A vasárnapi jelentések szerint legalább harminc halálos áldozatot követelt az Egyesült Államok keleti partvidékét csütörtökön elérő, majd a hét végére Kanadába átvonuló Isabel. A hurrikán Észak-Karolina és Virginia államokban okozta a legnagyobb pusztításokat - a széllökések ereje elérte a 170 kilométer/órát -, ám szerencsére péntekre már trópusi viharrá szelídült, így észak felé haladva Marylandben, Pennsylvaniában, Washington D.C.-ben és New York államban már enyhült a hatása.
Vasárnapra a közlekedés nagyjából normalizálódott, miután csütörtökön és pénteken törölni kellett több ezer repülő-, vasút- és buszjáratot. A vészhelyzetek kezelésével foglalkozó szövetségi hivatal jelentése szerint az érintett térségek 10,5 millió magán- és üzleti fogyasztója közül csaknem ötmillió maradt villamos áram nélkül rövidebb-hosszabb időre, s egyes helyeken még a hét végére sem sikerült helyreállítani az áramellátást. A fővárosban csütörtökön és pénteken szinte leállt az élet, bezártak a kormányhivatalok és szünetelt a munka a törvényhozásban.
A kezdeti becslések még arról szóltak, hogy az Isabel okozta károk nagysága elérheti a négymilliárd dollárt, ám a vihar gyengültével az összeg is csökkent. A biztosítótársaságok jelenleg úgy számolnak, hogy körülbelül egymilliárd dollár kártérítést kell kifizetniük, ami kevesebb mint a fele a legutóbbi súlyos vihar, az 1999-es Floyd hurrikán után fizetett összegnek. Az USA eddigi legköltségesebb vihara az 1992-ben a floridai partokon tomboló Andrew hurrikán volt, amely után a biztosítók közel húszmilliárd dollárral lettek szegényebbek. Arról egyelőre nincsenek becslések, hogy az Isabel által az üzleti életben okozott fennakadások milyen hatással lesznek a harmadik negyedévi gazdasági növekedésre. Elemzők mindazonáltal kiemelik, hogy a károk jóval nagyobbak lettek volna, ha a vihar mozgásvonala egy kicsit keletebbre húzódik.
Papp Zoltán