Papp Zoltán

Átment a német parlamenten a Schröder-csomag

A német parlament mindkét háza jóváhagyta az adócsökkentésből és a jóléti kiadások lefaragásából álló törvénycsomagot. Az Ifo gazdaságkutató intézet 1,8 százalékos növekedést jósol 2004-re.

Fizet, mint a katonatiszt

Az Egyesült Államok légierejének 223 millió dollárjába kerül, hogy a Boeing Co. aeronautikai vállalat még 1998-ban törvénytelen úton jutott hozzá egy műhold-felbocsátási megbízáshoz. A Boeing úgy adta be ajánlatát a tenderre, hogy előzőleg két alkalmazottja titkos dokumentumokat tulajdonított el a Lockheed Martin Corp.-tól, s ezek birtokában riválisánál olcsóbban vállalta a hét műholdhordozó rakéta fellövését. Miután erre fény derült, a Boeingot büntetésül kizárták a projektből, s a megrendelés átkerült a Lockheedhez, amely azonban 223 millió dollárral többet kér a felbocsátásokért. A légierő egyik szóvivője közölte: nem akarják peres úton behajtani a többletköltséget a Boeingtől, aminek elemzők szerint az az oka, hogy a Pentagon nem akarja végzetesen megrontani kapcsolatát egyik legfontosabb beszállítójával. Elképzelhető azonban, hogy az ügyben vizsgálatot folytató igazságügyi minisztérium vissza fogja követelni a pénz egy részét.

Két év alatt megduplázódhat a piac

Az elmúlt egy év rohamos növekedése még csak a kezdet a kelet-közép-európai lakossági jelzálog-hitelezésben, elemzői várakozások szerint a következő két esztendőben közel megkétszereződhet ez a piac.

Dél felé húznak a befektetők

A közép-európai országok EU-csatlakozásának közeledtével a nyugati befektetők körében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a délkeleti régió, elsősorban Románia, Bulgária és Horvátország iránt.

Zöld út az új Boeing-gépnek

ä napi gazdaság ä fotó: Bloomberg Az amerikai Boeing Co. repülőgépgyár igazgatótanácsa felhatalmazta a vállalat értékesítési részlegét, hogy kezdje meg a rendelések felvételét az új, 7E7 Dreamliner kódnevű utasszállítóra. Ezzel hónapokig tartó bizonytalanság után eldőlt, hogy a Boeing belevág a 200-250 férőhelyes gép fejlesztésébe, igaz, a program beindításáról formálisan majd csak akkor határoznak, ha összejön a kellő számú megrendelés. A Boeing nem árulta el sem a program várható költségét, sem azt, hány megrendelés szükséges a nyereségességhez. Alan Mullaly, a vállalat polgári üzletágának vezetője annyit azonban elmondott, hogy már most sok érdeklődő van, és előreláthatólag rövidesen több jelentős légitársaság rendelni fog a 7E7-esből, amely a tervek szerint 2008-tól áll forgalomba. Míg az európai Airbus SAS jelenleg az 550 személyes A380-as óriásgép kifejlesztésén dolgozik, addig a Boeing stratégiája azon a feltevésen alapul, hogy a következő években tovább nő a közepes méretű gépek szerepe a légi közlekedésben. A Dreamliner a 757-es és a 767-es sorozatokat fogja leváltani, de konkurenciát jelent majd az Airbus A300-as és A330-as modelljeinek is. A Boeing azt ígéri, hogy sebességben és hatótávolságban a 7E7 vetekedni fog az óriásgépekkel, fogyasztása pedig 20 százalékkal kisebb lesz a jelenlegi legjobb repülőkénél. John Leahy, az Airbus kereskedelmi igazgatója üdvözölte a Boeing döntését, de úgy vélekedett, hogy a 7E7 nem lesz olyan jó, mint amilyennek ígérik, mert a jelenlegi technológiával készül, s ez nem enged ekkora javulást. Fennállása óta először az idén több gépet ad el az Airbus, mint a Boeing, s elemzők szerint a 7E7-program törlésével az amerikai gyár végképp vesztes pozícióba került volna. A Boeing szerint abban a kategóriában, amelybe a 7E7 tartozik, húsz év alatt 3500 gép fog vevőre találni, ami 400 milliárd dolláros piacot jelent.

Brüsszel miatt kerülnek bajba a brit klubok?

A brit első osztályú labdarúgó-bajnokság mérkőzéseinek exkluzív közvetítési jogával rendelkező BSkyB fizetőtévé egyezséget kötött a brüsszeli bizottsággal arról, hogy néhány meccset átad más tévétársaságoknak.

Ázsiában programoztat az IBM

Az IBM Corp. arra készül, hogy számítástechnikai szolgáltatási üzletágából közel ötezer programozói állást áttelepít Ázsiába. A Wall Street Journal értesülése szerint a hivatalosan még nem bejelentett terv értelmében 4730 munkahely szűnik meg a világ vezető számítógépgyártójának amerikai telephelyein, s kerül át legnagyobbrészt Indiába és Kínába. Az IBM világszerte 315 ezer embert foglalkoztat, az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási üzletágban dolgozik. A megszűnő munkahelyeken dolgozóknak több héten át maguknak kell betanítaniuk ázsiai „utódjaikat”, ezt követően 60 napjuk van arra, hogy valamely másik IBM-részlegnél állást találjanak, ami azonban bajosnak ígérkezik, mert a társaságnál jelenleg nincs munkaerő-felvétel. A szóban forgó programozók évi 75-100 ezer dollárt keresnek, míg egy indiai szoftvermérnöknek csak 10-20 ezer dollárt kell fizetni. Az International Data Corp. piackutató cég szerint az amerikai vállalatok eddig az összes információtechnológiai szolgáltatási állás 5 százalékát telepítették külföldre, de 2007-re ez az arány 23 százalékra nő.

Felére fogy a német adócsökkentési csomag

Többheti egyeztetés után a hétfő hajnalban zárult utolsó, kilencórás tárgyalási fordulón kompromisszum született a német kormánypártok és az ellenzék között a jövő évi adó- és munkaügyi törvényekről. A megállapodásra, amelynek kialakításában részt vett Gerhard Schröder kancellár és Angela Merkel, a kereszténydemokraták vezetője is, azért volt szükség, mert előzőleg az ellenzéki többségű felsőház leszavazta az alsóházon átment javaslatokat. A kompromisszum fő eleme az, hogy a személyi jövedelemadók eredetileg 2005-re tervezett csökkentését a kormány szándékával ellentétben csak felerészben hozzák előre 2004-re, így 15,6 milliárd helyett csak 7,8 milliárd euróval több pénz marad az adófizetőknél; habár egy korábban megszavazott csökkentés már eleve hétmilliárd eurós könnyítést jelent, így a teljes összeg közel 15 milliárd euró. A legmagasabb, 48,5 százalékos adókulcs a kormány javasolta 42 helyett 45, a legalacsonyabb 19,9 százalékról 15 helyett 16 százalékra mérséklődik. A 15,6 milliárdos könnyítés elemzők szerint 0,2-0,3 százalékkal járult volna hozzá a gazdasági növekedéshez jövőre, így a karcsúsított változatnak szinte semmi hatása nem lesz. Mind a német üzleti világ, mind a külföldi befektetők számára pozitív jelzés viszont, hogy a német döntéshozók képesek egyezségre jutni a reform ügyében. Az ellenzék azért tiltakozott a nagyobb adócsökkentés ellen, mert elfogadhatatlannak tartotta az azzal keletkező költségvetési hiányt. A 7,8 milliárd eurós bevételkiesésből a kormány eredeti, kétmilliárdos javaslatától eltérően 5,3 milliárdot finanszíroznak a Deutsche Telekom AG-ben, a Deutsche Post AG-ben és más vállalatokban meglévő állami tulajdonhányad részleges eladásából. A tervezettnél kevésbé csökkentik viszont az ingázóknak és az új lakást vásárlóknak járó támogatást. Az uniós pártok nyomására bekerült a megállapodásba, hogy a dolgozók elbocsátását megkönnyítő jogszabályi változtatásokat, amelyek eredetileg csak a legfeljebb öt főt foglalkoztató cégekre vonatkoztak volna, kiterjesztik tízfős határig. Azt viszont nem sikerült elérnie az ellenzéknek, hogy fellazítsák az ágazati béralkuk rendszerét - a szociáldemokraták egyik fő vívmányát -, azaz hogy lehetővé tegyék a gondban lévő vállalatok számára a külön- megállapodások megkötését alkalmazottaikkal. A parlament két háza e héten szavaz az új csomagról.

Dízelkorszakra készülnek az olajtársaságok

A vezető európai olajtársaságok a következő években több milliárd dollárt fordítanak finomítóik átalakítására.