Papp Zoltán

Az euróért lobbizik az Ericsson vezére

Ha Svédország nemet mond a közös fizetőeszközre, azzal nemcsak a multinacionális cégek beruházási térképéről kerül le, hanem azt is kockáztatja, hogy saját vállalatai külföldre telepítik tevékenységüket - írta a Dagens Nyheter vezető svéd napilapban megjelent nyílt levélben Carl-Henric Svanberg, a távközlési eszközöket gyártó Ericsson AB vezérigazgatója. A levél társszerzője Anna Lindh külügyminiszter; az eurókampány kezdete óta ez az első alkalom, hogy egy prominens üzletember és egy politikus közösen szól a szavazókhoz.

Lejjebb vitte idei növekedési prognózisát az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábbi 3,2 százalék helyett csak 3,1 százalékos globális gazdasági növekedést vár ez évre. Jövőre négy százalékra gyorsulhat a tempó, de a fellendülést több kockázati tényező veszélyezteti.

Magasabb a vártnál a német infláció

A hat tartomány mutatóiból képzett előzetes adatok szerint Németországban augusztusban 0,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex júliushoz képest, a 12 havi infláció pedig 1,2 százalék - közölte a német statisztikai hivatal. A számok lényegesen rosszabbak a vártnál, a Reuters és a Dow Jones által megkérdezett elemzők ugyanis hó/hó alapon 0,1 százalékos csökkenésre, 12 havi viszonylatban pedig 1 százalékos emelkedésre számítottak a júliusi 0,2, illetve 0,9 százalékos növekedés után. Az emelkedést főleg az olaj és az üzemanyagok, valamint a nyaralással összefüggő szolgáltatások drágulása okozta. A váratlanul magas német adat fényében nem zárható ki, hogy az eurózóna augusztusi inflációs mutatója az Európai Központi Bank által küszöbértéknek tekintett 2 százalék fölé kerül a júliusi 1,9 és a júniusi 2 százalék után.

Kelet-Európában terjeszkedne az E.ON

A német E.ON AG energetikai konszern azt tervezi, hogy erősíti jelenlétét Kelet-Európában - nyilatkozta a Handelsblattnak Johannes Teyssen, a csoport elnöke. Az expanzió első számú célpontja Lengyelország, ahol a társaság közép-európai tevékenységét is magában foglaló E.ON Energie leányvállalat gyakorlatilag egyáltalán nincs még jelen. Teyssen szavai szerint Csehországban, ahol a vállalatnak két regionális áramszolgáltatóban van tulajdonrésze, vannak még fehér foltok, és lehet még terjeszkedni Szlovákiában is, ahol az E.ON a legnagyobb áramszolgáltató tulajdonosa. Magyarországon ellenben már igen erős az E.ON piaci pozíciója, hiszen a vállalat többségi tulajdonos a Dédász, Édász és Titász áramszolgáltatókban, s vannak egyéb érdekeltségei is. Wulf Bernotat, az E.ON vezérigazgatója a közelmúltban bejelentette, hogy a konszern 2005-ig 26-28 milliárd eurót kíván beruházásokra fordítani; ez 6-8 milliárd euróval több a múlt év végén előirányzott összegnél. Teyssen közölte, hogy ha Közép-Európában kedvező alkalmak kínálkoznak, lesz pénz az új érdekeltségek megszerzésére. Az elnök szerint Németországban már nagyon korlátozottak az expanziós lehetőségek, a versenyhivatal az E.ON minden lépését árgus szemekkel figyeli. A lap által megkérdezett elemzők logikusnak tartják, hogy az E.ON a közép-európai országokban terjeszkedjék, elsősorban azért, mert a régióban az ipar fejlődése miatt az átlagosnál jobban erősödik az energiakereslet. Ők is úgy vélik, hogy a legnagyobb lehetőségeket Lengyelország kínálja, ahol még az egész energetikai ágazat privatizáció előtt áll.

A GE és Bronfman harcol a Vivendi vagyonáért

A francia Vivendi Universal SA igazgatótanácsa ma dönt arról, hogy melyik pályázóval kezd kizárólagos tárgyalásokat a csoport egyesült államokbeli szórakoztatóipari érdekeltségeinek eladásáról. Összesen négy ajánlat futott be a Universal filmstúdióra, a Vivendi filmtárára, kábeltévéire és vidámparkjaira. A Universal Music Group lemezkiadót korábban kivették az eladására szánt vagyonelemek közül. A hírek szerint a verseny a General Electric Co. (GE) és Edgar Bronfman kanadai üzletember között fog eldőlni, a szintén pályázó Liberty Media Inc.-nek és a Viacom Inc.-nek nincs esélye.

Irak sok milliárd dolláros külföldi segélyre szorul

Paul Bremer, az iraki polgári adminisztráció vezetője Marek Belka volt lengyel pénzügyminisztert és miniszterelnök-helyettest nevezte ki a gazdaságpolitikai ügyek irányítójává az amerikai Peter McPherson helyébe. Minisztersége előtt Belka évekig a Világbanknál dolgozott, 2002 novembere óta pedig az amerikai JP Morgan befektetési bank közép- és kelet-európai részlegének tanácsadója volt. Iraki szerepvállalása nem most kezdődik, ugyanis június óta vezeti az akkor megalakított nemzetközi koordinációs tanácsot is, amely a külföldi támogatások bevonása és elosztása terén illetékes.

Dinamikusan bővülnek a külföldi befektetések

Az elmúlt bő két évtized alatt több mint a tízszeresére nőtt a külföldi működőtőke-befektetések értéke, a tavalyig összesen 7100 milliárd dollárból 188 milliárd jut a volt szocialista országokra.

Fedezze fel Spanyolországot!

„Egy barát Európából” - ezzel a címmel jelentetnek meg hirdetéseket a Wall Street Journalban spanyol borászok, akiknek láthatóan jó érzékük van ahhoz, hogyan fordítsák a maguk javára a világpolitikai helyzet változását. Az amerikai fogyasztók szemében Franciaország feketelistára került az iraki háború kapcsán tanúsított magatartása miatt, aminek a jelek szerint a Szaddám elleni koalícióhoz csatlakozó Spanyolország lett az egyik haszonélvezője, legalábbis az amerikai borpiacon. Az év első felében - az eladott mennyiséget nézve - az Egyesült Államok szupermarketjeiben 15,5 százalékkal kevesebb francia bor fogyott, mint egy évvel korábban, a spanyol borok forgalma viszont 20,5 százalékkal megugrott. Borkereskedők egyöntetűen arról számolnak be, hogy kénytelenek kevesebb francia terméket tartani kínálatukban, mert a fogyasztók alternatív borokat igényelnek. A spanyol nedűk sikeréhez az is hozzájárul, hogy általában erőteljesebben gyümölcsösek, mint a franciák, s ez jobban megfelel az amerikai ízlésnek. Nem közömbös természetesen az ár sem: egy üveg minőségi spanyol bor ára általában 10 és 20 dollár között van, míg az azonos kategóriájú francia borok 25-30 dollárba kerülnek.

Nem okozott nagy kárt az áramszünet

Az USA gazdaságában várhatóan nem okoz komolyabb visszaesést a múlt hét végi példátlan méretű áramkimaradás, de a három távvezetékszakasz meghibásodása nyomán kialakult válság rávilágít az áramszektor sebezhetőségére, ami az infrastrukturális beruházások elmaradásának következménye.