Papp Zoltán

Jó is, rossz is az Oracle mérlege

Az egy évvel korábbinál 28 százalékkal magasabb, 440 millió dolláros nyereséget ért el üzleti évének augusztussal zárult első negyedében az egyesült államokbeli Oracle Corp. A vállalati szoftvereket gyártó társaság árbevétele 2 százalékkal, 2,072 milliárd dollárra nőtt. A nyereségadat megfelel az elemzői várakozásoknak, ugyanakkor csalódást okozott az a tény, hogy az új szoftverlicenc-üzletek értéke – melyet általában az üzleti lendület elsődleges fokmérőjének tekintenek – 7 százalékkal, 525 millió dollárra esett. Ez messze elmarad az 592 millió dolláros Wall Street-i konszenzustól. Az Oracle mindazonáltal arra számít, hogy a folyó negyedévben – elsősorban az észak-amerikai kereslet javulásának köszönhetően – tovább nő az értékesítés és ezen belül az új licencekből származó árbevétel is.

Dinamikusan nőnek a közép- és kelet-európai ingatlanbefektetések

Az első félévben 20 százalékkal, 437 millió euróra nőtt a Közép- és Kelet-Európába irányuló kereskedelmi célú külföldi ingatlanbefektetések értéke, elsősorban a már évek óta aktív német és osztrák alapoknak köszönhetően - derül ki a Jones Lang Lasalle (JLL) ingatlanközvetítő cég jelentéséből. Az összegnek közel a fele Prágában landolt, de az év második felében várhatóan erősödnek a lengyelországi beruházások is. Tavaly a térségbeli kereskedelmi ingatlanbefektetések 1,05 milliárd eurós rekordot értek el (ennek 62 százaléka jutott Lengyelországra), ám idén minden bizonnyal új csúcs születik. A JLL szerint a befektetők hosszabb távon jelentkezni fognak a moszkvai piacon is, amely mind a bérleti díjak, mind a bérlési aktivitás terén vonzóbb számukra a lengyel, a cseh és a magyar fővárosénál. Prágában és Budapesten az első osztályú irodák bérleti díja feltehetőleg már elérte a mélypontot - az átlagos éves díj 252, illetve 215 euró négyzetméterenként -, míg Varsóban várhatóan tovább csökken a jelenlegi 271 euróról. Moszkvában átlagosan 500 euróba kerül egy négyzetméter egy évre. Az első félévben Varsóban volt a leggyengébb a bérlési aktivitás, 28 százalékkal romlott éves összevetésben, míg az orosz fővárosban 74 százalékkal nőtt - idézte a Reuters a jelentést. A régió az utóbbi két évben fontos célpontja lett a ingatlanbefektetés európai nagyágyúinak, mert a hozamok megközelítik a nyugati piacon elérhetőeket, és mert a nyugdíjalapok portfólióiban nő az ingatlanbefektetések aránya. Közép-Európában mindazonáltal ritkák a magas százalékban kiadott irodaépületek, mivel a gazdasági növekedés nem elég gyors ahhoz, hogy a kereslet elérje a kínálatot.

Jobb a vártnál az Intercontinental eredménye

Több mint három százalékkal emelkedett pénteken a londoni tőzsdén az Intercontinental Hotels Group Plc árfolyama, miután a világ legnagyobb szállodaüzemeltető társasága a vártnál magasabb nyereséget jelentett az első félévre. Az üzemi eredmény az egy évvel korábbihoz képest 31 százalékkal, 92 millió fontra csökkent ugyan, de így is jelentősen meghaladta a Reutersnél 73 és 83 millió font között szóródó elemzői prognózisokat. A nettó eredmény szintén 31 százalékkal, 56 millió fontra romlott, az árbevétel pedig 1,08 milliárdról 1,04 milliárd fontra gyengült. Az adatok pro forma alapon értendők, az Intercontinental ugyanis áprilisban jött létre a Six Continents Plc-ből kiválva. A Magyarországon is jelen lévő társaság az Intercontinental szállodaláncon kívül a Crowne Plaza és a Holiday Inn láncokat is működteti, világszerte több mint 3300 hotelje van félmilliónál több szobával. Az eredmények viszonylag jók ahhoz képest, hogy Richard North vezérigazgató szerint az ágazatban senki sem emlékszik olyan időszakra, amikor a piaci feltételek annyira rosszak lettek volna, mint az idei első félévben. A keresletet visszavetette az iraki háború, a SARS-járvány, valamint az európai gazdaságok gyengélkedése. Az Egyesült Államokban nagyjából stabil maradt a nyereség, Ázsiában és Európában viszont jelentősen visszaesett; Európán belül főleg Párizsban és a német piacon mutatkoztak a negatív hatások. Az Intercontinental rövid távon nem vár látványos javulást a szállodaiparban.

Duisenberg kizárja az újabb kamatcsökkentést

Megfelelőnek nevezte az Európai Központi Bank jelenlegi kamatszintjét Wim Duisenberg, a pénzintézet elnöke. A brüsszeli bizottság fél százalékra vitte le az eurózóna GDP-jének idei gyarapodására vonatkozó prognózisát.

Barackszínű zöldhasú

Október 9-én új húszdolláros kerül forgalomba, ami egy ideig biztosan szokatlan lesz az amerikaiak számára, ugyanis - szakítva a hagyományokkal - a puritán zöld-fekete mellett különböző színekben fog pompázni. Az előoldalon - a jelenlegi húszdollároshoz hasonlóan - Andrew Jacksonnak, az USA hetedik elnökének portréja lesz látható, de az eddiginél nagyobb méretben, ovális keret nélkül, ráadásul barackszín háttérrel. Az arckép mellett egy kék sas kap helyet, a sarkok zöldes árnyalatúak és a bankó hátoldala is színekben gazdag lesz, de más, fel nem fedett módokon is megnehezítik hamisítását. A mostani húszdolláros a leggyakrabban hamisított bankjegy az USA-ban, az új változat viszont a legbiztonságosabb lesz - ígérte Marsha Reidhill, a Federal Reserve szóvivője. Eddig 915 millió készült el az új bankóból, az októberrel kezdődő költségvetési évben pedig 2,7 milliárdot nyomnak belőle.

Argentína nem fizet az IMF-nek

Az argentin kormány magyar idő szerint kedd éjszaka bejelentette, hogy a határidő lejártával nem fizeti meg a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az esedékes, 2,9 milliárd dolláros tartozását. Az IMF történetében még soha nem fordult elő, hogy egy ország ekkora összeggel adósa maradt volna. Buenos Airesben azzal indokolták a döntést, hogy a 2,9 milliárd dollár elvitte volna az ország valutatartalékának közel egynegyedét. Nestor Kirchner nemrég megalakult kormánya csak abban az esetben hajlandó átutalni a pénzt, ha előbb sikerül megállapodni az IMF-fel egy újabb segélycsomagról és a következő három évben esedékes 12,5 milliárd dollárnyi adósság átütemezéséről. Ezt azonban nehezíti, hogy a kormány elutasítja az IMF által szabott feltételeket, köztük a költségvetési megszorításokat, a közüzemi díjak emelését és a bankok kompenzációját a tavalyi leértékelésért. Alberto Fernandez kabinetfőnök mindazonáltal lát lehetőséget arra, hogy néhány napon belül létrejöjjön a megállapodás. Az IMF egyelőre nem kommentálta az argentin lépést, elemzők szerint legalább egy hónapba telik, mire a hitelintézet büntetést vagy szankciókat ró ki. A nemzetközi piacokon az adósságszolgálati mulasztás híre gyakorlatilag semmilyen hatást nem váltott ki, nem érintette sem a feltörekvő országok kötvényeinek árfolyamát, sem az Argentínában érdekelt vállalatok részvényeit. Elemzők ezt részint azzal magyarázzák, hogy a lépésre már napokkal korábban számítani lehetett, részint pedig azzal, hogy a 2001 karácsonyán fizetésképtelenséget jelentő Argentína részéről nem meglepő a törlesztés megtagadása. Az akkori fizetésképtelenség által érintett, magánhitelezői forrásokból származó kölcsönök összege jelenleg 95 milliárd dollár, e tartozások átütemezéséről az IMF-megállapodás után kezdődhetnek tárgyalások.

Biztonságos a légi közlekedés az USA-ban

Két évvel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után az Egyesült Államokban a légi közlekedés biztonságosabb, mint valaha - jelentette ki egy szenátusi meghallgatáson James Loy, a szövetségi közlekedésbiztonsági hivatal vezetője. Mint elmondta, a hivatal az USA 429 repülőterén közel 50 ezer fővel növelte a személy- és csomagellenőrző alkalmazottak létszámát, az utasszállító gépeken megerősítette a pilótafülkék ajtaját, javította az együttműködést a belföldi hírszerzési szervekkel és a külföldi kormányokkal, megindította a pilóták felfegyverzésének programját, s bevezette, hogy a járatokon légimarsallok utazzanak. A meghallgatáson a szenátorok többsége elismerően szólt a hivatal teljesítményéről, ugyanakkor néhányan kifogásolták a költségvetési okokból - tehát a kongresszus döntése miatt - szükségessé vált megszorításokat, így főként azt, hogy a hivatal a források szűkülése miatt kénytelen volt megszüntetni hatezer repülőtéri biztonsági őri állást. A kormány az elmúlt két évben 9 milliárd dollárt fordított a légi közlekedés biztonságának javítására, az októberrel kezdődő pénzügyi évre 4,2 milliárd dollárt kér e célra, ami egyes szenátorok szerint nem elegendő a terrortámadások megelőzéséhez.

Nem az építőipar adta a Bouygues nyereségét

Az elemzői várakozásoknál magasabb nyereséget jelentett az első félévre a francia Bouygues SA építőipari, távközlési, média- és vízszolgáltató csoport. A konszern 130 millió euró nettó profitot ért el, ami tízmillióval több a Reuters elemzői konszenzusánál. Egy évvel korábban a nettó eredmény 465 millió euró volt, az egyszeri tételek nélkül számolva azonban csak 116 millió, amihez képest az idei első félévi adat 12 százalékos növekedést jelent. Az üzemi eredmény éves viszonylatban 10 százalékkal, 524 millió euróra emelkedett, az árbevétel viszont 0,8 százalékkal, 10,19 milliárd euróra csökkent. Magyarországon a Bouygues elsősorban a Budapest Sportaréna építőjeként ismert, de emellett a francia társaság végzi a Kincsem Park korszerűsítését, továbbá legnagyobb tulajdonosa az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt.-nek. A nyereség zömét a csoport újabb üzletágai adták, nevezetesen a távközlés és a média. A Bouygues Télécom, Franciaország harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója a piaci részesedés növelésével párhuzamosan 200 millió euróra javította üzemi eredményét az egy évvel korábbi 153 millióról, a szintén a Bouygues-hoz tartozó TF1 televíziós csatorna pedig 15 százalékkal, 233 millió euróra növelte üzemi nyereségét. A hagyományos építőipari üzletág a piac gyengesége miatt 5 millió euró veszteséget könyvelt el, igaz, ez jobb, mint a tavalyi első félévi 27 millió eurós mínusz. A megrendelések alakulása és a szerkezetátalakítási lépések alapján a Bouygues arra számít, hogy az év végére az építőipari tevékenység is nyereségessé válik.

Brit-holland kézben a lengyel acélipar zöme

A világ második legnagyobb acélgyára, a brit-holland LNM Group előzetes megállapodást kötött a lengyel kormánnyal a négy acélgyárat magában foglaló, a teljes lengyel acélgyártás 70 százalékát adó Polskie Huty Stali SA (PHS) megvásárlásáról. A vételár várhatóan meg fogja haladni az egymilliárd dollárt. Az ügylet véglegesítéséhez az LNM-nek még meg kell egyeznie a szakszervezetekkel a szociális csomagról és meg kell szereznie a helyi hatóságok jóváhagyását. Az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében a PHS 2006-ig 750 millió dollárnyi állami támogatást kaphat, ha csökkenti kapacitását. Az LNM az amerikai US Steelt győzte le a PHS-ért folytatott versenyben.