Papp Zoltán

Nagyobb kártérítést kapnak a hoppon maradt utasok

Számottevően erősíti a légi utasok jogait az az Európai Parlament által most jóváhagyott - több mint egy év múlva életbe lépő - törvény, amely szerint a jövőben akár késés, akár túlfoglalás esetén az eddiginél sokkal nagyobb készpénzes kártérítést követelhetnek a légitársaságoktól az utasok. A vállalatok a kapacitás jobb kihasználása érdekében gyakran a ténylegesnél több helyet engednek lefoglalni a járatokon, így megesik, hogy érvényes jeggyel rendelkezők sem férnek fel a repülőre. Azt már a jelenlegi európai uniós jogszabály is előírja, hogy ilyenkor a hoppon maradt utas nem csupán választhat a teljes jegyár-visszatérítés és egy alternatív járat között, hanem kártérítésre is jogosult. Az új törvény azonban mintegy a duplájára emeli a kártérítés összegét: rövidebb utak esetében 250 euró jár, ami a távolság növekedésével arányosan több lépcsőben maximum 600 euróig mehet föl. Ugyanilyen jogosultságok illetik meg azokat az utasokat, akiknek járatait törlik. Teljesen új elem a jogszabályban, hogy a légitársaságok kártérítést kötelesek fizetni akkor is, ha a járatok jelentősen késnek. Rövid távú járatoknál két, hosszú távúaknál négy óránál hosszabb késés esetén teljes egészében vissza kell téríteniük a jegy árát. A törvény módosítása ellen több légitársaság is tiltakozott, de leghevesebben a fapados cégek, mint a brit EasyJet és az ír Ryanair, ami nem is csoda, hiszen ellenük merül föl a legtöbb panasz késés és járattörlés miatt. A parlament azonban nem vette figyelembe ezt, jóllehet a társaságok azt is hangoztatták, hogy az új szabályozás miatt kénytelenek lesznek emelni jegyáraikat.

Szép summát oszt ki a Microsoft

Az egyesült államokbeli Microsoft Corp. azt tervezi, hogy 46 milliárd dolláros készpénzállományának egy részét kifizeti tulajdonosainak - értesült a Financial Times. A világ legnagyobb szoftvergyára állítólag három opciót fontolgat: az első szerint tízmilliárd dollárnál jóval nagyobb összeget juttatnak a részvényeseknek rendkívüli osztalékként - vagy egyszeri kifizetés formájában, vagy három-négy negyedévre elosztva -, a második lehetőség nagy mennyiségű részvény visszavásárlása, végül szóba jöhet egy jelentős akvizíció, ami szintén növelné az árfolyamot. Döntés az év vége felé várható. A Microsoft januárban úgy döntött, hogy 28 éves fennállása óta először osztalékot fizet, közel 900 millió dollár értékben. A vállalatra azonban továbbra is nyomás nehezedik a befektetők részéről, hogy juttasson nekik többet a nyereségből. A 900 millió dolláros kifizetés nem mondható túl nagyvonalúnak, mivel a Microsoft negyedévenként 3 milliárd dollár készpénzt generál. A társaság sokáig azzal érvelt, hogy szüksége van a tetemes készpénzállományra, részint az antitrösztperekből fakadó esetleges kötelezettségek fedezéséhez, részint az alkalmazottak opciós részvényprogramokban megvett papírjainak visszavásárlásához. De a jogi nehézségek kezdenek elhárulni, miközben a Microsoft készpénzállománya tovább nő, ezért vezetői újragondolták korábbi álláspontjukat. A fordulathoz hozzájárult az is, hogy a Fehér Ház által kezdeményezett adókedvezmény-csomag részeként jelentősen csökken az osztalékok adója.

Tilos a kor szerinti diszkrimináció Nagy-Britanniában

A faji és nemi megkülönböztetés után a kor szerinti diszkrimináció is tilos lesz a brit munkahelyeken a kormány által a héten elfogadott törvényjavaslat értelmében. Az egy emberöltő óta a legnagyobb változást jelentő munkaügyi szabályozás szerint a munkáltatók az álláspályázatok kiírásánál nem szabhatnak meg maximális korhatárt, és a továbbképzések résztvevőinek kiválasztásánál sem tehetnek különbséget az alkalmazottak között a fiatalabbak javára - írta a BBC News. A kormány tarthatatlannak ítéli, hogy a diszkrimináció miatt emberek százezrei kerülnek ki a foglalkoztatottak köréből az ötvenes vagy akár a késő negyvenes éveikben. Számítások szerint az életkor szerinti megkülönböztetés évi 16 milliárd font gazdasági veszteséget okoz. Az Európai Unió vonatkozó direktívájának megfelelő módosítások 2006 októberében léphetnek életbe. A változtatások a nyugdíjba vonulást is érintik. Jelenleg a munkaadók rákényszeríthetik alkalmazottaikat, hogy 65 évesen nyugdíjba menjenek, az új szabályozás szerint azonban engedniük kell, hogy 70 éves korig dolgozzanak. Megszűnik az a rendelkezés is, amely ma lehetetlenné teszi, hogy egy alkalmazott egyszerre kapjon nyugdíjat a vállalati nyugdíjalapból és dolgozzon ugyanannál a cégnél részmunkaidőben. A brit iparszövetséget némileg aggasztja az új szabályozás, a munkaadók szerint ugyanis a diszkriminációt nehéz definiálni, és ha a vállalatok nem kapnak világos irányelveket, rengeteg ember fordulhat munkaügyi bírósághoz sérelmet vélelmezve. A szakszervezetek üdvözölték a javaslatot, de úgy látják, hogy az valójában a nyugdíjak finanszírozásának problémáját hivatott megoldani, s ezért teszi lehetővé az aktív életkor meghosszabbítását.

A Wall Street javára döntöttek a bíróságok

Amerikai bíróságok gyors egymásutánban visszadobtak két olyan csoportos keresetet, amelyben a panaszosok kártérítési per indítását kérték a véleményük szerint félrevezető információkkal szolgáló befektetési bankok ellen. Az első esetben a panaszosok a Merrill Lynchtől akartak kártérítést igényelni, miután a bank pozitív értékelése alapján bevásároltak két induló internetes cég, a 24/7 Real Media és az Interliant részvényeiből, ám később a papírok árfolyama a mélybe zuhant. Milton Pollack bíró azonban elutasította beadványukat, mondván, hogy a Merrill jelentése tartalmazott utalást a részvények értékének várható volatilitására. Sajátos hangvételű indoklásában a bíró azt is megjegyezte, hogy a panaszosok azok közé a nagy kockázatot vállaló spekulánsok közé tartoznak, akik most ingyenes befektetésbiztosítási rendszerré akarják átváltoztatni a szövetségi értékpapír-piaci szabályozást. A másik esetben a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a Credit Suisse First Boston lett volna a kártérítési per célpontja, őket a panaszosok azzal vádolták, hogy a Covad Communications cégről adtak ki annak idején túl rózsás elemzést. A Covad-papírok mára szintén kevesebbet érnek 1 dollárnál, ám Harold Baer bíró szerint a panaszosok nem tudták bizonyítani, hogy árfolyamveszteségeiket közvetlenül a három bank részvényvásárlásra buzdító jelentése okozta. A Wall Street-i bankok áprilisban kiegyeztek a szövetségi tőzsdefelügyelettel és egyes államokkal, hogy büntetésként és más címeken összesen 1,4 milliárd dollárt fizetnek, amiért a tőzsdei boom idején félrevezető jelentésekkel növelték saját bevételeiket. Befektetők még több száz magánvádas pert is akarnak indítani a pénzintézetek ellen, de a mostani két eset nyomán várhatóan sokan elállnak e szándékuktól.

A Vivendi megtartja lemezkiadóját

A francia-amerikai Vivendi Universal SA igazgatósága úgy döntött, hogy az eladásra kínált egyesült államokbeli szórakoztatóipari érdekeltségeik közül kiveszik a Universal Music Groupot, bízva a zeneipar fellendülésében. A döntésről a Reuters értesült megbízható forrásokból. A csomagban így a Universal filmstúdió, a kábeltévé-hálózatok és a témaparkok maradnak. A Vivendi amerikai vagyonelemei iránt még öten érdeklődnek: a Liberty Media - a Magyarországon is jelen lévő UPC tulajdonosa -, a General Electrichez tartozó NBC tévétársaság, a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió, a Viacom, valamint Edgar Bronfman, akinek családja három éve adta el a Vivendinek az akkor Seagram névre hallgató média- és italkonglomerátumot. Az igazgatóság egyetértett abban, hogy a vállalatnak minden jogi eszközt be kell vetnie, hogy Jean-Marie Messier volt vezérigazgató - akinek felvásárlásai pénzügyi válságba döntötték a Vivendit - ne kapja meg az általa követelt végkielégítést. Egy amerikai bírósági ítélet értelmében az egy éve menesztett Messier-nek 20,6 millió euró jár. Szintén nem hivatalos értesülés szerint az AOL Time Warner Inc. és a Bertelsmann AG tárgyalásokat kezdtek lemezkiadóik egyesítéséről, amiről már augusztus elején létrejöhet a megállapodás. Az összeolvadással a világ második legnagyobb lemeztársasága jönne létre a 24,6 százalékos Universal Music mögött, megelőzve a Sonyt és az EMI-t.

Alig bővül idén az unió gazdasága

Az Európai Unió bruttó hazai terméke (GDP) az első félévben stagnált, és noha a második félévben valószínűleg fokozatos fellendülés következik be, fennáll annak kockázata is, hogy a gazdaság nem indul növekedésnek - áll az EU brüsszeli bizottságának tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyet Pedro Solbes, a bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja jegyez. A dokumentum ismertetésekor Klaus Regling, a bizottság gazdasági és monetáris igazgatóságának vezetője úgy nyilatkozott, hogy az első félévi teljesítmény fényében némileg eltúlzottnak látszik az a három hónappal ezelőtti prognózisuk, amely 1 százalékos GDP-növekedést valószínűsít az év egészére. Regling mindazonáltal kizárta a stagnálás vagy a zsugorodás lehetőségét. Új számszerű előrejelzést a jelentés nem tartalmaz. A bizottság megítélése szerint egyelőre bizonytalan, hogy a vállalati beruházások mikor kezdenek erősödni. A gazdasági növekedés szempontjából leginkább a lakossági fogyasztásban lehet bízni, miután az euró erősödése csökkenti az importárakat és az inflációt, azaz serkentőleg hathat a fogyasztásra. Ugyanakkor az árfolyam-alakulás rontja az exportáló vállalatok külpiaci pozícióit, és ez a folyamat az elkövetkező hónapokban várhatóan folytatódni fog. A bizottság ezzel együtt összességében a növekedésre kedvezőnek tartja az euró izmosodását. Solbes szerint az importárak csökkenése hozzájárult a deflációs félelmek kialakulásához, de a trendek elemzése azt mutatja, hogy nem fenyeget komoly deflációs veszély.

Tovább autózna a FIAT

A FIAT S.p.A. nem kívánja eladni a General Motors Corp.-nak (GM) a FIAT Auto 80 százalékát, maga akarja feltámasztani a gyengélkedő autógyárat - derül ki az olasz csoport által az USA tőzsdefelügyeletéhez eljuttatott beadványból. A FIAT 2000-ben adta el a FIAT Auto 20 százalékát a GM-nek, s a többire eladási opciót kötött ki 2004-től kezdődően. A csoport igazgatósága a múlt héten hagyta jóvá azt a tervet, amelynek eredményeként a konglomerátumnak 2006-ra nyereségessé kell válnia (NAPI Gazdaság, 2003. június 27., 5. oldal). Még az előző adósságcsökkentési program részeként tegnap aláírták a megállapodást a FIAT Avio repülőgép-ipari részleg eladásáról. A FIAT egyik legnyereségesebb cégét az amerikai Carlyle Group befektetési társaság 70 és az olasz állami tulajdonban levő Finmeccanica S.p.A hadiipari csoport 30 százalékos tulajdonában levő új vállalat veszi meg, 1,5 milliárd euróért.

Régi köztársaság új jegybankkal

Hamarosan saját központi bankja lesz a világ legrégebbi köztársaságának, az alapítását 301-re datáló San Marinónak. Miután az Olaszország adriai tengerpartjához közel található, nem egész 30 ezer lakosú törpeállam parlamentje jóváhagyta a jegybank alapításáról szóló törvényt, az intézmény napokon belül megkezdheti működését. Monetáris politikai hatásköre azonban nem lesz, mivel San Marinóban is az euró a hivatalos fizetőeszköz. A jegybank euróbankjegyeket sem bocsáthat ki, csupán euróérméket - ezeket is csak kis számban -, amelyek nagy részét a gyűjtők elkapkodják. Legfőbb feladata a bank- és az állami pénzügyi rendszer szabályozása lesz, amiért eddig részben az Istituto di Credito Sammarinese, részben a pénzügyminisztérium volt felelős.

Lengyelország nem rohan a valutaunióba

Lengyelország arra törekszik, hogy 2008-ban vagy 2009-ben csatlakozzon az eurózónához, de nem kívánja emiatt feláldozni a gyorsabb gazdasági növekedést - jelentette ki Jerzy Hausner gazdasági miniszter. Az expanzív fiskális stratégia híveként ismert Hausner - aki nemrég vette át az addig a pénzügyminisztériumhoz tartozó gazdaság- és költségvetési politika irányítását - a kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetség kongresszusán azt hangoztatta, hogy a maastrichti kritériumoknak való megfelelés elfojtaná a kibontakozóban lévő gazdasági fellendülést. Beszédében kitért arra is, hogy a költségvetés hiánya, amely az idén várhatóan a bruttó hazai termék 4 százaléka körül lesz, 2004-ben és 2005-ben emelkedni fog bizonyos, az európai uniós tagsággal kapcsolatos kiadások miatt. Dariusz Rosati, a lengyel jegybank monetáris politikai tanácsának tagja szerint ez megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét az euró 2008-2009-es bevezetése iránt, mivel ha nem kezdenek hozzá sürgősen a fiskális reformokhoz, a hiányt képtelenség lesz addigra a 3 százalékos limit alá szorítani. A Reutersnak nyilatkozó független elemzők szintén úgy vélik, hogy a gazdasági növekedést serkenteni hivatott költségvetési lazítás esetén Lengyelország ebben az évtizedben nem válhat az euróövezet tagjává.