Papp Zoltán

Brüsszel lejjebb vitte növekedési prognózisát

Drasztikusan leszállította az eurózóna bruttó hazai termékének (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát az Európai Unió brüsszeli bizottsága. A tegnap kiadott őszi előrejelzés szerint a tizenkettek GDP-je idén 0,4, jövőre 1,8 százalékkal bővül, szemben a korábban valószínűsített 1, illetve 2,3 százalékkal. Ez utóbbi - a potenciális 2,5 százalékhoz már közeli - ütemet csak 2005-ben éri el a valutauniós gazdaság, köszönhetően a kedvező monetáris politikának, az alacsony kamatoknak, a globális fellendülésnek és a geopolitikai bizonytalanságok csökkenésének. A bizottság ugyanakkor figyelmeztet, hogy a vázolt forgatókönyvet több kockázati tényező is veszélyeztetheti, így a szerkezeti reformok leállása, az amerikai gazdaság egyensúlyvesztése, a közel-keleti feszültségek fokozódása, az ingatlanárak zuhanása, valamint az euró további erősödése; a prognózis egyébként azzal számol, hogy a dollár/euró árfolyam jövőre 1,16, 2005-ben 1,15 lesz. A jelentés szerint az infláció fokozatosan csökken, az átlagos ráta idén 2,1, jövőre 2, 2005-ben pedig 1,75 százalék lesz. Kedvezőtlenebb a kép a foglalkoztatást tekintve, idén ugyanis 200 ezer állás szűnik meg az eurózónában - ez az első romlás 1994 óta -, így a munkanélküliségi ráta 8,9 százalékra nő. A gazdasági növekedés gyorsulása jövőre még nem hoz kedvező változást, a mutató előreláthatólag 9,1 százalékra emelkedik, majd 2005-ben visszasüllyed 8,9 százalékra. Külön foglalkozik a jelentés a költségvetési problémákkal, és valószínűnek tartja, hogy a német és a francia államháztartási (áht) hiány még 2005-ben is, tehát sorozatban már negyedik éve meg fogja haladni a stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos limitet, mégpedig 0,4, illetve 0,6 százalékkal. E két országhoz várhatóan csatlakozik Portugália és Olaszország is, 3,5, illetve 3,9 százalékos 2005-ös deficittel. Az eurózónáénál lényegesen gyorsabb gazdasági növekedést prognosztizál a jelentés az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz országban, amelyek együttes GDP-je jövőre 3,8, 2005-ben 4,2 százalékkal gyarapodhat. A legerőteljesebb bővülés a balti országokban várható. Idén hat ország - köztük Magyarország - áht-hiánya haladja meg a 3 százalékot, a tízek átlagos hiánya 5 százalék lesz, de 2005-re ez 4,1 százalékra mérséklődik. A munkanélküliség terén a leendő tagok átlaga rosszabb az euróövezeténél, ugyanis 2005-ben még mindig 15 százalék lesz az állástalanok aránya.

Felére esett a VW nyeresége

Több mint 3 százalékkal esett tegnap Frankfurtban a Volkswagen AG árfolyama, miután Európa legnagyobb autógyára közölte, hogy a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 51 százalékkal kisebb, 217 millió euró nettó nyereséget ért el. Az üzemi eredmény ennél is nagyobb mértékben, 57 százalékkal, 510 millió euróra esett. Ez utóbbi lényegesen elmarad a piaci várakozástól, a Dow Jonesnál ugyanis 601, a Reutersnél 570 millió volt az elemzői konszenzus. A 21,3 milliárd eurós árbevétel lényegében megegyezik az egy évvel korábbival. A Volkswagen, Audi, Skoda és Seat márkákat magában foglaló csoport eredményét a kiadott közlemény szerint kedvezőtlenül befolyásolta az euró erőssége, ami csökkenti a külföldről repatriált nyereséget, az eladások visszaesése a kulcsfontosságú piacokon, valamint az új modellek - így az ötödik generációs Golf, az Audi A3-as és a VW Transporter - kihozatalával összefüggő költségtöbblet. A brazíliai üzem létszámleépítéssel egybekötött szerkezetátalakítása további 120 millió eurót vitt el az üzemi nyereségből. A társaság a negyedik negyedévre az új modellek értékesítésének növekedését várja, ugyanakkor arra számít, hogy költségei magasabbak lesznek a korábban tervezettnél, így az év egészében az üzemi eredmény várhatóan csak a fele lesz a tavalyi 4,7 milliárd eurónak. Elemzők a biztató jelek között említik az új Golf iránti erős keresletet, amelynek kielégítéséhez a vállalatnak új gyári műszakokat kellett indítania. A VW idén 135 ezer, jövőre 600 ezer ötös Golfot kíván értékesíteni. E modell padlólemezén fog készülni az Skoda Octavia és a Seat Leon következő generációja. Szintén sikeres a korábban piacra került Touran egyterű, amely Németországban kelendőbb a Renault Scénicnél és az Opel Zafiránál.

Karcsúsít és gyorsít a Cadbury Schweppes

Nagyszabású szerkezetátalakítási programot jelentett be a brit Cadbury Schweppes Plc, a világ legnagyobb édesség- és harmadik legnagyobb üdítőital-gyártója. A multinacionális társaság 2004-től 2007-ig bezárja összesen 133 üzemének egyötödét s megszünteti a munkahelyek tíz százalékát, ami 5500 fős leépítést jelent. Todd Stitzer vezérigazgató nem beszélt arról, mely országokat érintik a gyárbezárások; Magyarországon a Cadbury csak forgalmazóként van jelen. A szerkezetátalakítás 900 millió font kiadással jár négy év alatt, eredményeként évi 400 millió fonttal csökkennek a költségek - írta a Bloomberg. A megtakarítások harmadát a Cadbury a növekedésre fordítja: bővítik a kínálatot - különösen a kalóriaszegény termékekét -, s fokozzák a marketingtevékenységet. A 2004-2007-es időszakban az árbevételt évi 3-5 százalékkal, az üzeminyereség-rátát évi 50-75 bázisponttal tervezik növelni. A társaság az elmúlt három évben több mint húsz akvizíciót hajtott végre, így időszerű az átalakítás, annál is inkább, mert az első félévben az adózás előtti nyereség éves összevetésben közel a harmadával, 294 millió fontra esett.

Megrendültek az orosz piacok

Az orosz részvénypiac hatalmas áreséssel, a rubel gyengüléssel reagált Mihail Hodorkovszkijnak, a Jukosz olajtársaság vezérigazgatójának letartóztatására. Vlagyimir Putyin elnök nem hajlandó tárgyalni az ügyről az üzleti vezetőkkel. Az amerikai olajcégek egyelőre jegelik a Jukosszal kapcsolatos terveiket.

Váratlan többlet a cseh külkermérlegben

Tizennyolc hónap után először szeptemberben meglepetésre pozitív lett Csehország külkereskedelmi mérlegének egyenlege. Az elemzők által várt négymilliárd korona hiány helyett 800 millió korona többlet keletkezett, szemben az augusztusi hétmilliárd és a tavaly szeptemberi 3,8 milliárd korona deficittel (1 dollár = 27,6 cseh korona). Az előző hónaphoz képest bekövetkezett javulás döntően az olajexport csökkenésének köszönhető, de az adatok azt is mutatják, hogy a cseh exportőrök viszonylag jól meg tudnak birkózni a nyugat-európai kereslet gyengeségével. Éves összevetésben az import 5,8 százalékkal nőtt az augusztusi 14 százalék után, míg az export növekedése csak 13-ról 10 százalékra lassult. Az év első kilenc hónapjában 35,8 milliárd korona külkereskedelmi hiány halmozódott fel, ez kerek ötmilliárddal kevesebb a tavalyi azonos időszakban keletkezett deficitnél.

Szépséghibás a Microsoft eredménye

Noha a Microsoft Corp. az árbevétel és a nyereség növekedését jelentette üzleti évének szeptemberrel zárult első negyedére, a világ legnagyobb szoftvergyártójának részvényárfolyama nyolc százalékkal zuhant pénteken. Ez a legnagyobb esés azóta, hogy 2001. szeptember 17-én a terrortámadások után újraindult a tőzsdei kereskedés. A látszólagos ellentmondást az magyarázza, hogy a Microsoft közölte: a szoftverek biztonsági problémái miatt - amelyek leginkább a Blaster féreg augusztusi támadásakor váltak nyilvánvalóvá - gyengült a termékei iránti kereslet a vállalatok körében. A társaság a július-szeptemberi időszakban 8,25 milliárd dollár értékben kötött több évre szóló szoftverlicencelési szerződéseket, ez az elemzők által várt 200-300 millió dolláros csökkenéssel szemben 768 millió dollár visszaesést jelent az előző negyedévhez képest - írta a Reuters. Ezt a rossz hírt nem tudta ellensúlyozni, hogy a Microsoft nettó nyeresége éves összehasonlításban 28 százalékkal, 2,61 milliárd dollárra, árbevétele pedig 6 százalékkal, 8,22 milliárd dollárra nőtt a negyedévben. Az egy részvényre jutó profit a részvényjuttatások nélkül számolva 30 cent, ami egy centtel magasabb a Wall Street-i konszenzusnál, s az árbevétel szintén meghaladja a 8,08 milliárd dolláros várakozást. Az eladások növekedését a Microsoft elsősorban az iskolakezdéssel összefüggő számítógép-vásárlásoknak tulajdonítja, a vállalati informatikai beruházások terén viszont nem mutatkozott számottevő élénkülés.

Nincs többé Nivea-illat az Allianznál

A családi tulajdonban levő német Tchibo Holding AG kávégyártó cég egy befektetői csoport élén 4,4 milliárd euróért megvásárolja az Allianz AG a Beiersdorf AG kozmetikai vállalatban birtokolt 43,6 százalékos tulajdonrésze legnagyobb részét. A Tchibónak jelenleg 30,1 százalékos tulajdonhányada van a főképp a Nivea termékcsaládról ismert - de a Hansaplast, Labello és Eucerin márkákat is gyártó - Beiersdorfban, ez a hányad a bonyolult tranzakció nyomán 49,9 százalékra nő. Az Allianz megtart 3,6 százalékot, a Beiersdorf visszavásárol 7,4 százaléknyi saját részvényt, saját nyugdíjalapja pedig 3 százalékhoz jut. A vásárlásba Hamburg város vagyonkezelője is beszáll egymilliárd euróval, így az ügylet arra is szolgál, hogy a Beiersdorf ne kerüljön külföldi kézbe, jelesül az iránta érdeklődő amerikai Procter & Gamble Co. tulajdonába. Az Allianz közölte, hogy az eladás nyomán idei adózott eredménye pozitív lesz.

Bealkonyul a spammereknek az USA-ban

Az Egyesült Államok szenátusa egyhangúan megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely illegálisnak nyilvánítja a félrevezető, kéretlen e-maileket, s egyúttal lehetővé teszi, hogy a fogyasztók egy szövetségi listára feliratkozva letiltsák a nekik címzett spameket. A képviselőházban is napirenden van a kérdés. A Fehér Ház támogatja a szigorú fellépést. A szenátusi döntés értelmében azok, akik megtévesztő spameket küldenek - a kéretlen e-mailek teljes forgalmának ezek teszik ki a kétharmadát -, egymillió dollárra és egy évi börtönre büntethetők, igaz, az egyes felhasználók nem tehetnek feljelentést ellenük, üldözésük a hatóságok és az internetszolgáltatók dolga lesz. A szövetségi államok több mint felében van már spamellenes jogszabály, s Kaliforniában pénteken ennek alapján ítéltek először kétmillió dolláros bírságra egy marketingcéget azért, mert több millió olyan spamet küldött szét, amely spamgyártási tanácsokat és hosszú e-mail-listákat tartalmazott.

Lengyelország lett az uniós sereghajtó

Az Európai Unióhoz jövő májusban csatlakozó tíz ország közül Lengyelország felkészültsége a leggyengébb - állapítja meg a brüsszeli bizottság november 5-én nyilvánosságra hozni tervezett országjelentése, amelyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. A bizottság szerint az EU-bővítésről meghozott koppenhágai döntés óta látványosan lassult a felkészülés, s alig fél évvel a belépés előtt több mint ötven területen tapasztalható lemaradás. A jogharmonizáció még viszonylag elfogadható, de a jogszabályok alkalmazása nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Az országjelentés az utolsó figyelmeztetés, ezt követően Brüsszel - néhány héttel a májusi dátum előtt - már szankciókat alkalmazhat, így életbe léptetheti a csatlakozási szerződés védelmi klauzuláit, kizárva Lengyelországot a közösségi politika bizonyos részeiből. A helyzet a mezőgazdaságban a legrosszabb, a lemaradások miatt Lengyelország sok milliárd eurót veszíthet el a közvetlen agrárszubvenciókból és a strukturális alapok támogatásaiból. A 3500 húsüzemnek csak 2, a tejgazdaságoknak pedig 10 százaléka felel meg az unió exportfeltételeinek, s összesen egy intézet adhat ki az agrártermékek EU-beli forgalmazására feljogosító igazolásokat. A jelentés bírálja az autópálya-építések lassúságát és a távközlési liberalizáció gyakorlatát, katasztrofálisnak tartja az államvasutak finanszírozási helyzetét, súlyos elmaradásokra mutat rá a környezetvédelemben - így az ivóvíz minősége és a tájvédelmi övezetek kapcsán -, s megállapítja, hogy a vámhatóság még nem rendelkezik az EU-szabályoknak megfelelő vámkezelést lehetővé tevő informatikai rendszerrel. A hiányosságok sorát Danita Hübner EU-ügyekért felelős miniszter toldotta meg, aki a Reutersnak elmondta: félő, hogy a parlament az év végéig nem fogadja el a közbeszerzési törvényt, amelynek alapján pályázni lehet a strukturális uniós támogatásokra.