Döntő jelentőségű szavazások várnak pénteken a német kormányra, a parlament alsóháza ugyanis akkor dönt az új adó- és munkaügyi törvényekről. A legfontosabb intézkedés az, hogy 2005-ről 2004-re hozzák előre a személyi jövedelemadó csökkentésének harmadik, utolsó fázisát. A legmagasabb kulcs 48,5-ről 42 százalékra, a legalacsonyabb 19,9-ről 15 százalékra mérséklődik. A könnyítés jövőre 15,6 milliárd eurót hagy az adófizetőknél; a pénzügyminisztérium számítása szerint egy évi 40 ezer eurót kereső házas, kétgyermekes alkalmazott az ideinél 706 euróval kevesebb adót fizet, 80 ezer eurós kereset esetén pedig 1761 euróval lesz több az elkölthető jövedelme. Az adócsökkentés finanszírozása részben új hitelekkel történik, részben az új lakást vásárlók, az ingázók és a mezőgazdasági termelők adókedvezményeinek szűkítésével, részben a cigaretta adójának szálanként 4,5 eurócentes emelésével - amit 2005 júniusáig három lépésben vezetnek be -, részben a külföldi megtakarítások repatriálására vonatkozó amnesztiával, amely szerint 25 százalékos forrásadó megfizetésével lehet német számlákra utalni a pénzeket.
Szintén az adócsomag része az adóbevételek bonyolult újraelosztásáról szóló javaslat. Ennek lényege az, hogy több forrás jut a szorult anyagi helyzetben lévő helyi önkormányzatoknak. Jövőre 4,5, 2005-ben 5 milliárd euróval több pénzből gazdálkodhatnak, elsősorban annak köszönhetően, hogy az önfoglalkoztatókra is kivetik az iparűzési adót, amely az önkormányzatok büdzséjét gazdagítja majd. Az önfoglalkoztatók a befizetett pénzt a szövetségi kasszából visszaigényelhetik.
Újonnan került be az adómódosítások közé az a javaslat, amely szerint az élet- és egészségbiztosítók korlátlanul csökkenthetik adóköteles jövedelmüket a portfólióbefektetések értékének leírásával, mégpedig ez év január 1-jéig visszamenőleg. Jelenleg a jövedelem legalább 50 százaléka után adózni kell; a módosítás nyomán 5-10 milliárd euróval csökken a biztosítók idei adóterhe. A cigaretta adójának emelésén kívül az összes adómódosításhoz szükséges az ellenzéki többségű felsőház jóváhagyása is.
A munkaügyi reformcsomag fő intézkedésként az utolsó nettó fizetés 53 százalékára rúgó munkanélküli-segélyt összevonják a különböző tényezők alapján számított szociális segéllyel, amivel arra kívánják ösztönözni a munkanélkülieket, hogy mielőbb újra munkába álljanak. A munkaügyi hivatal munkaügyi ügynökséggé alakul jövőre, és a névváltozással párhuzamosan az intézmény dolgozói hatékonyabban fogják segíteni a munkanélkülieket az álláshoz jutásban.
Papp Zoltán