Papp Zoltán

Felértékeltetnék a jüant az USA iparvállalatai

Egyesült Államokbeli üzleti és szakszervezeti csoportok készek jogi úton kereskedelmi szankciókat követelni Kína ellen, ha Peking nem hajlandó változtatni a szerintük alulértékelt jüan árfolyamán. John Snow amerikai pénzügyminiszter ma tárgyal kínai vezetőkkel.

Élesedik a harc a londoni Canary Wharfért

Az egyesült államokbeli Morgan Stanley és a Goldman Sachs befektetési bankok azt fontolgatják, hogy felvásárlási ajánlatot tesznek a kelet-londoni pénzügyi negyedet üzemeltető és fejlesztő Canary Wharf Plc-re. A világ második és harmadik legnagyobb értékpapír-kereskedő cége Simon Glick amerikai befektetővel szövetkezik, aki 14,5 százaléknyi részvényével pillanatnyilag a Canary Wharf legnagyobb tulajdonosa. Korábban szintén jelezte felvásárlási szándékát a kanadai Paul Reichmann, a Canary Wharf elnöke és egykori alapítója, valamint az ugyancsak kanadai Brascan Corp. ingatlanfejlesztő társaság. Jelenleg Reichmann-nak közel 8, a Brascannak 9 százalékos tulajdonrésze van. Elemzők úgy vélik, a Morgan-Goldman-Glick trió színre lépése után Reichmann esélyei elszálltak, de van olyan nézet is, hogy a Brascan sem rúghat labdába. A Canary Wharf piaci értéke 1,52 milliárd font (2,4 milliárd dollár), a vállalatnak 3,4 milliárd fontnyi adóssága van. Egyes elemzők arra számítanak, hogy a nyertes ajánlat összege 1,6 milliárd font körül lesz, mások szerint azonban még a tőzsdei értéket sem fogja elérni, mert a Canary Wharfnak az irodapiac általános gyengélkedése miatt rosszak a készpénzbevételi mutatói. Az egykori dokkok helyén épült, jelenleg is fejlesztés alatt álló Canary Wharf Európa második legnagyobb irodaparkja, ha elkészül, az irodák összterülete 1,3 millió négyzetméter lesz. A júliussal zárult három hónapban a londoni irodabérleti díjak éves szintre kivetítve 22 százalékkal estek, s George Iacobescu, a Canary Wharf vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a komplexumon belül a kiadatlan irodaterület aránya a jelenleginek akár a háromszorosára, 16,5 százalékra is emelkedhet.

Elektronikai forradalmat sürget a Philips vezére

A fogyasztói elektronikai cikkek vezető gyártóinak teljesen át kell alakítaniuk üzleti modelljüket, hogy az ágazat ismét növekedési korszakba léphessen - jelentette ki a berlini IFA elektronikai vásáron a holland Royal Philips Electronics NV vezérigazgatója. Gerard Kleisterlee szerint az iparágban ma a korábbiakhoz képest sokkal rövidebb az a periódus, amely alatt egy új termék az olcsó - főként távol-keleti - gyártók jóvoltából tömegcikké válik, így egyre nehezebb elérni, hogy az innovációs befektetések megtérüljenek. A szektor vezető vállalatainak ezért össze kell fogniuk a gyártmányfejlesztés terén, hogy az elektronikát egyre újabb termékkategóriákkal bővítsék, olyanokkal, amelyek megfelelnek a fogyasztók változó életstílusának. Az összefogás történhet akár nyitott technológiai szabványok használatával akár partnerségekkel, az eredmény mindkét esetben az, hogy a fejlesztés a költségek csökkenése révén kifizetődőbbé válik, és a szellemi erőforrások összeadódása javítja az innováció hatékonyságát. A vállalatok ugyanakkor egymás riválisai maradnak a piacon, amit Kleisterlee a kooperatív verseny fogalmával jellemez. Szükség van ugyanakkor ágazatközi együttműködésre is, legfőképpen a távközlési szolgáltatók és az elektronikai gyártók között.

Greenspan nem akar inflációs célt kitűzni

Alan Greenspan a Federal Reserve elnöke a Fed kansasi részlegének éves konferenciáján határozottan kiállt az eddig követett rugalmas monetáris politika mellett. Elutasította bírálóinak azt a nézetét, mely szerint a Fednek - az Európai Központi Bankhoz és más jegybankokhoz hasonlóan - inflációs célt kellene kitűznie, és ehhez igazítania lépéseit. Greenspan kétségesnek tartja, hogy ez a megközelítés a gazdasági teljesítmény nagyobb javulását eredményezhetné, a sokak által fegyelmezetlennek tartott rugalmas politika viszont szerinte alkalmas a gazdasági kockázatok kivédésére. A Fed elnökének véleményét igazolja, hogy - amint azt egyes közgazdászok állítják a legfrissebb makroadatok láttán - az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) éves szintre kivetítve akár 5 százalékkal is bővülhet a harmadik negyedévben. A lelkesedést elsősorban az okozza, hogy a júniusi 0,4 százalék után júliusban 0,6 százalékkal nőtt reálértékben a lakossági fogyasztás, a GDP legnagyobb komponense. Némi üröm az örömben, hogy a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe augusztus végén 89,3 pontra süllyedt a júliusi végi 90,9-ről (a Dow Jones által megkérdezett elemzők 90,5 pontot vártak). A szupermarketek és az autókereskedések adatai viszont arra utalnak, hogy a lakossági költekezés augusztusban sem hagyott alább. Szintén derűlátásra ad okot, hogy a Chicagóra és körzetére vonatkozó feldolgozóipari beszerzési menedzserindex augusztusban 58,9 pontra ugrott a júliusi 55,9-ről. Elemzők arra számítanak, hogy a feldolgozóipar országszerte erősödik és a szektorban megindul az új munkaerő felvétele.

Rendőrkézen a féregcsináló

Az Egyesült Államokban letartóztatták és házi őrizetbe helyezték Jeffrey Lee Parsont, miután a 18 éves fiatalember beismerte, hogy ő alkotta meg a jelentős károkat okozó Blaster nevű internetes féreg egyik variánsát. Az augusztus 11-én felbukkant Blastert és változatait úgy programozták - a Windows operációs rendszer egy hibáját kihasználva -, hogy a megfertőzött számítógépek meghatározott időpontban összehangolt támadást indítsanak a szerverek ellen, megbénítva azok adatforgalmát. Parson akciójának fő kárvallottja - és az ügy első számú felperese - a Microsoft Corp., amelynek egyik site-ját egyszerre hétezer gép támadta meg. A minnesotai illetőségű Parson, noha az eredeti Blasternek nem ő az atyja, mégis nagy fogás az FBI számára, már csak azért is, mert 193 centi magasra nőtt és 143 kilót nyom. Ha rábizonyítják a szándékos károkozást, tíz évig terjedő börtönbüntetésre és 250 ezer dolláros pénzbírságra ítélhetik.

WTO-megállapodás a gyógyszer-kereskedelemről

A 146 tagú WTO általános tanácsa szombaton hatnapi tárgyalássorozat után elfogadta azt az egyezményt, amely megkönnyíti a szegény országoknak a tömegbetegségek - így az AIDS, a tébécé vagy a malária - ellen használható gyógyszerek olcsó importját. A megállapodás értelmében az érintett országoknak nem kell tekintettel lenniük arra, hogy a termékek szabadalmi oltalom alatt állnak, hanem megrendelhetik azok generikus változatait is; a generikus szerek az eredeteikkel szinte azonos összetételűek, így gyártóiknak csak minimális fejlesztési költséggel kell számolniuk, s ezért az eredetinél sokkal olcsóbban szállíthatják a készítményeket. A WTO vonatkozó törvénye már tartalmaz olyan rendelkezést, hogy egy ország egészségügyi válsághelyzetben generikus változatokat is rendelhet az amúgy szabadalmilag védett gyógyszerekből, de eddig ez csak azokban a tagállamokban volt lehetséges, amelyeknek van saját gyógyszeriparuk. A mostani megállapodás kiterjeszti a jogot a gyógyszergyártással nem rendelkező szegény országokra is. Az egyezmény kimondja, hogy tilos az ily módon importált olcsó gyógyszereket visszajuttatni a fejlett piacokra, azaz konkurenciát támasztani a szabadalmilag védett termékeknek. A megállapodás lökést adhat a hónap közepén a mexikói Cancúnban kezdődő világkereskedelmi liberalizációs tárgyalásoknak, más fejlemények viszont beárnyékolják a kilátásokat. A WTO ugyanis az Egyesült Államok, valamint Kanada és Brazília panaszára vizsgálatot indított az Európai Unió ellen, amiért a tizenötök nem engedélyezik a génkezelt élelmiszerek importját, holott ezek egészségkárosító hatására a „felperesek” álláspontja szerint nincs bizonyítva. A szervezet egy másik vizsgálatot is kezdett annak a brazil, thaiföldi és ausztrál vádnak az alapján, mely szerint az EU a cukorexport támogatásával illegálisan torzítja a világpiaci árakat. A vizsgálatoknak legkésőbb 18 hónap múlva le kell zárulniuk. Az EU mindkét esetben tagadja, hogy gyakorlata ütközne a WTO-előírásokkal, ugyanakkor maga sem maradt passzív, hanem panaszt emelt a WTO-nál Ausztrália ellen, amiért az növény- és állat-egészségügyi indokok nélkül karantén alá helyez számos külföldről érkező agrárterméket, s ezzel mesterségesen óvja saját piacát az oda irányuló exporttól.

Többségükben lehangolóak az eurózóna adatai

Zömükben negatív adatok láttak napvilágot pénteken az euróövezetben: Németországban és Olaszországban csökkent a kiskereskedelmi forgalom, Franciaországban nőtt a munkanélküliség és gyengült a beruházási kedv.

Európa legnagyobb légitársasága jöhet létre

A KLM Royal Dutch Airlines NV közölte, hogy megszüntette a British Airways Plc-vel (BA) folytatott tárgyalásokat, s így most már csak az Air France SA-val tárgyal a partnerségről. A holland légitársaság szóvivője magyarázatul annyit mondott, hogy a KLM az elmúlt években megannyiszor tárgyalt a BA-vel - több sikertelen fúziós próbálkozás volt -, de most végérvényesen úgy döntött, hogy az Air France-ra összpontosít. A BA a Oneworld nevű nemzetközi légiforgalmi szövetség vezetője, míg az Air France a rivális SkyTeam csoport egyik meghatározó tagja. A KLM arra számít, hogy még az év vége előtt sikerül csatlakoznia a SkyTeamhez. A választás azért is logikus, mert egyesült államokbeli partnere, a Northwest Airline szorosan együttműködik a SkyTeam-tag Delta Air Lines légitársasággal, az Air France amerikai partnerével. Ágazati elemzők szerint az Air France-KLM szövetség létrejötte az első lépés afelé, hogy a francia vállalat felvásárolja a hollandot, s így létrejöjjön Európa legnagyobb légitársasága. A helyzetet nehezíti, hogy az Air France jelenleg még többségi állami tulajdonban van. Az állam egy másodlagos kibocsátással akarja csökkenteni tulajdonrészét, de lapértesülések szerint az is elképzelhető, hogy érdekeltségének egy részét becseréli a KLM ellenőrző pakettjére. További gondot jelent, hogy az Air France és a KLM egyaránt nemzeti légitársaság, így egyesülésük nyomán át kellene alakítani a repülési jogok államközi megállapodásokban rögzített rendszerét. A KLM azt is közölte, hogy a téli menetrend kezdetétől, október 26-ától 5 százalékkal csökkenti kapacitását az egy évvel korábbihoz képest. Európán belül minden útvonalon naponta egy járattal kevesebbet indít.

Tovább terjeszkedik Kínában az Intel

Újabb gyárat létesít Kínában az egyesült államokbeli Intel Corp., a világ legnagyobb félvezetőgyártója, Sanghajban már működő üzeme után. A Szecsuan tartománybeli Csengdu városban jövőre indul meg az építkezés, az üzem 2005-ben kezdi meg a chipek gyártását, és 675 embert fog alkalmazni. A beruházás értéke 200 millió dollár, de az Intel - nem meghatározott idő alatt - további 175 millió dollárt invesztál a gyárba - írta a Dow Jones. Az Intel a Távol-Keleten bonyolítja le eladásainak 40 százalékát, s idén már bővítette a térségben Kínán kívül található két másik gyárát, a malajziait és a Fülöp-szigetekit.