Papp Zoltán

A Lufthansáé lesz a Swiss?

A német Lufthansa AG felvásárlási ajánlatot tett a gyengélkedő Swiss International Air Lines Ltd.-re - értesült a német SonntagsZeitung. A lap nem közölte, milyen forrásból származik az információ, amelyet egyik légitársaságnál sem kívántak megerősíteni, habár a svájci vállalatnál annyit elismertek, hogy több légitársasággal tárgyalnak egy esetleges fúzióról. A Swiss a múlt év elején jött létre a csődbe ment Swissair Group AG megmaradt részeinek és a Crossair AG regionális légitársaságnak az összeolvadásából - állami segítséggel -, ám az új vállalat az agresszív marketing ellenére mindmáig csak vergődik - írta a BBC News. Jelenleg mintegy félmilliárd svájci frankra (360 millió dollárra) volna szüksége leépítési tervének végrehajtásához, amelynek keretében több mint negyedével csökkentené járatainak számát és megválna kilencezer alkalmazottjának egyharmadától. A svájci kormány nem hajlandó újra segíteni a Swissnek, a Lufthansa viszont az értesülés szerint garantálná a karcsúsított légitársaság fennmaradását.

Washington elvesztette az acélcsatát

Az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, amikor tavaly márciusban vámpótlékot vetett ki az importált acéltermékekre - döntött a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) illetékes testülete, megerősítve három hónappal ezelőtt kiszivárgott előzetes állásfoglalását. A tíz különböző acéltermék-kategóriára vonatkozó, 30 százalékig terjedő vámpótlékok ellen az Európai Unió nyújtott be panaszt a WTO-nál Japán, Dél-Korea, Kína, Brazília, Norvégia, Svájc és Új-Zéland támogatásával. Az USA korábban azt hangoztatta: a WTO-szabályok alapján megengedhető, hogy vámpótlékokkal védjék a kritikus helyzetben lévő ágazatokat, a világszervezet szerint azonban az amerikai intézkedésnek nem volt kellő alapja - írta a Reuters. Az EU brüsszeli bizottsága üdvözölte a döntést és azonnal közölte, hogy összeállított egy listát mintegy kétmilliárd dollár értékű termékről, amelyekre büntetővámokat fog kivetni, ha az Egyesült Államok nem vonja vissza a kifogásolt vámpótlékokat. Az amerikai elnök kereskedelmi főmegbízottjának hivatala viszont azt jelentette be, hogy fellebbeznek a WTO ítélete ellen. Erre a határozat meghozatala után öt napon belül van lehetőség, s ha sor kerül rá, a WTO végső döntése az év vége felé várható. Az acélgyárak erős nyomást gyakorolnak Washingtonra, hogy tartsa fenn a vámokat, ugyanakkor az acéltermékeket használó feldolgozóipari vállalatok arra panaszkodnak, hogy a tarifák miatt emelkedtek a költségeik, s ezért több ezer állást voltak kénytelenek megszüntetni.

Óv a stabilitási paktum módosításától az S&P

Az eurózóna tagállamaira érvényes stabilitási paktum megváltoztatása egyes országok hitelkockázati besorolásának lerontását vonhatja maga után - figyelmeztetett tegnap a Standard & Poor's (S&P). Moritz Kraemer, a nemzetközi hitelminősítő intézet elemzője nyilatkozatában leszögezte: az államháztartásai deficitet a bruttó hazai termék 3 százalékában limitáló paktumnak nagy előnye az egyszerűség és az átláthatóság, a korrekciók azonban ezt olyan fokig feláldoznák, ami már alááshatná a fiskális konszolidációt.

Infrastrukturális beruházások EIB-hitelekből

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága tegnap áldását adta arra a kezdeményezésre, hogy infrastrukturális beruházásokkal ösztönözzék a gazdasági növekedést. A Reuters által megszerzett dokumentum azt irányozza elő, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) 2010-ig mintegy 50 milliárd euró értékben nyújtson hiteleket a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok fejlesztésére szolgáló keretből. Az EIB ezenkívül más forrásokból is hitelez a projektek megvalósításához, s ily módon kulcsszerepet játszik az infrastruktúra bővítésében. A program ugyanakkor nagy súlyt helyez a magánberuházók bevonására. A brüsszeli bizottság a gazdaságélénkítő hatáson túl a bizalom javulását is reméli a beruházásoktól, amennyiben a projektek azt jelzik, hogy az EU a jövőjét építi. A terv összhangban van a tizenötök soros elnöki tisztét betöltő Olaszország javaslatával, amely szerint infrastrukturális beruházásokkal kell lendületet adni a gazdaságnak. Előzőleg Gerlando Genuardi, az EIB elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek meg kell teremtenie a tiszta jogi kereteket, amelyek között a magánberuházók is részt vehetnek a projektekben. Mint mondta, a múltban jól működött az állami és a magánberuházók közti partneri viszony, ám transzeurópai hálózatok esetében nehezíti a helyzetet az a körülmény, hogy ugyanarra a projektre különböző országos előírások és adószabályok vonatkoznak. Magyarországot négy páneurópai korridor érinti, közülük legkiépítettebb a 4-es, amely Ausztriából, illetve Szlovákiából halad Románia irányába, vagyis az M1-M5-ös autópályákat és a velük párhuzamos vasútvonalat foglalja magában. Az 5-ös korridor Szlovénia és Horvátország felől Ukrajnába tart, ami a majdani M6-os, az M7-es és az M3-as vonalát jelenti. A 10-es folyosó magyarországi szakasza az M5-östől Szerbia irányába halad, a 7-es pedig a Duna.

Óv a stabilitási paktum módosításától az S&P

Az eurózóna tagállamaira érvényes stabilitási paktum megváltoztatása egyes országok hitelkockázati besorolásának lerontását vonhatja maga után - figyelmeztetett tegnap a Standard & Poor's (S&P). Moritz Kraemer, a nemzetközi hitelminősítő intézet elemzője nyilatkozatában leszögezte: az államháztartásai deficitet a bruttó hazai termék 3 százalékában limitáló paktumnak nagy előnye az egyszerűség és az átláthatóság, a korrekciók azonban ezt olyan fokig feláldoznák, ami már alááshatná a fiskális konszolidációt. A paktumot a viszonylag gyors gazdasági növekedés időszakában fogadták el a valutaunióhoz tartozó országok, segítségével az euróövezet deficitjét 2001-re a GDP 1 százalékára sikerült leszorítani a pár évvel korábbi 5 százalékról. Újabban viszont a gazdaság gyengélkedése és a csökkenő állami bevételek miatt több kormány csak nehezen vagy egyáltalán nem tudja betartani a 3 százalékos limitet: Németország és Franciaország tavaly már átlépte a korlátot, s a német hiány várhatóan idén is magasabb lesz a megengedettnél. A valutaunió tagországai támogatják a strukturális deficitről szóló módosítást, vagyis azt, hogy a hiány megállapításánál hagyják figyelmen kívül annak a konjunkturális hatásokból eredő részét, továbbá felmerültek olyan ötletek, hogy emellett legyenek tekintettel a hosszú távú fizetőképességre, az államadósság nagyságára és a beruházási kiadásokra is. Kraemer szerint az ilyen változtatásokkal rosszul definiált, a különféle értelmezéseknek teret engedő rugalmasság váltaná fel a jelenlegi egyértelmű szabályokat, s a végeredmény a deficit emelkedése volna mindazokban az országokban, ahol a kormányok számára politikailag nehéz ügy a fiskális szigor. Azt nem nevezte meg, mely országok számíthatnak hitelkockázati minősítésük rontására a hiány növekedése esetén. Az S&P véleménye azért is érdekes, mert alig egy hete a másik nagy hitelminősítő, a Moody's úgy foglalt állást, nem látna semmi kivetnivalót a stabilitási paktum előírásainak átmeneti felfüggesztésében (NAPI Gazdaság, 2003. július 2., 2. oldal).

Csalódást okozott a befektetőknek a Sodexho

Napon belül 7,5 százalékkal esett a párizsi tőzsdén a Sodexho Alliance SA árfolyama, miután a Magyarországon is számos érdekeltséggel rendelkező élelmezési vállalat közölte, hogy üzleti évének májussal zárult első kilenc hónapjában 9,1 milliárd euróra csökkent az árbevétele az egy évvel korábbi 9,8 milliárdról. Az adaton igencsak meglátszik az euró erőssége, az árfolyamváltozás ugyanis 10,4 százalékkal rontotta a forgalmat, s ezt nem tudta ellensúlyozni a mindössze 2,9 százalékos belső növekedés. Elemzők csalódottan fogadták az utóbbi számot, amelynek fényében kétségessé vált, hogy ilyen gyenge dinamika mellett a Sodexho az üzleti év egészében valóra tudja-e váltani a négyszázalékos növekedési célkitűzést - írta a Reuters. A világ második legnagyobb élelmezési vállalata negatív hatást váltott ki azzal a bejelentésével is, hogy az éves nettó nyereség - konstans árfolyamon számolva - nem lesz magasabb a májusban prognosztizált 200 millió eurónál, amiből az árfolyamváltozás elvisz mintegy 20 millió eurót. Elemzők és befektetők annak jeleként értékelik ezt a közlést, hogy a Sodexho kezdi lejjebb nyomni a profitvárakozásokat.

Célkeresztben a hollywoodi stúdiók

Az európai fizetőtévé-társaságokkal kötött szerződéseik revíziójára kényszerülhetnek a nagy hollywoodi filmstúdiók, miután az EU brüsszeli bizottsága vizsgálatot indított a megállapodásokban rögzített árak ügyében - értesült a Financial Times.

Célkeresztben a hollywoodi stúdiók

Az európai fizetőtévé-társaságokkal kötött szerződéseik revíziójára kényszerülhetnek a nagy hollywoodi filmstúdiók, miután az EU brüsszeli bizottsága vizsgálatot indított a megállapodásokban rögzített árak ügyében - értesült a Financial Times. A stúdiók - a Warner Brothers, a Universal, a Paramount, a Walt Disney, a Twentieth Century Fox, az MGM és a Sonyhoz tartozó Columbia Tristar - a sugárzási jogokról szóló szerződésekben rendszerint kikötnek egy minimális árat, amelynél olcsóbban egyetlen más tévétársaság sem tűzheti műsorára az adott filmet. Mario Monti, a bizottság versenyügyekért felelős tagja szerint ezek a klauzulák mesterségesen magasan tartják az árakat, s ily módon korlátozzák a versenyt, mivel megnehezítik, hogy új szereplők is belépjenek a fizetőtévés piacra. Monti emberei még nem fejezték be az előzetes vizsgálatot, de a Financial Times valószínűnek tartja, hogy az eredmények alapján Brüsszel hivatalosan is kifogást fog emelni az árak rögzítése ellen. Maguk a stúdiók teljesen legálisnak ítélik a gyakorlatot, szerintük a bizottságnak inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy több EU-országban is monopolhelyzet áll fenn a fizetőtévés szolgáltatások piacán, Nagy-Britanniában például a BSkyB van domináns pozícióban. A tét mindenesetre nem csekély, tavaly ugyanis a hollywoodi stúdiók a becslések szerint másfél milliárd dollárt kasszíroztak az európai fizetőtévé-csatornáktól a sugárzási jogok fejében.

Ügyészségi vizsgálat az Aholdnál

A holland ügyészség gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó osztályának munkatársai tegnap házkutatást tartottak és számos dokumentumot lefoglaltak az Ahold NV kiskereskedelmi vállalat Amszterdamhoz közeli központjában, valamint a társaság könyvvizsgálójának, a Deloitte & Touche-nak az irodáiban. A vizsgálatot annak a gyanúnak az alapján indították, hogy az Ahold - a világ harmadik legnagyobb kiskereskedelmi hálózata - az utóbbi években meghamisított bizonyos dokumentumokat a Svédországban, Norvégiában, Brazíliában és Argentínában felvásárolt cégek konszolidációjával kapcsolatosan, s így a valóságnak nem megfelelő árbevételadatokat tüntetett fel mérlegeiben. Az Ahold és a Deloitte egyaránt közölte, hogy együttműködik az ügyészséggel. A nyomozás igen rosszkor jött az Ahold számára, hiszen csak a múlt héten fejezte be saját belső vizsgálatát a februárban kirobbant számviteli botrány ügyében. Az eredmény szerint a vállalat tavaly és tavalyelőtt a ténylegesnél 900 millió dollárral magasabb nyereséget könyvelt el egyesült államokbeli és argentin részlegénél. A számviteli tévedés - vagy sokak szerint csalás - februári bejelentésekor az Ahold árfolyama 70 százalékot zuhant, és még most is 20 százalékkal elmarad a korábbi értéktől.