Nehéz volna az eurózóna gazdaságának robusztus fellendülésére következtetni a pénteken közzétett makroadatok alapján. A német statisztikai hivatal jelentése szerint júliusban 1,6 százalékkal gyengült júniushoz képest a kiskereskedelmi forgalom, vagyis a lakossági kereslet szempontjából rosszul kezdődött a harmadik negyedév. A GfK piackutató intézet arról számolt be, hogy a lakossági bizalomindex sorozatban harmadik hónapja emelkedett, a szeptemberre vonatkozó mutató 4,8 pont, mégis úgy tűnik, hogy az erősödő bizalom nem fordul át nagyobb fogyasztásba. Ez valamit javulhat, ha igaznak bizonyul a Die Welt értesülése, hogy augusztusban - szezonális korrekció nélkül - 20 ezerrel csökkent az állástalanok száma a júliusi 4,35 millióról. A tartósan magas munkanélküliség az egyik oka a költségvetés növekvő hiányának: a kormány pénteken bejelentette, hogy az államháztartásnak a bruttó hazai termékhez viszonyított deficitje idén várhatóan 0,8 százalékponttal fogja meghaladni a valutauniós stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos plafont; a korábbi prognózis még 3,6 százalékos hiányról szólt.
Franciaországban romlott a foglalkoztatási helyzet, júliusban 0,8 százalékkal, 2,615 millióra nőtt a munkanélküliek száma, a ráta így 9,6 százalékra emelkedett a hároméves rekordot jelentő júniusi 9,5 százalékról. Szintén kellemetlen eredmény jött ki az INSEE statisztikai hivatal által a francia nagyvállalati vezetők körében elvégzett felmérésből: eszerint idén várhatóan csak két százalékkal bővülnek az üzleti beruházások. Az adat különösen azért ad okot csalódásra, mert áprilisban egy hasonló felmérés még hatszázalékos beruházásnövekedést vetített előre.
Nem alakul fényesen az olasz kiskereskedelmi forgalom sem, igaz, erről még csak a júniusi adatokat közölték. Májushoz képest az értékesítés 0,4 százalékkal csökkent, s éves viszonylatban is csupán 0,2 százalékkal nőtt. Üdítő kivételt képez a spanyol kiskereskedelmi forgalom, amely júliusban havi szinten 9, éves összevetésben 6,2 százalékkal erősödött.
