Az Európai Unió brüsszeli bizottsága tegnap áldását adta arra a kezdeményezésre, hogy infrastrukturális beruházásokkal ösztönözzék a gazdasági növekedést. A Reuters által megszerzett dokumentum azt irányozza elő, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) 2010-ig mintegy 50 milliárd euró értékben nyújtson hiteleket a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok fejlesztésére szolgáló keretből. Az EIB ezenkívül más forrásokból is hitelez a projektek megvalósításához, s ily módon kulcsszerepet játszik az infrastruktúra bővítésében. A program ugyanakkor nagy súlyt helyez a magánberuházók bevonására. A brüsszeli bizottság a gazdaságélénkítő hatáson túl a bizalom javulását is reméli a beruházásoktól, amennyiben a projektek azt jelzik, hogy az EU a jövőjét építi. A terv összhangban van a tizenötök soros elnöki tisztét betöltő Olaszország javaslatával, amely szerint infrastrukturális beruházásokkal kell lendületet adni a gazdaságnak.
Előzőleg Gerlando Genuardi, az EIB elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek meg kell teremtenie a tiszta jogi kereteket, amelyek között a magánberuházók is részt vehetnek a projektekben. Mint mondta, a múltban jól működött az állami és a magánberuházók közti partneri viszony, ám transzeurópai hálózatok esetében nehezíti a helyzetet az a körülmény, hogy ugyanarra a projektre különböző országos előírások és adószabályok vonatkoznak.
Magyarországot négy páneurópai korridor érinti, közülük legkiépítettebb a 4-es, amely Ausztriából, illetve Szlovákiából halad Románia irányába, vagyis az M1-M5-ös autópályákat és a velük párhuzamos vasútvonalat foglalja magában. Az 5-ös korridor Szlovénia és Horvátország felől Ukrajnába tart, ami a majdani M6-os, az M7-es és az M3-as vonalát jelenti. A 10-es folyosó magyarországi szakasza az M5-östől Szerbia irányába halad, a 7-es pedig a Duna.
Papp Zoltán