A német ipari és kereskedelmi kamarákat tömörítő DIHK 25 ezer vállalatra kiterjedő felmérésének eredménye szerint a cégek 29 százaléka bízik az üzleti helyzet javulásában, ami 12 százalékpontos növekedést jelent a legutóbbi, júniusi felméréshez képest. Romlásra a vállalatok 25 százaléka számít, így a derűlátók 2001 júniusa óta most először kerültek túlsúlyba a borúlátókkal szemben. Az export növekedését 39, csökkenését csak 10 százalékuk valószínűsíti, a beruházások és a foglalkoztatás terén azonban a javulás ellenére még mindig negatív a mérleg, ami azt jelenti, hogy folytatódni fog a beruházások csökkenése és a munkahelyek megszüntetése. A DIHK ezzel együtt arra számít, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékkal bővül 2004-ben, de csak ha a dollár nem gyengül és a bérnövekedés visszafogott marad.
A Bundesbank tegnap közzétett havi jelentése szerint a második és az első negyedévi 0,1, illetve 0,2 százalékos GDP-csökkenés után a harmadik negyedévi adat már pozitív lehet. Számszerű becslést a jelentés nem tartalmaz, de utal arra, hogy az ipari és a szolgáltatási szektor teljesítménye egyaránt jobb, mint volt a második negyedben.
A német kormány javaslatot fogadott el arról, hogy jövőre - a 19,5 százalékos nyugdíjjárulék változatlanul hagyása mellett - befagyasztják a nyugdíjakat, ráadásul áprilistól teljes egészében a nyugdíjasokra terhelik a jelenleg csak felerészben általuk fizetett 1,7 százalékos ápolási díjat. A végeredményben az állami nyugdíjak 0,85 százalékos csökkenését jelentő intézkedések révén a nyugdíjbiztosító nyolcmilliárd eurós hiányát kívánják lefaragni. A húszmillió német nyugdíjast újabb csapás éri 2005-ben, akkortól ugyanis a kormány terve szerint a nyugdíjakat nem a bérekhez igazítva, hanem egy értékállósági együttható alapján fogják emelni, ami a mostaninál kisebb növekedést eredményez. Szintén 2005-ben 30-ról 50 százalékra, majd 2025-ig 100 százalékra növelik a nyugdíjak adóköteles részét, de ezzel párhuzamosan megszűnik a nyugdíjjárulékokat terhelő adó. A pénzügyminisztérium számításai szerint ez a kettős módosítás hosszú távon évi nettó nyolcmilliárd euró bevételkiesést jelent az államnak, vagyis ennyivel több szabadon elkölthető jövedelem marad a gazdaságban, pontosabban a járulékfizetőknél, míg a nyugdíjak összege csökken.
Papp Zoltán