Papp Zoltán

Sztrájkolnak a francia trafikosok

A francia trafikok 90 százaléka zárva tartott tegnap, s az árusok hatvan demonstrációt tartottak országszerte tiltakozásul az ellen, hogy egy háromlépcsős emelés második állomásaként 20 százalékkal nőtt a cigaretta ára. Egy doboz cigi most átlagosan 5 euróba kerül, így Franciaország, amely sokáig a legolcsóbbnak számított az Európai Unióban, már messze megelőzi a többieket – Németországban az átlagár 3,4, Hollandiában 2,9, Olaszországban 2,5, Spanyolországban 1,9 euró; igaz, az EU-n kívüli Norvégiában ugyanez 7,3, Nagy-Britanniában 6,7 euró. A 34 ezer francia trafikosnak monopóliuma van a cigarettaárusításra, s érdekképviseleti szövetségük attól tart, hogy az áremelés nyomán sok bolt csődbe fog menni, különösen a határokhoz közeli területeken, ahonnan érdemes átruccanni külföldre cigiért. Az ország belsejében lévő üzleteknek a csempészet terjedése jelent fenyegetést a BBC szerint. A kormány 120 millió euró segélyt ajánlott föl, ám ezt a trafikosok keveslik. Franciaországban a lakosság 42 százaléka dohányzik, a kormány az áremeléstől a fogyasztás 10 százalékos csökkentését és évi 10 ezer haláleset megelőzését reméli.

Erősödik a bizalom a német vállalatok körében

A német ipari és kereskedelmi kamarákat tömörítő DIHK 25 ezer vállalatra kiterjedő felmérésének eredménye szerint a cégek 29 százaléka bízik az üzleti helyzet javulásában, ami 12 százalékpontos növekedést jelent a legutóbbi, júniusi felméréshez képest. Romlásra a vállalatok 25 százaléka számít, így a derűlátók 2001 júniusa óta most először kerültek túlsúlyba a borúlátókkal szemben. Az export növekedését 39, csökkenését csak 10 százalékuk valószínűsíti, a beruházások és a foglalkoztatás terén azonban a javulás ellenére még mindig negatív a mérleg, ami azt jelenti, hogy folytatódni fog a beruházások csökkenése és a munkahelyek megszüntetése. A DIHK ezzel együtt arra számít, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékkal bővül 2004-ben, de csak ha a dollár nem gyengül és a bérnövekedés visszafogott marad. A Bundesbank tegnap közzétett havi jelentése szerint a második és az első negyedévi 0,1, illetve 0,2 százalékos GDP-csökkenés után a harmadik negyedévi adat már pozitív lehet. Számszerű becslést a jelentés nem tartalmaz, de utal arra, hogy az ipari és a szolgáltatási szektor teljesítménye egyaránt jobb, mint volt a második negyedben. A német kormány javaslatot fogadott el arról, hogy jövőre - a 19,5 százalékos nyugdíjjárulék változatlanul hagyása mellett - befagyasztják a nyugdíjakat, ráadásul áprilistól teljes egészében a nyugdíjasokra terhelik a jelenleg csak felerészben általuk fizetett 1,7 százalékos ápolási díjat. A végeredményben az állami nyugdíjak 0,85 százalékos csökkenését jelentő intézkedések révén a nyugdíjbiztosító nyolcmilliárd eurós hiányát kívánják lefaragni. A húszmillió német nyugdíjast újabb csapás éri 2005-ben, akkortól ugyanis a kormány terve szerint a nyugdíjakat nem a bérekhez igazítva, hanem egy értékállósági együttható alapján fogják emelni, ami a mostaninál kisebb növekedést eredményez. Szintén 2005-ben 30-ról 50 százalékra, majd 2025-ig 100 százalékra növelik a nyugdíjak adóköteles részét, de ezzel párhuzamosan megszűnik a nyugdíjjárulékokat terhelő adó. A pénzügyminisztérium számításai szerint ez a kettős módosítás hosszú távon évi nettó nyolcmilliárd euró bevételkiesést jelent az államnak, vagyis ennyivel több szabadon elkölthető jövedelem marad a gazdaságban, pontosabban a járulékfizetőknél, míg a nyugdíjak összege csökken.

Erős riválisokkal küzd a PSA Peugeot-Citroën

Négy hónapon belül másodszor csökkentette idei nyereség-előirányzatát a francia PSA Peugeot-Citroën. Európa második legnagyobb autógyára a tavalyi 2,91 milliárd euró után ez évre csak 2,1 milliárdot valamivel meghaladó üzemi eredményt vár, ami a központi autógyártó üzletágban 3 százalékos - az elemzői konszenzusnak megfelelő - nyereségrátát jelent. Ez 0,7 százalékponttal alacsonyabb a legutóbbi, júliusi előrejelzésnél, amely azonban már szintén kisebb volt a februárban bejelentett eredeti, 5-5,2 százalékos célkitűzésnél. A PSA az eladások tekintetében is lejjebb vitte várakozását, az új prognózis szerint az értékesítési darabszám a korábban tervezett 3,35 millió helyett minimum a tavalyival megegyezően 3,27, maximum 3,3 millió lesz - írta a Dow Jones. A harmadik negyedévben éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent a viszonteladóknak eladott Peugeot és Citroën gépkocsik száma, úgy, hogy Nyugat-Európában 7 százalékkal esett, Európán kívül viszont 17 százalékkal emelkedett az értékesítés. A csoport a július-szeptemberi negyedévben 12,36 milliárd euró, az egy évvel korábbinál 3,5 százalékkal kisebb árbevételt ért el, az első kilenc hónap 40,1 milliárd eurós forgalma pedig 0,1 százalékkal alacsonyabb a tavalyi azonos időszakénál. Elemzők szerint a nyugat-európai piac általános gyengélkedése mellett a PSA helyzetét az is nehezíti, hogy modellkínálata - amelyen belül a Peugeot 307-es és a Citroën Xsara Picasso a két fő sikerautó - kezd némileg elavultnak hatni a Renault Mégane családja és a Volkswagen Golf 5-ös generációja mellett. Az eredmény romlásába ugyanakkor nagyban belejátszik az euró erősödése is: minden egyes százalékpont, amit a közös fizetőeszköz más valutákhoz képest nyer, éves szinten 70 millió eurót visz el az üzemi nyereségből.

Elfogadta a Bundestag a kormány reformjavaslatait

A korábban többször lemondással fenyegetőző Gerhard Schröder kancellárnak sikerült maga mögé állítani a kormánypárti képviselőket a német törvényhozás alsóházában, amely így pénteken 8-10 fős többséggel elfogadta az adó- és munkaügyi törvények módosításáról szóló javaslatokat. Az adóreformhoz azonban az ellenzéki többségű felsőház jóváhagyása is szükséges, a biztosra vehető elutasítás után egyeztetések következnek. A Bundestag döntése szerint az eredetileg 2005-re tervezett jövedelemadó-csökkentés előre hozásával jövőre a legmagasabb adókulcs 48,5-ről 42, a legalacsonyabb 19,9-ről 15 százalékra süllyed, így 15,6 milliárd euróval több marad az adófizetőknél. Emiatt a szövetségi költségvetés ötmilliárd euró hitelfelvételre kényszerül. Az adócsökkentés fennmaradó hányadának finanszírozásához, illetve az idén várhatóan a GDP 3,8 százalékára rúgó államháztartási hiány mérséklése céljából csökkentenek bizonyos támogatásokat, növelik a dohánytermékek adóját, és 25 százalékos forrásadó megfizetése mellett lehetővé teszik a külföldi megtakarítások legalizálását (a részleteket lásd NAPI Gazdaság, 2003. október 14., 2. oldal). Ugyanakkor a becslések szerint 5-10 milliárd euró bevételkiesést jelent az a visszamenőlegesen ez év januárjától érvényes módosítás, amely szerint az élet- és egészségbiztosítók korlátlanul csökkenthetik adóköteles jövedelmüket a portfólióbefektetések értékének leírásával. A kiadások leszorítását célozza a - felsőházi jóváhagyást nem igénylő - munkaügyi reformcsomag is, amelynek fő intézkedéseként a munkanélküli segélyt összevonják a különböző tényezők alapján számított szociális segéllyel. A végösszeg a legtöbb jogosult esetében csökkenni fog, ami a kormány reményei szerint ösztönzi majd a munkába állást. A munkaügyi hivatal jövőre munkaügyi ügynökséggé alakul.

Rakétasebességen a kínai gazdaság

A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben 9,1 százalékkal bővült éves összehasonlításban Kínában, ami jelentős gyorsulás a második negyedévi 6,7 százalékos ütemhez képest. Az első háromnegyed évben a GDP 8,5 százalékkal gyarapodott és a statisztikai hivatal ugyanekkora növekedést vár az év egészére. A világ hatodik legnagyobb gazdaságát elsősorban az állóeszköz-beruházások repítik, ezek összértéke az első kilenc hónapban 30,5 százalékkal emelkedett, amiben nagy szerepet játszott a 40,2 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke-befektetés.

A Boeing leáll a 757-es gépek gyártásával

Az amerikai Boeing Co. a kereslet drasztikus visszaesése miatt a jövő év vége felé beszünteti a 757-es széria gyártását. A bejelentésre néhány órával azután került sor, hogy a Continental Airlines Inc. légitársaság közölte: a korábban megrendelt tizenegy 757-es gépből csak ötre tart igényt, a többi hat helyett inkább 737-eseket vásárol. Ezzel a Boeingnak pillanatnyilag mindössze 12 darab 757-esre van megrendelése. A középkategóriás szériából – amely két utas- és egy teherszállító modellből áll – idén havonta csak egy vagy két darabot adtak el. A gyártás leállítása miatt a Boeing az idei harmadik negyedévi adózás előtti eredményt rontó tételként 184 millió dollárt könyvel el. Arról még nincs döntés, hogy hány embert bocsátanak el. A légi közlekedést válságba döntő 2001. szeptemberi 11-ei terrortámadások óta a Boeing közel 35 ezer munkahelyet szüntetett meg. Az 1982 óta gyártott, 200–280 férőhelyes 757-esből eddig több mint ezer darabot értékesítettek, annak idején ez a gép volt a leghatékonyabb és a legnagyobb hatótávolságú repülő a világon. Az utóbbi években azonban a légitársaságok a kapacitásfelesleg és a költségek csökkentése érdekében inkább a kisebb 737-es gépeket részesítik előnyben; a Boeing által az idei első kilenc hónapban kiszállított 210 gép közel kétharmada 737-es volt, ebből a sorozatból eddig összesen 4600 darabot gyártottak. A 757-es széria ezenkívül megszenvedte az európai Airbus SAS jelentette konkurenciát is. A Boeing mindazonáltal nem akar teljesen kivonulni ebből a piaci szegmensből, ugyanis már fejlesztik a 200–250 személyes, 2008-tól szállítandó 7E7 kódnevű gépet, amelynek 8000 mérföldes hatótávolsága a kétszerese lesz a 757-esének, üzemanyagot viszont 15-20 százalékkal kevesebbet fog fogyasztani.

Együtt a Vodafone és a Microsoft

A brit Vodafone Group Plc és az amerikai Microsoft Corp. közös mobilinternet-szabvány kifejlesztését kezdi meg. A világ legnagyobb mobilszolgáltatója és legnagyobb szoftvercége együtt nyújt segítséget a programfejlesztőknek ahhoz, hogy termékeiket olyan rendszerekbe integrálják, amelyek egyaránt elérhetők a vezetékes és a mobilhálózatokról, így mind mobil-, mind PC-s környezetben használhatóak - jelentette be a tegnap kezdődött genfi ITU Telecom World 2003 konferencián a Vodafone szóvivője, de a szövetségre költendő összegről nem szolgált részletekkel. A weboldalak mobilra történő letöltéséről folyó eszmecsere tartalma a négy évvel ezelőtti utolsó konferencia óta nem sokat változott, mert a vezető távközlési vállalatok értéke mintegy 40 százalékkal apadt, a nagy reményű wap szép csendben elvesztette vonzerejét, a harmadik generációs szolgáltatás (3G) kereskedelmi elterjesztése pedig még mindig csak gyermekcipőben jár. Így a résztvevők még mindig azzal vannak elfoglalva, hogyan tehetnék vonzóbbá mobiljaikat a vezetékes szolgáltatásokkal szemben. A receptet Bill Gates, a Microsoft alapítója és elnöke árulta el, de nem keltett meglepetést előadásának vezérfonalával, amely szerint az ágazat legmélyebb válságán túljutó távközlési cégek növekedésének jövője a szoftvereken áll vagy bukik, éppen ezért a cég az utóbbi négy évben megduplázta a mobilokban használt szoftverek fejlesztésére költött összeget. A tét nem kicsi, hiszen a távközlési berendezések és a mobiltelefonok éves forgalma a hardverek, szoftverek és az információtechnológiai szolgáltatások nélkül is több mint 260 milliárd dollár. A Microsoft a lehető legnagyobb szeletet szeretné kihasítani a szoftvertortából, a francia Orange mobilszolgáltató számára készített smartphone-jai után azonban enyhén szólva nem kapkodnak a vevők. A termék számára ráadásul komoly versenyt jelent a vezető mobilgyártók alkotta Symbian szoftverszövetség, amely a Sun Microsystem Java programozási nyelvét használja.

A Tchibo és Hamburg pályázik a Beiersdorfra?

A német Tchibo Holding AG kávékereskedelmi cég és Hamburg városa együttesen kívánja megszerezni a testápolási és kozmetikai cikkeket gyártó, hamburgi székhelyű Beiersdorf AG ellenőrzését azzal a céllal, hogy a főleg a Nivea termékcsaládról ismert vállalat ne kerüljön az egyesült államokbeli Procter & Gamble (P&G) Co. tulajdonába, amely már több mint egy éve érdeklődik iránta - értesült a The Wall Street Journal Europe (WSJE). A Tchibónak jelenleg 30,1 százalékos tulajdonhányada van a Beiersdorfban, s a magánkézben lévő társaság most Hamburggal együtt ajánlatot tett az Allianz AG-nek a birtokában lévő 46,6 százalékos pakett egészének vagy többségének megvásárlására. A lap szerint a szokatlan konzorcium az elmúlt 12 havi részvényárfolyam átlagát kínálja - a Beiersdorfnak 26 százaléka van közkézen -, ez részvényenként 107 euró volna, ami 1,25 euróval alacsonyabb a jelenlegi árfolyamnál. Az ajánlat mintegy 9 milliárd euróra értékeli a Beiersdorfot, az Allianz 3,95 milliárd eurót kapna, ebből Hamburg legalább egymilliárdot hajlandó magára vállalni. A városi szenátus szóvivője a Reutersnak cáfolta, hogy összeálltak volna a Tchibóval a Beiersdorfért. Elemzők valószínűbbnek tartják, hogy Hamburg valamilyen adóelengedéssel támogatja a Beiersdorf német kézben tartását.

Adócsökkentésről szavaz a német parlament

A héten szavaz a német parlament alsóháza a kormány munkaügyi és adóreform-javaslatairól, melyek közé bekerült a biztosítótársaságok adóterheinek csökkentése is.