli az Európai Unió brüsszeli bizottságát, amiért az 1999-ben megakadályozta, hogy felvásárolja szintén brit riválisát, a First Choice Holidays Plc-t. Eddig még soha nem fordult elő, hogy egy vállalat kártérítést követelt volna az EU versenyhatóságától, azonban az EU luxemburgi fellebbviteli bírósága még tavaly júniusban megállapította: a bizottság tartalmilag megalapozatlan és formailag is hibás döntést hozott, amikor a piaci dominancia veszélyére hivatkozva megvétózta a 950 millió fontos akvizíciót. A MyTravel a kiesett nyereségért, az elmaradt szinergikus megtakarításokért és a kifizetett tanácsadói díjakért perel. Ha a per sikeres lesz, más vállalatok is hasonló akcióra szánhatják el magukat. A francia Schneider SA villamosipari cég például már kilátásba helyezte, hogy egymilliárd eurós kártérítési pert indít Brüsszel ellen a Legrand SA felvásárlásának megakadályozása miatt.

Varázslatban bíznak a kiadók

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a hét végén került a könyvesboltokba a Harry Potter-sorozat ötödik kötete, amelytől a kiadók eredményeik jelentős javulását várják. Az írónő várhatóan 30 millió fontot keres új könyvén.

Kevesebben támogatják az EU-bővítést

Az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban a lakosság 46 százaléka támogatja a keleti bővítést, 35 százalék ellenzi, 19 százalék pedig bizonytalan - derül ki az Eurobarometer most publikált közvélemény-kutatásából, amelyet tavasszal készítettek el több mint 16 ezer ember megkérdezésével.